Forrás: NOLJerikó: elhalasztott kivonulás
Hírösszefoglalónk, 2005. február 16. 00:00
Az izraeli-palesztin megállapodások hagyományos buktatójához érkezett kedden az izraeli hadsereg Jerikóból való kivonulásának története: a palesztinok szerint megegyeztek a kivonulás részleteiről, az izraeliek szerint nem. Mindenesetre a keddre tervezett hatalomátadás elmaradt.
A múlt heti sarm-es-sejki tűzszünet keretében Ariel Saron izraeli miniszterelnök és Mahmud Abbasz palesztin elnök elvileg megegyeztek abban, hogy az izraeli hadsereg öt ciszjordániai várost ad át a Palesztin Nemzeti Hatóság biztonsági erőinek. Az első Jerikó lett volna, de a felek hétfői találkozóján nem sikerült dűlőre jutni az átadás részleteiben. A palesztinok azt szerették volna elérni, hogy Izrael számolja föl a várost körülvevő úttorlaszokat, és adja át a Jerikótól nem messze fekvő al-Audzsa beduin falut is. Izrael biztonsági okokra hivatkozva nem akarja átadni a falut, hiszen az a több szempontból fontos jordán határ közelében futó 90-es főút mentén fekszik.
Szaeb Erekat palesztin főtárgyaló kedd reggel bejelentette, hogy Izrael beleegyezett a falu átadásába és az úttorlaszok megszüntetésébe. Saron irodája ugyanakkor cáfolta a hírt. Az izraeli hadsereg vezérkari főnöke, Mose Jalon tegnap úgy nyilatkozott: ellenzi al-Audzsa átadását. Ezt erősítette meg Saul Mofaz védelmi miniszter is, aki szerint Erekat – aki maga is jerikói – csak szeretné, ha Izrael beleegyezne a palesztin kérésekbe. Az al-Dzsazira forrásai szerint Erekat úgy véli, szerdán vonulnak ki az izraeliek. Azt mindkét fél megerősítette, hogy biztonsági szakemberek tovább tárgyalnak a falu és az úttorlaszok kérdéseiről.
Jerikó átadása számít a további négy ciszjordániai palesztin városból való kivonulás mintájának. A palesztinok precedenst akarnak teremteni azzal, hogy nemcsak a városokból való izraeli csapatkivonást érik el, hanem szabaddá teszik a városok körzetét is – írta az AP.
A Ciszjordánia többi részétől viszonylag elzárt Jerikóba csak ritkán hatoltak be az izraeli erők, így elemzők szerint a kivonulás valóban szimbolikus. A városnak egyébként jól jönne, ha az enyhülés jegyében Izrael megengedné állampolgárainak, hogy Jerikóba utazzanak. Az intifáda kitörése előtt ugyanis naponta 2900 szerencsepróbáló – főleg izraeli – látogatta meg ott a palesztin területek és Izrael egyetlen kaszinóját, az Oázist.
Mindeközben Ichák Herzog építés- és lakásügyi miniszter bejelentette: új ciszjordániai telep építését tervezi Izrael, hogy részben oda költöztesse a Gázai övezetből nyáron kivonuló telepeseket – jelentette a Reuters. A tervezett építkezés csak tovább erősíti a gyanút a palesztinokban, hogy Saron gázai kivonulási terve csak porhintés.
Magyar támogatás a palesztin hatóságnak
– Magyarországnak EU-tagként új Közel-Kelet-politikát kell kidolgoznia – mondta lapunknak telefonon Ammánból Hajdu András, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára. A magyar diplomata a hét elején izraeli helyettes külügyi államtitkárokkal és a palesztin külügyminiszter első helyettesével folytatott megbeszéléseket. – Az uniós tagság új helyzetet teremtett, Magyarországnak végig kell gondolnia, hogyan tud uniós tagként jelen lenni a Közel-Keleten – mondta az államtitkár. Ennek kidolgozása érdekében szerdán a jordániai fővárosban regionális nagyköveti konferenciát tartanak a térség tizenöt magyar nagykövetének részvételével, melyen Hajdu is részt vesz. – Magyarország is érdekelt abban, hogy az EU-t körülvevő térség stabil legyen, így például a terrorizmus és a migráció kérdéseinek kezelése magyar nemzeti érdek is – tájékoztatott Hajdu András hazánk közel-keleti szerepéről. A palesztin állam életképességét nagyban meghatározó gazdasági kérdésekről Hajdu elmondta: Magyarország tavaly is és idén is százezer euróval támogatta a Palesztin Nemzeti Hatóságot. Az államtitkár azonban hangsúlyozta, hogy a palesztinoknak nem segítségnyújtásra, hanem működő gazdaságra van szükségük. (Z. E.)
Népszabadság Rt. *Impresszum *Hirdetési lehetőségek *Előfizetés *Regisztráció *Hírlevél *Adatvedelem *Akciók *Lap tetejére *©
