Forrás: Hírtv

Remény a békére? -Izraelen és Palesztinán a világ szeme

Dátum: 2005. Feb. 14., Monday, 11:02

Rovat Külföld

Négy és fél év vérontás után Izrael és a Palesztin hatóság tűzszünetével lezárult a második Intifáda. A két fél szembenállása azonban közel hat évtizedre tekint vissza.

Nagy Britannia közel-keleti gyarmatának a felosztását, egy zsidó és egy palesztin állam megalakulását az ENSZ kezdeményezte 1947-ben. A terveket az arab lakosság azonban elutasította, mivel a lakosság egyharmadát kitevő zsidók a területek 56 százalékát kapták volna. A békés rendezés végleg kudarcba fulladt, mikor a zsidó csapatok átfogó katonai akciót indítottak a palesztinek ellen. A cionista hadsereg ellenőrzése alá vonta a Negev sivatagot, Galileát és Nyugat-Jeruzsálemet. Az elfoglalt területeken 1948 május 20-án kikiáltották Izrael államot.

Szíria, Libanon, Egyiptom, Jordánia és Irak már másnap hadat üzent Izraelnek. Az arab országok azonban nem jelentettek komoly tűzerőt a modern brit arzenállal büszkélkedő Izraelnek. A háborúban a zsidó állam tovább növelte területeit és az egykori brit gyarmat 75 százalékát elfoglalta. Mindössze 3 terület maradt arab kézen. Ciszjordánia és Kelet-Jeruzsálem jordán, a gázai fennsík pedig egyiptomi fennhatóság alatt maradt.

Egészen 1967-ig, amikor Izrael megindította a hat napos háborút. 150 óra leforgása alatt a zsidó állam megduplázta területét. Egyiptomtól a Sínai félszigetet és a Gázai fennsíkot, Szíriától a Golán fennsíkot Jordániától pedig Kelet-Jeruzsálemet és Ciszjordániát foglalta el. Az akcióban fél millió arabot üldöztek el lakóhelyükről.

Az ENSZ 242-es biztonsági határozata még ebben az évben kimondta: “a háborús területszerzések elfogahtatalnakok és Izraelnek haladéktalanul ki kell vonnulnia a megszállt területekről. A határozat a mai napig érvényben van, és Izrael a mai napig nem tartja be.

A hat napos háború a világpolitika alakulására is komoly hatással volt. Ez volt az első alkalom, hogy az Egyesült Államok nyíltan kiállt Izrael mellett, katonai és gazdasági támogatást nyújtott a zsidó államnak.

Izrael a megszállt területek lakosságát menekülttáborokba kényszerítette. Mivel a területek izraeli fennhatóságát a zsidó államok kívül senki sem ismeri el, ezek az emberek gyakorlatilag a senki földjén élnek. A senki földjén pedig semmi sincs. Sem ivóvíz, sem élelmiszer, sem munka. A legnagyobb, Dzsabalia menekülttáborban 100 ezer palesztin él, kevesebb mint 2 négyzetkilométeren.

A hír forrása: Hír TV

http://hirtv.hu/

A hír elérhetősége:

http://hirtv.hu/modules.php?op=modload&name=News&file=article&sid=39973

Comments are closed.