Erec

Nem mindennapos, magasztos és felemelő esemény színhelye volt a Vígszínház mögötti szálloda, a környező utcácskák, s nem utolsósorban a Visegrádi utcai ortodox zsinagóga.

Ahogyan a program zajlott-úgy, abban a formában évtizedek óta nem…

Nos tehát -miután a kíváncsiságot kellőképpen felcsigáztam -sor kerülhet magára az eseményre.

Minden a szállodában kezdődött…A Committee for the Distribution of the Vilna Hlokauszt Scrolls által, (Aba Dunner, az Európai Rabbitanács tanácsosa segítő, közreműködésével) visszaszolgáltatott tóratekercsek egyikét a tanácsterem asztalán csodálhatták a meghívott vendégek, néhányan meg is érintették a féltett judaikát, főként asszonyok, kik csupán Szimchasz Tajrekor jutnak Tóra közelébe…

A rendkívüli eseményt, a Tóraavatást jelenlétével megtisztelte Dávid Admon, Izrael Állam magyarországi nagykövete, Darius Semaska, a Litván Köztársaság nagykövete, Anthony Goldberg a Tóra felújításának nagylelkű mecénása, Avie Avramovitz, az ezüst díszítés adományozója, Jonathan Webber, az ünnepség egyik szponzora, Herczog László, a Magyarországi Autonóm Ortodox Hitközség elnöke, Heisler András, a Mazsihisz elnöke, Tova Pinto, a Szochnut igazgatóasszonya, Gulyás Kálmán címzetes államtitkár, Dorogi Gabriella, a XIII. kerület alpolgármestere, rabbik előljárók a köz és hitélet prominensei. A nap moderátora, műsorközlője Dénes Gergő volt.

Az első köszöntőt Darius Semaskától hallhatták a megjelentek.

A nagykövet úr történelmi pillanatnak aposztrofálta az eseményt, hozzátéve, egy diplomata életében milyen kevésszer fordulhat elő ilyen, majd elmondta, maga is érintett volt kormánya abbéli döntésében, hogy ez a tóratekercs hazánkba érkezett. Beszélt arról, hogy a litván zsidók milyen sokat adtak a világnak, majd visszatekintett a 60 évvel ezelőtti időkre, az európai zsidóságot ért óriási veszteségre.

Ez a Tóratekercs a vilnai gáon emlékét, és a zsidómentők hősies helytállását hirdeti-hangsúlyozta.

David Admon, Izrael Állam magyarországi nagykövete elmondta, furcsa érzés önti el: kinevezése óta sok vidéki hitközséget, működő és nem funkcionáló zsinagógát volt alkalma meglátogatni, tudja, milyen virágzó zsidó élet ment veszendőbe. A Tóra történelmileg szimbolizálja a világban végbement változásokat, az Izraelt beragyogó megváltás fényét jelképezi, és megélte-megélhette az európai zsidóság tragédiáját is. A sérült Tórát Izraelben szakértő kezek vették gondozásba, s Budapestre érkezése az új életre – kelés ékes bizonyítéka.

Herczog László, a Magyarországi Autonóm Ortodox Hitközség elnöke a Sulchan Áruch huszonötödik fejezet vonatkozó részéből idézett, tartott magyarázatot: az új, és az újra használhatóvá tett Tórával kapcsolatosan.

Az elnök beszélt a Tóra prioritásáról, a sokrétű Istenszolgálatról, a szeretet gyakorlásának fontosságáról.

Majd kérte: a Tóra tartalma és szellemisége vezérelje mindannyiunkat az egyetemes zsidóság javára.

Heisler András, elmondta, hogy a 2004-es év a holokauszt 60. évfordulójára való emlékezés jegyében zajlott, és Mazsihisz elnökként sok mártír istentiszteleten vett részt, avatott emlékműveket, leplezett le emléktáblákat, mondott megemlékező beszédet.

Az elnök fontosnak, erkölcsi és vallási kötelezettségnek ítélte a hatszáz ezer zsidó mártírról való megemlékezést.

A zsidó vallás talán a szimbólumok rendszere is -mondotta. “Szimbolikus az is, hogy most, az év végén meghívást kaptam a Pesti Súltól egy olyan zsidó közéleti és vallási eseményre, ahol a múlt tiszteletével a jövőnek kíván építkezni egy zsidó közösség. És ennél a szónál -“zsidó közösség”- egy pillanatra megállnék. Számomra a legszebb zsidó tradíciókat idéző módon lett néhány év alatt, szinte a semmiből egy igazi zsidó közösség a Pesti Súl. Néhány lelkes, a többezer éves tradíciókat felvállaló intellektuel elkezdett összejárni, a zsidóságról beszélgetni, majd együtt imádkozni. Ez a közösség függetlenül a magyarországi zsidó szervezetektől, függetlenül a Mazsihisz – től is igazi önszervezéssel és önszerveződéssel jött létre, és működik. Ez a tradícionális önszerveződő közösségfejlesztési technika a jövőt jelenti Magyarországon, a zsidó jövőt”

Remélem -mondotta az elnök- az elkövetkezendő évtizedekben ugyanilyen belső motívációval fognak még közösségek alakulni…mert ez nagyon fontos-tette hozzá.

“Azért is fontos, mert a magyarországi zsidóság az elmúlt 150 év alatt -a történelem által bizonyítottan- több stratégiai hibát is elkövetett. Az 1860-as években az ortodoxia és a neológia irányzatainak kettéválása, majd a századforduló korában jelentkező erős asszimilációs törekvések helytelennek bizonyultak. A Magyarországon tradicionális, de különböző vallási irányzatokat követő közösségek együttműködési készségét meg kell teremteni, helyre kell állítani, s ez mindnyájunk történelmi feladata. Az erős asszimilációt fel kell váltani az integrációval. Most a XXI. század elején a kihívásokra helyesen kell válaszolnunk: azzal az integrációval, aminek keretében úgy próbáljuk megőrizni többezer éves értékeinket, hogy közben a modern világ részeként, a világi társadalom tagjaként -azaz modern zsidóként- a bennünket zsidókat…nem befogadó, hanem bennünket zsidókat -tartalmazó társadalomnak hasznos, megbecsült indivídumai lehessünk.

Mi zsidók -hangsúlyozta az előadó- tudjuk, hogy a Tóra Isteni eredetű, s ez egy olyan axióma, amely a zsidó filozófia és a zsidó hit tengelyét képezi. Egy zsidó közösséget-egy kilét erkölcsi, de sokszor fizikai vonatkozásában is a Tóra képes összetartani. A Pesti Súl mindenki által látható és tapasztalható belső erejét a felújított Tóratekercs meg fogja sokszorozni…

Gulyás Kálmán címzetes államtitkár a mikrofonhoz lépve szólt a nehéz -gyász, szégyen és a remény jegyében eltelt 2004-es évről, majd hangsúlyozta, a Tóratekercs jelképezi a jövőt, a közös építkezés fogalmát, majd kívánta: erősödjék, gyarapodják a Pesti Súl közössége.

Dorogi Gabriella, a kerület alpolgármestere is emlékezett, emlékeztetett.

Hangsúlyozta, az utóbbi években meglévő konstruktív együttélést, majd kérte: legyen a Tóratekercs a megbecsülés, a hagyományőrzés jelképe.

Aba Dunner szólt a kezdetekről, amikor még csak tárgyalási szinten beszélhettek erről a Tóratekercsről, egyúttal hangsúlyozta Peresztegi Ági kiemelkedő szerepét az üggyel kapcsolatosan. Aba Dunner hangsúlyozta a döntő parlamenti határozat, a relikviák Izraelbe szállítása, majd szétosztása különböző országokba sok nehézséggel járó, de örömteli feladat volt.

A Pesti Súl is bizonyítéka annak, hogy a zsidóság fejlődik. Szolgálja ez a Tóratekercs is a zsidóság fennmaradását- tette hozzá Aba Dunner.

Anthony Goldberg elmondta, fiai és maga számára nagy megtiszteltetés az, hogy segítséget nyújthattak. A továbbiakban mély szomorúsággal emlékezett egy éve elhunyt áldott emlékű feleségéről, kinek halálozási évfordulója polgári dátuma éppen erre a napra esik, s kinek neve látható a Tóratakarón is.

Goldberg szólt a szervezés időszakáról, amikor először találkozhatott a Pesti Súl elkötelezett, tanulnivágyó közösségével, s mindezek hatására habozás nélkül mondott igent a támogatásra.

Avie Awramovitz életéről beszélve elmondta, tóraközpontú, szigorúan ortodox közösségb en nőtt fel. Ezután szólt a budapesti zsidóság reneszánszáról, kihívásokról, nehézségekről. Gratulált a közösségnek, s kifejezte örömét, hogy a maga szerény módján hozzájárulhatott az adományhoz. A Tóradíszítéseket szülei emlékére ajánlotta fel.

Dr. Varró Sándor társelnök meseszerűen kezdődő, de rendkívül magvas gondolatokat osztott meg a jelenlévőkkel…

“Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Kelet-Európa. Ennek sok szegletében éltek zsidók – többségük igen nagy nyomorban és létbizonytalanságban.

Például apai nagyapám családja Szatmárban, ahonnan Nagykálló érintésével (első gyereke még ott született) Budapestre került, hogy afféle hivatali adminisztrációban jártas, nyelveket beszélő emberként az alakuló budapesti Ortodox Hitközségben, a Chevra Kadisában vállaljon állást. További gyerekei Budapesten születtek. Az az épület, ahol a Király utcában laktak már régen nincs meg.

Például megboldogult anyósom Krakkoban született – családja galiciai eredetű – hat fiútestvére közül négy rabbi növendék volt – mind elpusztultak, szüleikkel együtt. Valószínűleg Vilnában nyomtatott könyvekből imádkoztak és tanultak zsidó tudományokat.

Valamikor, ha a növekvő létszámú tengerentúli vagy angliai közösségnek tudós rabbira volt szüksége, a bevándorlók többnyire Kelet-Európa zsidó közösségeitől, iskoláitól kaphattak segítséget.

Egyszer volt, hol nem volt világ – embereivel, épületeivel, sok-sok könyvével elpusztult.

A jiddis mellett a német volt a kommunikáció fő nyelve. Ma főként az angol és az ivrit – a hagyományt őrző körökben a jiddis is. Megalakult Izrael Állama. A zsidóság fő ereje ma Izraelben és a tengerentúlon található. Megfordult a segítség iránya: manapság, ha itt, Kelet-Európában segítségre van szükségünk – ők segítenek nekünk.

Csak a mi rövid életünkben mennyi változás !

Mégis, mi az, ami a gyors változások közepette is állandó, mi az, ami leginkább összeköti a múlt zsidóságát, akár a történelmi zsidó állam Szentélyének imádkozóit, akár a középkor tudósait, Spanyolország kiüzetés előtti közösségeit, akár a holokauszt előtti zsidóságot a maiakkal? Ez – mint mindannyian tudjuk – a Széfer Tóra, mely körül a mindennapi zsidó létezés, a “Jiddiskeit” – nem csak a zsidó tudományos élet, hanem a mindennapi szokások, mindennapok értékrendje kialakult.

A mi életünkben, itt, Budapesten is sok-sok változás volt – a nagy tragédiák után is élünk. Van érdeklődő, alulról építkező közösségünk, mely belső késztetésből azzal a céllal jött létre, hogy próbáljunk meg építkezni. Döntően fiatal értelmiségiek részvételével megalakítottuk a Pesti Sul Egyesületet a zsidó vallásgyakorlásért az Ortodox Hitközségen belül, de az új kornak megfelelő létezési formát is keresve. Rendszeresen tanulunk, van könyvtárunk, vannak rendezvényeink.

És most már a Pesti Súl Egyesületnek van saját Tóratekercse is !

Legyen ez a Tóratekercs összekötő híd egy tragikusan megsemmisült földi világ és mai életünk között, – szolgálja mai életünket, majd gyerekeink és unokáink és az ő unokaik életét. Segítse megújulásunkat, segítse öntudatunkat!

A Magyarországi Autonóm Ortodox Hitközség Visegrádi utcai Imaháza valamint az ott működő Pesti Sul vezetősége nevében szeretném még egyszer kifejezni hálánkat és köszönetünket mindazoknak, akik tevékenységükkel és adományaikkal hozzájárultak ahhoz, hogy ez a fiatal közösség hozzájuthasson ehhez a nagy értékű, gyönyörű adományhoz: külön köszönetemet fejezem ki a demokratikus Litvániának, Izrael Államának és megannyi magánszemélynek.”

A szállodában elhangzott drósékat követően a Tóratekercs hüpe alatt a -helyszín biztosításával- nagy tömeg kíséretével folytatta útját a Visegrádi utcai imaház felé. A Tórát, a hüpe tartóoszlopait fogó kezek, illetve személyek természetesen cserélődtek..de a felszabadult ének, tánc még az imaház udvarában is folytatódott…

Bent Dov Lévy, a közösség vallási vezetője vette át a Tórát Aba Dunnertől, s miközben a három régebbi tekercs mintegy “fogadta” az újat, a bima körül hagyományos hákófét tettek.

Az imaházban zajló további eseményekről -helyszűke miatt- nagyon sokan kiszorultak, s nem lehettek részesei Rabbi Weiszberger, Rav Pearlman és Dov Lévy fantasztikus dróséinak, valamint az ünnepi Istentiszteletnek.

Rabbi Weiszberger áldása után a Midrást idézte, “Ezt a napot adta az Örökkévaló, örülni..” majd magyarázatokat hozzáfűzve adott tanítást.

Egy történetet mesélt el, melynek következtetése: töltsd hasznosan, tanulással a napot. Beszélt a segítségnyújtásról, a vallásos zsidók tennivalóiról, a már idős vilnai gáonról tanulási szokásáról.

Rav Pearlman “Dvár Tórája” is a Tóra központi szerepéről, a tanulás fontosságáról szólt, midrási, tórai idézetekkel alátámasztott tanításokat kaphattak a megjelentek.

Dov Lévy két tudós rabbi véleményét, filozófiáját taglalva M.V. 33. fejezetéből idézett.

A Tóráról szólva elmondta, az törvény, útmutató, de rávilágít a helyes etikára is. Tanulni, és a tudást továbbadni-hangsúlyozta a vallási vezető.

Az eseményt követően rövid interjút készítettem Dov Lévyvel, hiszen erre ott, azon a napon nem kerülhetett sor, s mert válaszai szervesen illenek az eddig leírtakhoz…

-Mit jelent egy közösség, és mit a Te életedben egy ilyen esemény?

-Tisztelem, őrzöm és gyakorolom a hagyományt. Nagyon régi vágyam volt egy ilyen Tóra, s -mások mellett- Peresztegi Ági és Asba Dunner volt az, aki a megvalósulás érdekében rendkívül sokat fáradozott.

Had” kezdjem azzal, hogy hibás Tórából olvasni nemcsak halachikusan, de egyéb szempontból is több mint kellemetlen… Természetesen nem kizárólag erről van szó.

A Tóraadás szertartása nincsen megírva, függ a helyi szokásoktól. Évtizedek óta nem volt példa ilyen eseményre, így sok könyvet néztem át, míg olyan leírást találtam, amit alapul lehetett venni….

Fantasztikus az élmény…A híres misznakdím közösségtől, a vilnai közösségtől kapni Tórát, onnan, ahol mindig a tanuláson, a tudáson volt a hangsúly…Ugyanabból a Tórából tanul tehát a Pesti Súl közössége, melyből egykoron a vilnaiak… Így lelhető fel közösség.

A vilnai zsidókat is deportálták, de a szellemiség megmaradt, hiszen a Tóra örök…s a nagy elődök hagyományát egy fiatal nemzedék tudja folytatni.

Érkezzen a Tóra bármilyen időpontban, az öröm épp akkora, mint Szinchasz Tajrekor…, s mivel az esemény Chanukka előtt történt-melynek lényege a küzdés, a szellemiség és a győzelem, ennél szebb ajándékot nem kaphat zsidó közösség…

S ennél magvasabb zárszó sem lehet egy tudósítás befejezéskor…

Mirl HaCohen

Comments are closed.