ErecIstentiszteletet tartott a Budapesti Zsidó Hitközség kedden a budapesti gettó felszabadításának 60. évfordulója alkalmából a Dohány utcai zsinagógában, ahol beszédet mondott Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is.
A megemlékezésen részt vett Mádl Ferenc köztársasági elnök, Szili Katalin, a parlament elnöke, Boross Péter és Orbán Viktor volt miniszterelnök, valamint a kormány több tagja. Megjelent Demszky Gábor főpolgármester, továbbá a parlamenti pártok több vezető politikusa.
„A Magyar Köztársaság megértette, hogy csak egy elvre épülhet közös nemzeti létezésünk, egymás megbecsülése, a jóhiszeműség, a jóravalóság elfogadása, a becsület és a tisztesség útja, ez vezérelhet bennünket” – hangsúlyozta a kormányfő a magyar és az izraeli himnusz elhangzása után mondott emlékbeszédében.
A holokauszt nem egy a bűnök közül, hanem a bűn, amire nincs bocsánat – mondta Gyurcsány Ferenc.
A gyarlóság bűne bocsánatos bűn, ellenben a gonoszság bűne, mely az ember lelkének, életének legfontosabbikával, a szeretettel, a megbecsüléssel, a tisztelettel helyezkedik szembe, nem bocsánatos bűn – mondta.
„Akit megsebeznek, az a mi testvérünk, akit megaláznak az a mi testvérünk, akit méltóságában bántalom ér, az a mi testvérünk”, higgyen bármiképp istenében – hangsúlyozta.
Megóvjuk önmagunkat, megóvjuk nemzeti közösségünket, oltalmat nyújtunk valamennyi vallásos közösségnek, ezt követeli meg közös emberségünk, közös magyarságunk – fogalmazott a miniszterelnök.
Áldott legyen mindazoknak a tevékenysége, neve és akarata, akik segítettek, hogy Magyarország, Budapest lakói győzedelmeskedjenek a rossz fölött – mondta Gyurcsány Ferenc, s beszédét héberül, a „béke mindenkinek” szavakkal zárta.
Addig nincs sok esély egy békés, indulatoktól és előítéletektől mentes társadalom felépítésére, amíg a gyűlölet, a rasszizmus és antiszemitizmus teret kaphat az írott és elektronikus sajtóban – hangsúlyozta Fröhlich Róbert főrabbi a budapesti gettó felszabadulásának 60. évfordulóján, kedden a Dohány utcai zsinagógában.
Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi a megemlékezésen felidézte a háború utolsó időszakának eseményeit és úgy fogalmazott, 1944-ben „megrengett, megingott a föld alattunk” és ez „a rettenet, az iszonyat, a gyalázat időszaka volt”.
Valerij Muszatov, az Orosz Föderáció budapesti nagykövete az orosz külügyminisztérium nyilatkozatát olvasta fel, amely szerint 1945. január 18-án a Vörös Hadsereg magyar zsidók ezreit, nőket, gyerekeket és időseket mentett meg a haláltól, a megaláztatástól és a kínzástól.
A szovjet hadsereg 1945. január 18-án szabadította fel a pesti „nagy gettót”. A VII. kerületi Dohány utca, a mai Kertész utca, a Király utca és a Károly körút által határolt területen mintegy 70 ezer embert zsúfoltak össze. A háborúban a főváros 200 ezres zsidóságának hozzávetőlegesen a fele elpusztult.
Breuer Péter
