Magyar Hírlap Mindenütt átadta az amerikai kívánságlistát Rice
Izraelbe érkezett tegnap Condoleezza Rice
Izraelbe érkezett tegnap Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter, hogy ilyen minőségében először próbálkozzék a közel-keleti békefolyamat. Rice tegnap Ariel Saron izraeli kormányfővel találkozott Jeruzsálemben, ma pedig Mahmud Abasszal, a Palesztin Hatóság elnökével tárgyal Ciszjordániában.
Izraelbe érkezett tegnap Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter, hogy ilyen minőségében először próbálkozzék a közel-keleti békefolyamat. Rice tegnap Ariel Saron izraeli kormányfővel találkozott Jeruzsálemben, ma pedig Mahmud Abasszal, a Palesztin Hatóság elnökével tárgyal Ciszjordániában.
Rice látogatásához nagy reményeket fűznek Washingtonban, különösen azért, mert Abbasz és Saron kedden Egyiptomban először találkozik egymással teljesen megváltozott körülmények között. Az amerikaiak és a palesztinok magas rangú képviselőinek közvetlen megbeszélésére négy éve nem volt példa.
Jasszer Arafat tavaly novemberi halála alapjaiban változtatta meg a Közel-Kelet politikai tájképét. Az Egyesült Államok és Izrael „a béke akadályának” tekintette a néhai palesztin vezetőt és nem volt hajlandó vele tárgyalóasztalhoz ülni.
Az Egyesült Államok nem fukarkodik a palesztinok dicséretével Abbasz demokratikus megválasztása óta, és most arra biztatja a Palesztin Hatóság elnökét, hogy zabolázza meg a fegyveres palesztin csoportokat. Bush elnök 350 millió dollárt ígért a palesztin reformok, az intézményrendszer és a biztonsági szervezeteket támogatására.
Rice-nak kinevezése óta ez az első külföldi körútja. Közel-keleti látogatására ugyan rendkívül kedvezőnek látszik az időpont, de a palesztinok és Izrael között változatlanul óriási a bizalmatlanság, mégha mindkét fél is érzi, hogy a változások lehetősége benne van a levegőben.
Bush elnök komoly reményeket fűz a közel-keleti megállapodáshoz és Rice útján meg is üzente a feleknek, hogy kész rugalmas magatartást tanúsítani: „ha az Egyesült Államok részéről másféle jellegű segítségre van szükség, akkor ezt hajlandóak vagyunk megadni” – mondta Rice.
Határozottan síkra szállt Irak egysége mellett szombaton este Ankarában Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter, ily módon igyekezve megnyugtatni a törökországi kurdok esetleges szakadár törekvései miatt aggódó török vezetést.
Az amerikai külügyminiszter érkezésekor hangsúlyozta: az Egyesült Államok támogatja, hogy minden kisebbség a képviselői kapjanak helyett az új kormányban. Kijelentette, hogy Washington teljes mértékben tudatában van az iraki eseményekkel kapcsolatos török aggodalmaknak. Washington reméli, hogy elősegítheti Törökország és Irak kapcsolatainak kedvező alakulását – tette hozzá egyebek között.
Recep Tayyip Erdogan török kormányfő, aki háromnegyed órás megbeszélést folytatott az amerikai politikussal az ankarai repülőtéren, találkozójukat kövevető nyilatkozatában igyekezett kicsinyíteni a Washington és Ankara közötti nézeteltéréseket és a két ország stratégiai partneri viszonyát emelte ki.
Törökország attól tart, hogy az iraki kurdok – amennyiben az Egyesült Államok nem ellenezné – esetleg önálló államot alakítanának ki Irak jelenlegi területének északi részén, ez pedig felerősítené a törökországi kurdok szakadár törekvéseit is. A török-amerikai kapcsolatokat megterhelte, hogy az ankarai parlament 2003 márciusában elutasította, hogy amerikai katonák Törökországon keresztül behatoljanak Irakba,meggátolva ezzel, hogy az Egyesült Államok két fronton indítson háborút Irak ellen.
Üzenet Moszkvába
Rice szerint Oroszországnak többet kell tennie, ha meg akarja mutatni, hogy elkötelezte magát a demokrácia mellett és jobb viszonyt akar kialakítani a Nyugattal.
Az amerikai külügyminiszter Ankarában az orosz külügyminiszterrel, Szergej Lavrovval tartott munkavacsora előtt nyilatkozott és megjegyezte: „nem titok, hogy Washingonnnak aggodalmai vannak Oroszországgal kapcsolatban”. Szerinte Moszkvának meg kell mutatnia, hogy erősíti a jogrendet és támogatja a sajtószabadságot.
Korábban lengyelországi megállóján viszont kollégájával, Adam Rotfelddel találkozva azt mondta: „tény, hogy az Egyesült Államoknak produktív kapcsolatai vannak Oroszországgal. Ezek a viszonyok akkor leszenek mélyebbek és szélesebbek, ha a demokratikus értékek gyökeret vernek Oroszországban” – mondta.
„Mindenki azt akarja, hogy Oroszország fejlődő, demokratikus állam legyen, amely teljes mértékben integrálódik a demokráciákba. Sok jele van annak, hogy Oroszországnak a jövőről alkott képe is meggegyezik ezzel”.
„Ha vannak is nézetkülönbségeink – és vannak -, akkor ezeket a kölcsönös tisztelet jegyében kell megoldanunk”.
Rice és Lavrov végül két és fél órán át tanácskozott egy anakarai hotelben, de az amerikai külügyminiszter kiváló orosz nyelvtudása ellenére csak angolul társalogtak.
Lavrov szerint Moszkva és Washington változatlanul szövetséges a terrorizmus, az illegális drogkereskedelem és a tömegpusztító fegyverek elterjedésenek megakadályozása elleni harcban. Rice és Lavrov megbeszélésének legfontosabb célja a február végére kitűzött pozsonyi orosz-amerikai csúcstalálkozó előkészítése volt.
fgy
©
