Népszava

Népszava Online 2005.2.617:36

Elképzelhető, hogy Condoleezza Rice is ott lesz sarm-es-seiki konferencián

London, Berlin, Varsó és Ankara után Condoleezza Rice, a ‘száguldó’ amerikai külügyminiszter tegnap délután Izraelbe érkezett. Jeruzsálemben Ariel Saron miniszterelnökkel, Szilvan Salom külügyminiszterrel és Mose Kacav államelnökkel fog találkozni, majd Ramallahban Mahmúd Abbász (Abu Mazen) palesztin elnökkel és Ahmed Korei (Abu Alla) miniszterelnökkel.

A keddi Sarm-es-Sejk-i négyes konferencia előkészületeinek jegyében William Burns, az amerikai külügyminisztérium a Közel Kelet ügyeiért felelős államtitkára váratlanul Kairóba érkezett, ami újraélesztette a híreszteléseket, hogy talán maga Rice is ott lesz Sarm-es-Sejkben.

Mindenesetre Egyiptomban van, a konferencia előkészítése céljából, Saron tanácsadója, Dov Weisglass. Ugyanakkor Ahmed Aboul Gheit egyiptomi külügyminiszter rövid damszkuszi látogatásról tért vissza, ahol beszámolt Basar Asszád szír elnöknek a konferencia előkészületeiről és céljairól. Magán a konferencián valószínűleg nem várhatók szenzációs nyilatkozatok, inkább az utóbbi hetek pozitív fejleményeinek megszilárdítása és ‘intézményesítése’.

Az izraeliek és a palesztinok e tendenciához elsősorban a palesztin foglyok sorsát érintő megállapodással járulhatnak hozzá. A foglyok problémája életbevágóan fontos Abbásznak, hogy valós sikert mutathasson fel a palesztin közvéleménynek. Mozgalma, a Fatah aktivistái az elmúlt napokban nyomatékosan figyelmeztették az elnököt, hogy ha nem tudja elérni a megfelelő számú fogoly szabadon bocsátását, a palesztinok körében megnövekszik a Hamász népszerűsége és a Fatah elvesztheti a júliusban tartandó parlamenti választásokat. Az izraeli katonai és politikai körök nagyobb része is úgy véli, hogy ebben a kérdésben meg kell erősíteni Abbász helyzetét, annál is inkább, mert a foglyok szószólói következetesen támogatták a ‘fegyveres intifáda’ megszüntetésére irányuló törekvéseit és támogatásukra nagy szüksége lesz Abbasznak az elkövetkező időszakban is. Ezért Saul Mofaz védelmi miniszter az izraeli komány tegnapi ülésén bejelentette, hogy a már korábban elhatározott 900 fogoly szabadon bocsátásán kívül, Abbasz külön kérésére szabadon bocsátanak két vagy három idős ‘Osló előtti’, vagyis az 1993. évi izraeli-palesztin megállapodás megkötése előtt letartóztatott foglyot, annak ellenére, hogy ‘vér tapad a kezükhöz’. A szabadon bocsátottak között lesz állítólag az ifjabb Barguti, a Fatah-beli ‘ifjú nemzedék’ vezetőjének fia is – de az apa, vagyis Marvan Barguti nem, bár Abbász az ő szabadon bocsátását is nyomatékosan kérte. A két fél közös bizottság felállításáról határozott, amely a többi fogoly sorsáról fog tárgyalni és egyezkedni. Izraeli börtönokben egyébként jelenleg 7700 palesztint tartanak fogva; köztük 3700-at bíróság elé állítottak és elítéltek; 237-et még ‘Osló előtt’ tartóztattak le; 776-et tartanak ún. ‘adminisztratív fogságban’, bírósági ítélet nélkül.

Az izraeli rendőrség megerősítette biztonsági intézkedéseit, attól tartva, hogy palesztin szélsőségesek a közeli napokban merényletek végrehajtására készülnek, hogy meghiúsítsák a Sarm-es-Sejk-i konferenciát. A gázai övezetben izraeli katonák lelőttek egy palesztin férfit, aki az elválasztó kerítéshez kozeledett. Mint kiderült, azért akart átjutni Izraelbe, hogy munkához jusson.

Népszava online

CopyRight Népszava

Comments are closed.