NOLKöhler: héberül a knesszetben Inotai Edit berlini tudósítónk, 2005. február 3. 00:00
Gyermekek köszöntik a német államfőt Sderotban Kép: FOTÓ: REUTERS – RONEN ZVULUN Diplomatikusan oldotta meg feladatát Horst Köhler német államfő, aki a kétoldalú kapcsolatok felvételének 40. évfordulója alkalmából látogatott Izraelbe. Több izraeli politikus is tiltakozott az ellen, hogy Köhler németül szólaljon fel a knesszetben, egyesek szerint ez a nyelv „elfogadhatatlan” az izraeli parlament falai között. (A kifogás nem teljesen jogos, Johannes Rau, korábbi német államfő öt évvel ezelőtt szintén németül beszélt, mint ahogy számos kiemelkedő zsidó, így Albert Einstein vagy Felix Mendelssohn anyanyelve is a német volt). Az államfő végül héberül kezdte és fejezte be amúgy német nyelvű beszédét, de a tiltakozást így sem lehetett megkerülni: a felszólalást több izraeli képviselő bojkottálta, egy szélsőjobboldali csoport pedig a parlament előtt német zászlót égetett.
Bent ennél jóval emelkedett volt a hangulat. Köhler többek között hangsúlyozta, hogy a holokausztért érzett felelősség a német identitás részévé vált. – Alázattal meghajolok az áldozatok, és azok előtt, akik életük kockáztatásával segítettek nekik. (…) A shoa áldozatai feladatot róttak ránk, méghozzá azt hogy, soha többé ne engedjük a népirtást – mondta, majd arról beszélt: a német politika megmásíthatatlan alapelve, hogy Izrael az elismert határokon belül, a félelemtől és a terrortól szabadon éljen. Németországhoz visszakanyarodva Köhler elismerte: a szélsőjobboldalt és a zsidógyűlöletet még nem sikerült legyőzni, de minden német feladata ezek ellen harcolni.
Az izraeli politikusok elsősorban azt sürgették, hogy az európai országok tegyenek meg mindent az erősödő antiszemitizmus ellen, a német politikától pedig azt kérték, tiltsák be a szélsőjobboldali pártokat. Köhler erre csupán annyit mondott, hogy a demokratikus pártoknak kell szembeszállniuk ezekkel az erőkkel; az NPD esetleges betiltása az alkotmányjogászi és politikai köröket is megosztja Németországban. Ariel Saron izraeli kormányfő arról beszélt, hogy 60 évvel Auschwitz felszabadulása után sem enyhül a meggyilkolt zsidók miatti fájdalom. „Nincs bocsánat azért, amit a németek a zsidókkal műveltek” – hangsúlyozta. Igaz, negyven évvel ezelőtt senki sem gondolta, hogy Németország és Izrael között ilyen gyümölcsöző, baráti viszony alakul majd ki.
A zsidó állam számára Németország a legfontosabb európai politikai-gazdasági partner. Berlin fontos szerepet játszik a közel-keleti békefolyamatban. Az egyetlen vitatott terület a fegyverszállítások kérdése: Izrael nemrég száz darab, Dingo-2 típusú páncélozott csapatszállító járművet és két tengeralattjárót rendelt Németországtól. A fegyverüzlet parázs politikai vitákat váltott ki. Egyes vélemények szerint a szállító járműveket Izrael a palesztinok ellen vetheti be. Berlin nem szeretné kockáztatni közvetítő szerepét a térségben, de az Izraellel ápolt kapcsolatokat sem, ezért nincs kizárva, hogy a Dingókat német-amerikai koprodukcióban gyártják majd.
Jövő kedden találkozik egymással Mahmud Abbasz, a palesztin hatóság elnöke és Ariel Saron izraeli kormányfő. A közel-keleti rendezés szempontjából kulcsfontosságúnak tartott megbeszélésre a Vörös-tenger partján fekvő Sarm-es-Sejkben kerül sor, ahova Hoszni Mubarak egyiptomi elnök hívta meg Abbaszt és Saront – írta a Reuters. A palesztin és izraeli vezetők között négy éve tartó erőszakhullám kirobbanása óta ez lesz az első csúcstalálkozó. Mubarak meghívásának eleget tesz II. Abdalláh jordániai király is. Izrael közben – Abbásznak tett gesztusként – bejelentette, hogy ideiglenesen felfüggeszti a palesztin terroristák után a megszállt területeken folytatott hajtóvadászatot. Az izraeli biztonsági erők mintegy háromszáz palesztint köröznek.
Népszabadság Rt. * Impresszum * Hirdetési lehetőségek * Előfizetés * Regisztráció * Hírlevél * Adatvedelem * Akciók * Lap tetejére * ©
