Forrás: NOLEurópa-szerte megemlékeztek a holokausztról
Népszabadság Online, 2005. január 28. 07:00
Auscwitz-Birkenau bejárata maKép: Reuters – Fabrizio BenschAz auschwitz-birkenaui haláltábor felszabadulásának 60. évfordulóján az egész kontinensen tartottak megemlékezéseket; az egykori tábor területén pedig több mint negyven ország több mint húsz vezetője rótta le kegyeletét.
Az Európai Parlament brüsszeli ülésén határozatban fejezte ki aggodalmát az antiszemitizmus erősödése miatt, s felszólított a faji jellegű gyűlöletkeltés, intolerancia határozott elítélésére, az ellenük való fellépés összehangolására. Josep Borrell, a testület elnöke beszédében hangsúlyozta, milyen fontos, hogy soha ne merüljön feledésbe mindaz, ami a II. világháború idején történt, amikor a nácik több millió zsidót, cigányt, szlávot, és más csoportok tagjait gyilkolták meg, csak azért, mert alacsonyabb rendűnek tartották őket. Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő javasolta, hogy ha az EU valóban kezdeményezni akarja a horogkereszt betiltását, akkor emellé vegyék fel a kommunista diktatúra szimbólumainak európai tilalmát is.
A 617 szavazattal, ellenszavazat nélkül, 10 tartózkodás mellett elfogadott határozatban az Európai Parlament elítélte az antiszemitizmust, a rasszizmust, s tisztelettel adózott a náci Németország áldozatainak emléke előtt. A dokumentum felszólítja Európát, hogy ne feledje el saját történelmét, melynek legszégyenletesebb fejezetei közé tartoznak a nácik által épített koncentrációs és megsemmisítő táborok. A határozat aggodalommal szól a különböző szélsőséges és idegengyűlölő pártok erősödéséről, nézeteik bővülő tömegbefolyásáról. Javasolja, hogy tegyék hatékonyabbá a holokauszt történelmének oktatását, így például január 27-ét nyilvánítsák a megemlékezés európai napjává, a kormányok pedig az EU-költségvetésen belül az eddiginél több pénzt fordítsanak az ilyen jellegű oktatási programokra.
A szélsőjobboldallal szembeni éberségre szólította fel a demokrata érzelmű polgárokat csütörtökön Wolfgang Thierse, a német szövetségi képviselőház (Bundestag) elnöke. Thierse a holokauszt áldozatainak emléknapján szégyennek nevezte, hogy német tartományi parlamentekben helyet foglalnak a szélsőjobboldal képviselői. ‘Szélsőjobboldali politikusok nemrég egy német parlamentben a holokauszt barbárságát merészelték viszonylagossá tenni, s megtagadták a tisztelgést az áldozatok emléke előtt’ – emlékeztetett Thierse az egy héttel ezelőtti drezdai esetre.
Múlt csütörtökön a Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) képviselői elhagyták a szász parlament üléstermét, s azt mondták, hogy az angolszász szövetségesek is holokausztot követtek el, amikor 1945 februárjában a földdel tették egyenlővé Drezdát. Az emlékülés vendégszónoka, Arno Lustiger, számos náci koncentrációs tábort megjárt történész arra szólította fel a német alkotmánybírákat, hogy úgymond vegyék le a bársonykesztyűt, amikor az alkotmányos rend ellenségeiről van szó.
A pápa az ideológiák veszélyére figyelmeztetett
A haláltáborokban elpusztított milliók emlékének adózott a II. János Pál pápa a Vatikánban több nyelven, köztük héberül is közzétett üzenetében. A pápa azt hangoztatta, hogy ez olyan bűncselekmény, amely örökre bemocskolta az emberiség történetét. Legyen ez legalább ma és a jövőre nézve is figyelmeztetés arra, hogy nem szabad meghátrálni az olyan ideológiák nyomása előtt, amelyek az emberi méltóság megsértésének lehetőségét faji hovatartozás, bőrszín, nyelv vagy vallás alapján próbálják igazolni. Ezzel a felhívással fordul ezért a pápa mindenkihez, s mint hangsúlyozta, elsősorban azokhoz, akik a vallás nevében erőszakhoz és terrorizmushoz folyamodnak.
II. János Pál pápa utalt arra is, hogy a Szovjetunió második világháborús részvételének kérdése elég összetett, de nem szabad elfeledkezni arról, hogy a tragikus áldozatok között a legtöbb orosz volt, s Hitler szándékai között volt emellett a cigányok totális megsemmisítése is.
Több száz túlélőt, köztük magyarokat hívtak meg a holokauszt csütörtöki emléknapján tartott nagy-britanniai megemlékezésekre, amelyeken a királynő és a miniszterelnök is részt vett. A parlamenti melletti Westminster Hallban tartott délutáni megemlékezésen az uralkodó mellett jelen volt Tony Blair kormányfő és Michael Howard, a konzervatív ellenzék vezére és miniszterelnök-jelöltje, aki erdélyi – apai részről magyar – holokauszt-menekült zsidó család gyermekeként született Walesben.
A kijevi Babij Jarban, a Menóra emlékműnél gyászistentiszteletet tartottak. Babij Jarban a német megszállók 1941 és 1943 között több mint kétszázezer zsidót, oroszt, cigányt, kommunistát, ukrán hazafit, hadifoglyot gyilkoltak meg. A legtöbb áldozat zsidó volt.
Zsidó közösségek, kormánytisztségviselők és diákok emlékeztek a holokauszt áldozataira csütörtökön Litvániában, Lettországban és Észtországban, miközben a balti államok vezetői az auschwitz-birkenaui haláltábor felszabadulásának 60. évfordulóján rendezett lengyelországi megemlékezésen vettek részt.
Emlékünnepség Auschwitzban
Az auschwitz-birkenaui egykori náci munka- és megsemmisítő tábor területén több mint negyven ország részvételével és több mint húsz állam- és kormányfő vett részt a megemlékezésen.
Az emlékünnepség a birkenaui (Brzezinka) tábor nemzetközi emlékműve előtt, az egykori krematórium romjainak szomszédságában vette kezdetét délután háromkor egy beérkező vonat sípjelének hangjára. A birkenaui tábor hírhedt rámpájára futottak be a deportáltakat szállító szerelvények, ahol megkezdődött a szelekció, a deportáltak többségét azonnal az auschwitzi (Oswiecim) gázkamrákba, megsemmisítésre irányították.
A vendégeket Waldemar Dabrowski lengyel kulturális miniszter köszöntötte, majd Auschwitz két túlélője, Wladyslaw Bartoszewski volt lengyel külügyminiszter (4427 számú fogoly) és Simone Veil korábbi francia kulturális miniszter (78651 szám) mondott beszédet; a roma áldozatok nevében Romani Rose, a németországi Központi Roma Tanács elnöke szólalt fel; ő már a háború után született, de családjának 13 tagját ölték meg a nácik.
Az emlékünnepségen szintén részt vevő Viktor Juscsenko ukrán elnök apja szovjet hadifogolyként szintén auschwitzi rab volt, de megjárta a buchenwaldi és flossenburgi koncentrációs táborokat is. Andrij Juscsenko, a 11 367 számú fogoly egyike annak a nem egészen 100 szovjet hadifogolynak, akik túlélték Auschwitzot.Bartoszewski és Veil ünnepélyesen aláírta az Auschwitz és Holokauszt Nemzetközi Oktatási Központ alapító okmányát és egy felhívást a világ vezetőihez: akadályozzák meg, hogy a holokauszt tragédiája megismétlődhessen. Ezután ökumenikus ima, majd a zsidó halotti ima, a kaddis hangzott el. A tábor volt rabjai, a felszabadító szovjet katonák és a jelen lévő államfők, köztük Mádl Ferenc köztársasági elnök sorban mécseseket gyújtottak a népek emlékművén elhelyezett emléktáblák alatt. Az ünnepség végét a zsidó pásztorkürt, a sófár hangja jelezte, a katowicei rádió szimfonikus zenekara, egy katowicei és egy krakkói kórus Krzysztof Knittla kantátájának egy részletét adta elő befejezésül.
Megható, megdöbbentő és méltóságteljes volt a megemlékezés – mondta az MTI-nek Zoltai Gusztáv, a Magyar Zsidó Hitközségek (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója. Nagyon fontosak az ilyen megemlékezések – mondta. Idézte Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek a budapesti gettó felszabadulása 60. évfordulóján elhangzott szavait, melyek szerint a holokauszt ‘nem egy a bűnök közül, hanem maga a bűn’.
(forrás: MTI)
Népszabadság Rt. *Impresszum *Hirdetési lehetőségek *Előfizetés *Regisztráció *Hírlevél *Adatvedelem *Akciók *Lap tetejére *©
