Forrás: NOL

„Egy extra nagy átmérőjű füves cigivel esetleg…”

Népszabadság Online, 2005. január 27. 19:45

„Na ehhez kell egy Le Monde: ők is bloggolnak, és naná, hogy a davosi fórum hivatalos portáljának blogszekciójában kiemelt helyen szerepelnek (RSS is – tessék megtanulni ezt a műfajt!!!) – de úgy, hogy egy emberük Davosból egy másik Brazíliából nyomja – és találkoznak a világhálón – meg a te képernyődön.” – írja izsak Hajónaplójában.

Davosról és Porto Alegréről blogol izsak Hajónaplójában: A fórum honlapja (portál valójában, persze) fantasztikus.

http://www.weforum.org

Érdemes végigkattintgatni; bemenni a sajtószobába; végigböngészni a teljes programot (mintegy 200 téma!!!).

Zseniális, hogy most blogot is építettek a portálba, és nemzetközi újságírókat hívtak meg, hogy mondják el véleményüket a davosi fórumon elhangzó dolgokról, írják meg benyomásaikat.

Legalább ilyen izgis, hogy egy csomó nagy média, amellett, hogy nyomja a hagyományos és kötelező tudósításokat (hírszolgátatás, álá Reuters, AP stb.),. bloggert is telepített a svájci városba, illetve felkért szakértőket, hogy bloggoljanak a számukra.

Pl. a BBC, amely egy posztLiska-i NGO emberét kérte meg, hogy vezessen naplót náluk arról, hogy mit a fenét keres Davosban …

Home – BBC News

Visit BBC News for up-to-the-minute news, breaking news, video, audio and feature stories. BBC News provides trusted World and UK news as well as local and regional perspectives. Also entertainment, business, science, technology and health news.

mert ugye Porto Alegrében lenne inkább a helye, ahol a szokásos – immár szokásos – ellenfórum zajlik – a Szociális Világfórum, a mi fórumunk, elvtársak!!!

Na ehhez kell egy Le Monde: ők is bloggolnak, és naná, hogy a Davosi fórum hivatalos portáljának blogszekciójában kiemelt helyen szerepelnek (RSS is – tessék megtanulni ezt a műfajt!!!) – de úgy, hogy egy emberük Davosból egy másik Brazíliából nyomja – és találkoznak a világhálón – meg a te képernyődön.

Szeretném látni a népszabis arcokat – akik bezárják a legjobb tudósítói posztokat, és nulla pénzt szánnak a külföldi riportutakra (a mellesleg majdnem davosi Ringier úr legyen üdvözölve!!!) -, hogy mit szólnak ehhez az új trendhez. Izsak Hajónaplója

Kiki – Utolsó film című blogjában apró kis jelenetek, életképek Párizsból, innen-onnan, például egy utolsó vetítésről: „Félúton a Moulin Rouge és a Sacré Coeur között, pont a Montmartre közepén egy zsákutca végefelé húzódik meg egy pirinyó mozi. Annyira kicsi, hogy éppenhogy elfér benne egy vetítőgép, néhány hangszóró, fotelek, és talán 50 néző.

Jacques, a tulaj, végignéz a termen, ekkor a nézők zsongása elhalkul, tudják már, hogy hamarosan kezdődik a produkció.

Jacques lekapcsolja a teremvilágítást, még futó pillantást vet az indításra váró filmtekercsre, azután bekapcsolja a vetítőgépet, egy szénrúd ívet húz, a motor beindul és a fogaskerekek ketyegve elkapják a film perforációját, egy fénycsóva tör fel, és keresztüldöfi a terem sötétjét, villogó folttá placcsan a mozivásznon, vibráló képpé formálódik és ötven agyban, ötven néző agyában megjelenik ugyanaz a történet, amit a film mesél el.” Kiki blogja

Jerrykho a Szekszi Nagypapában tovább tipizálja a bloggolókat. Egy alaptípus. Szerinte. „A Megszállott Panaszkodó/Szófosó. Ezek az emberek nem tudják leállítani magukat. Egyszerűen rögeszmések, és erről MUSZÁJ állandóan beszélniük. Ezek azok az emberkék akiket néha alig tudsz már otthagyni az utcán, munkahelyen stb. mert elkapnak és rojtosra rágják a füledet. Mindennel kapcsolatban van véleményük. Az ilyenek blogjai mindenféle fókusz nélkül belekapnak véletlenszerűen kiválasztott témákba, három oldalon keresztül, míg végül valami elsikkadt szerelmüknél kötnek ki aki már két éve otthagyta őket. Elkezdenek beszélni a reggeli müzlijükről, és ebből következően elmondanak négy különböző okot hogy miért nem szabad hétköznap mókusokkal beszélgetni, majd részletesen kritizálják a modern zsidó lábbelidivatot, mindezt ugyanabban a blog bekezdésben. Az ilyen bloggolók permanenst izgalomban élnek, és szinte fizikai kényszert éreznek gondolataik folyamatos kifejezésére. Mivel környezetük türelmét legtöbbjük már régen eljátszotta, a szerencsétlen hálópolgárokra próbálják ideggörcseiket ráhalmozni. Egy extra nagy átmérőjű füves cigivel esetleg lehetne a tüneteiket enyhíteni, legalább ideiglenesen.”

A legnagyobb, legolvasottabb és leggyakrabban frissülő blog (tűző NAP árnyékában) gazdája, podo nemrégiben beharangozta, h „Ezen a héten, bár tennivalóm bőven akad, elemezni fogom azt a pályázati anyagot, amelyet Budapest adott be az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerése érdekében…. egyszerűen azért, mert ez a pályázati anyag olyan mint egy látlelet – a mai vezetés kapkodását, koncepciótlanságát hiven tükrözi.

A teljes anyag a következő cimen található:

http://www.budapest.hu/engine.aspx?page=kulturfovaros – a lapon rá kell kattintani A főváros pályázata címre, és kinyílik egy pdf-file, 140 oldal – lapszám szerint lehet azonosítani a kritikát.

Lényegében, ezzel mindent elárultak magukról a pályázat írói: ” Voltak itt valamikor szorgos emberek, akik megépítettek nekünk egy korszerű várost – mai napig belőlük élünk, de már feléltük azt. Mi képtelenek vagyunk hasonló tettre, könyörüljetek rajtunk, hogy annyi elpackázott lehetőség után valami történjen ebben a városban… Nem tudjuk mi kell a városnak, mi tűzijátékot akarunk, látványos cirkuszt, hogy elhitessük, van mit mutogatni az idegennek…csak ennyit szeretnénk, gazdánk Európa – talpnyaló hűbéresed: Budapest” VÍZ ÉS METROPOLISZ – avagy miért nem lesz Budapest Európa Kulturális Fővárosa – A tűző NAP árnyékában blog

Várjuk a folytatást!

És podonak van néhány keresetlen szava természetesen az Auschwitz-évfordulóhoz is: „Az izraeli parlament, a Kneszet, mai ülésén az antiszemitizmus elleni harc volt a fő téma. A miniszterelnök, Ariel Saron, beszédében a „baráti” államok felelősségéről beszélt, akik semmit sem tettek annak érdekében, hogy a zsidók szisztematikus irtását megakadályozzák. Akkor sem, amikor bizonyíthatóan tudtak arról, mi folyik a koncentrációs táborokban. Beszélt az amerikaiakról, akik nem engedték partjaikon kikötni a harmadik birodalomból elmenekültek hajóját, így vissza kellett térjenek a biztos halálba, a britekről, akik megakadályozták a menekültek Palesztinába jutását, még a világháború utáni években is ciprusi gyűjtőtáborba vezényelték azokat, akik ide akartak jönni. A szövetségesek repülői nem bombázták a vasutakat, amelyek Auswitzbe szállították a magyar zsidókat, még akkor sem, amikor győzelmük szinte bizonyos volt már.

Európa, Amerika nem háríthatja a felelősséget csak a németekre. Amikor szükség volt a segítségre, csak igaz emberek, és nem államok segitettek. Auswitz tanulsága a zsidók számára egy – csak magunkra számíthatunk a bajban.”

Majd a magyar származású, sikereket elértek kapcsán ezt írja: „És, mindannyiszor, amikor arról hallanak, hogy egy magyar származású zsidó elért valamit, szégyelljék magukat azokért, akiket Önök, vagy felmenőik akadályoztak meg abban, hogy ma a hírekben legyenek!”

Az előzőnél kiki hozzászólása: „.. és engedtessék meg egy csöppnyi kiegészítés a szégyenteljes listához: csoportokban vonultak, fegyveres suhancok terelték őket, és a jó pesti nép a járdán állva bámult, szót kevesen emeltek.

A Margit híd lábához mentek, ott pedig levetkőztették őket és gépfegyverrel a jeges Dunába lőtték áldozataikat.

Az áldozatok: magyar zsidók voltak, gyilkosaik: magyar nyilasok, s a bámuló tömeg: egyszerűen csak magyarok. Lelkében él a nemzet.

És ellenpéldaként: azért akadtak igazak, gojok (=más népből való kedves emberek) akik bújtattak zsidót, vállalva ennek minden veszélyét.”

És még egy évfordulós bejegyzés ugyancsak kikitől, olyan rövid és szép, hogy a teljeset idemásolom:

Isa por és hamu

A zsidók halottaikat a földbe temetik. „Földből vétettél, a földnek adunk vissza.” És ott nem háborgatjuk többé a holtakat. Abban a világban béke honol.

Találkoztam Ella fiával.

– Ella már nem él – mondta. – Hosszú kezelése volt, és egyszer mikor benn jártam nála a kórházban, azt mondta, figyelj fiam, ez most a végakaratom. Tudom, nemsokára meghalok.

– De anya…!

– Ne tiltakozz, fogadd el a tényt. Azt akarom, halálom után testemet hamvasztasd el…

– De anya…!

– Vedd magadhoz a hamvakat, vidd el Dachauba. Ott szórd szét poraim, a tábor helyén. Mert férjem porai is ott vannak…*

*Ella fiának engedélyével

Népszabadság Rt. *Impresszum *Hirdetési lehetőségek *Előfizetés *Regisztráció *Hírlevél *Adatvedelem *Akciók *Lap tetejére *©

Comments are closed.