Gyász és hála a zsinagógában
Cz. G., 2005. január 19. 20:00
Gyurcsány Ferenc: Nem engedünk felejteni, és nem engedjük átírni a történelmetKép: FOTÓ: kovalovszky dánielAz elpusztított áldozatok iránt érzett gyász és a túlélés fölötti öröm ünnepét tartották tegnap a Dohány utcai zsinagógában: hatvan éve szabadították fel a pesti gettót. Az emlékezés a különböző pártállású politikusokat is összehozta.
A budapesti gettó felszabadításának hatvanadik évfordulóján rendezett keddi emlékező istentiszteleten Mádl Ferenc köztársasági elnök, Gyurcsány Ferenc kormányfő, Szili Katalin házelnök, Boross Péter és Orbán Viktor volt miniszterelnök mellett sok más politikus és közéleti személyiség is részt vett. A Dohány utcai zsinagógában tartott rendezvényen a katolikus püspöki kart Szabó Tamás tábori püspök képviselte.
– A te tragédiád az én tragédiám, a te tragédiád a nemzet tragédiája – kezdte beszédét Gyurcsány Ferenc a magyar és az izraeli himnusz elhangzása után. A holokauszt – jelentette ki a kormányfő – nem egy a bűnök közül, hanem „a” bűn, amire nincs bocsánat. Akit megsebeznek, megaláznak vagy akit méltóságában bántalom ér, az a mi testvérünk – mondta. – A Magyar Köztársaság megértette, hogy csak egymás megbecsülésére, a jóhiszeműségre és a jóravalóság elfogadására épülhet nemzeti létezésünk, csak a becsület és a tisztesség útja vezérelhet bennünket.
– Nem engedünk felejteni, és nem engedjük átírni a történelmet – hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc. – Oltalmat nyújtunk valamennyi vallási közösségnek, ezt követeli meg közös emberségünk, közös magyarságunk.
A kormányfő beszéde után Valerij Muszatov nagykövet felolvasta az orosz külügyminisztérium nyilatkozatát, amely felidézte, hogy a Vörös Hadsereg magyar zsidók ezreit mentette meg a haláltól és a kínzástól, a térség országait pedig hatalmas áldozatokat hozva szabadította meg a barna pestistől, a nácizmustól.
– A zsidó nép nemcsak ellenségeire emlékezik évezredeken át, barátait, segítőit és megmentőit sem feledi – hívta fel a figyelmet Fröhlich Róbert főrabbi. Utalt arra, hogy az írott és az elektronikus sajtó egy részében még mindig teret kapnak uszító nézetek. Márpedig meg kell értetni az új nemzedékekkel, hogy a gyűlölet és az antiszemitizmus nem pusztán zsidó életek pusztulásával jár, hanem mindazokat a társadalmakat megszégyeníti és visszaveti, amelyek ennek nem szabnak időben gátat. Csak annyit kérünk – tette hozzá -, hadd legyen a gyászunk békés, az örömünk felhőtlen ma, Magyarországon.
Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi elszenvedője volt a hatvan évvel ezelőtti üldöztetéseknek. Az ország német megszállása után – mondta – végképp a kifosztás, a rablás, a kitaszítás korszaka következett. A vidéki zsidóságot nem egészen két hónap alatt haláltáborokba hurcolták. Mindez elképzelhetetlen lett volna az akkori szégyenteljes magyar kormány, a közigazgatás és például a vasúttársaság együttműködése nélkül. A kormányhatalom rendre elárulta a XIX. század legnemesebb magyar eszményeit és politikusait, Kossuthot, Széchenyit, Deákot. Az állam – folytatta – megszegte legfőbb kötelességét, és nem védelmezte meg polgárait, hanem ellenkezőleg, kiszolgáltatta a halálos ellenség kénye-kedvére. A nyilas hatalomátvétel után Budapesten az egykor fényességben álló templom, a Dohány utcai zsinagóga gyűjtőtáborrá, börtönné változott.
Schweitzer József hálával emlékezett meg mindazokról – közöttük polgármesterekről, külföldi diplomatákról, egyházi személyiségekről -, akik lelkiismeretük szavára hallgatva minden tőlük telhetőt elkövettek a zsidók megmentéséért. Kifejezte háláját a Vörös Hadseregnek is, amely – hangsúlyozta – „bennünket felszabadított”. E történelmi tettet „soha el nem feledjük, meg nem tagadjuk”.
A zsinagógában tartott rendezvény után az Országgyűlés elnöke és Oroszország nagykövete megkoszorúzta a Wesselényi utcában lévő emléktáblát, amely arra emlékeztet, hogy a Vörös Hadsereg 1945. január 18-án rombolta le a gettó falait.
Népszabadság Rt. *Impresszum *Hirdetési lehetőségek *Előfizetés *Regisztráció *Hírlevél *Adatvedelem *Akciók *Lap tetejére *©