Forrás: NOL

Halálos körhinta

D. P., 2005. január 15. 00:00

Ha valaminek, az e heti merényletsorozatnak nem lett volna szabad megtörténnie. A mind rosszabbul, nehezebben élő palesztinok nagy többsége számára végre felcsillant egy nagyon halvány reménysugár: a mérsékeltnek, a tárgyalások emberének kikiáltott új elnök, Mahmud Abbasz.

A szélsőséges Hamasz, a Fatah-frakció robbantásaival túszul ejtette saját, 1,3 milliós népét, a Gázai övezet palesztinjait, túszul ejtette a békekilátásokat, és vélhetően jó időre kioltotta a remény pislákoló fényét.

Elődjével, Jasszer Arafattal szemben Abbaszt nem a kettős beszéd, a kettős mérce alkalmazójaként ismerték – eddig. Amit ígért, azt igyekezett megtartani. Elnöksége első nagy, talán döntő próbatétele hamarabb elérkezett, mint bárki is gondolhatta volna. Most mindenki azt követeli majd tőle: állja szavát és vagy szép szóval, vagy erőszakkal fogja le a háborúpárti szélsőségesei kezét. Ha erre nem lesz képes, vagy elődjéhez hasonlóan a kettős mérce mögé rejtőzik és az izraelieket hibáztatja – elveszti arcát a nemzetközi közvélemény, a közel-keleti békén bábáskodó hatalmak, az orosz-amerikai-ENSZ-EU négyes fogat előtt.

Az erőszak: zsákutca. Ezt a legutóbbi négy év bebizonyította. Miután Jasszer Arafat 2000 nyarán, Camp Davidben – kevesellve az egyébként roppant jelentős – izraeli engedményeket, felrúgta a tárgyalásokat, kirobbant a palesztinok második intifádája. Fegyveres lázadás, Izrael-elleni terrorakciókkal. Hogy ez sehova sem vezetett, azt Mahmud Abbasz, az új palesztin elnök is elismeri – becsületére legyen mondva. Camp David másik “hozama”: Izraelben 2001 márciusával jött Ariel Saron, megerősödtek a keményvonalasok. Az idő a palesztinok ellen dolgozik. Mind a nemzetközi, mind a belső körülmények romlanak. Az arab világ gazdasági, politikai és katonai értelemben gyengül, belső válság szaggatja. A palesztinok ma sokkal rosszabbul élnek, mint korábban.

Képes lesz-e Abbasz, a 69 éves jogász átlépni árnyékát és felhagyni az örökös társbérlő, Izrael “cionista ellenségként” való emlegetésével? Elfogadja-e az emblematikus figurává vált Arafat utódát a palesztin politikai elit a filológiaprofesszortól a Kalasnyikovval hadonászó Hamasz-aktivistáig? Elfogadják-e a zavarodott, közönyössé, kiüresedővé, agresszívebbé váló tömegek a váltás, a politikai rendezés, az “útiterv” logikáját-politikáját? Mit kínál Abbasz a sok ezer, ma a megszállt területeken hősként ünnepelt szélsőségesnek, akik tartanak a tárgyalásos béke beköszöntétől. Akik ma minden – holnap, a békével senkik lehetnek. Akik véres merényletekkel bizonyítgatják létjogosultságukat. Lesz-e elég erő, elszántság odaát, Ariel Saronban, hogy bíztassa, segítse a mérsékelt Abbaszt? Vagy forog tovább a halál, a gyilkolás, az aknavető-Kasszam-rakéta-övbomba-izraeli helikopter reménytelen körhintája?

Népszabadság Rt. *Impresszum *Hirdetési lehetőségek *Előfizetés *Regisztráció *Hírlevél *Adatvedelem *Akciók *Lap tetejére *©

Comments are closed.