Forrás: Magyar Rádió

Az egyház volt felelőtlen, vagy a miniszterelnök szemtelen?

Elhangzott 2004. december 21-én

2004. december 22., szerda 15:13

1927 olvasás

Parázs vitát hozott a kedd esti Háttér, ami nem csoda, mert az állam és az egyház viszonya, a mindenkori államfő és a pápa kapcsolata, a szólás szabadságának értelmezése ebben a szövegkörnyezetben kétezer év óta vitára készteti a hívőket és laikusokat, az állam és az egyház embereit.

Az, hogy 2004-et írunk, és hogy az idők során változott a hívők és nem hívők aránya, mint ahogy az 50 éven keresztüli kötelező hitetlenség helyébe a bizonytalanság lépett, és az, hogy a hatalom a jelenlegi gyakorlatban legkevesebb két pártot jelent, tovább emeli a kérdés érdekességét.

A műsor vendége volt Semjén Zsolt, az Országgyűlés Emberjogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságának elnöke és Buda Péter egyházpolitikai szakértő.

– Ez arra precedens, hogy egy miniszterelnök a szentatyánál az adott ország, jelen esetben a saját országának a püspöki karát kezdje el mószerolni. Kijelentette, hogy ő sérelmezi azt, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Kar megszól társadalmi kérdésekben, és ezzel mintegy beavatkozik a belpolitikába. Ez példátlan, hiszen az egyháznak természetes joga, hogy eldöntse, mit tekint politikának, és mit nem, és milyen kérdésben óhajt megnyilatkozni és milyenben nem – vélekedett Semjén Zsolt. Míg a kormányt nagyon pontosan köti az Alkotmány, hogy milyen kérdésekben szólalhat meg, addig az egyház esetében semmiféle alkotmányos szabály nincs erre. Olyan kérdésben szólal meg, amilyenben óhajt. Ezenkívül elképesztő szemtelenség volt, hogy az egyházat – egyébként félműveltséggel – megpróbálta kioktatni arról, hogy mit tanít, és az is elég furcsa volt, hogy sérelmezte, hogy szülők, diákok, tanárok kénytelenek voltak demonstrálni az egyházi iskolák védelmében. És a legszomorúbb, ami valóban példátlan diplomáciai skandalum, hogy miután kijött a pápával és Sodano bíborossal való audienciáról, olyan egyoldalú és dezinformatív nyilatkozatokat tett, hogy Sodano bíboros úr kénytelen volt a keddi nap folyamán faxban felkérni Erdő Péter bíboros urat, hogy adjon tájékoztatást a médiában arról, hogy pontosan mi történt, mert itt egyoldalú beállítás történt. Ezt Erdő Péter bíboros úr a Magyar Televízióban meg is tette. Ennek a lényege az volt, hogy Sodano bíboros úr zavarának adott hangot, hogy a kormány nem tartja tiszteletben a vatikáni megállapodást. Arra a vádra pedig, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Kar politizálna, a következőket mondta: a püspökök jó állampolgárok, akik a közjó érdekében szóltak, és csak azt kérik, ami jár. Itt szeretném megjegyezni, hogy a katolikus egyháznak nagyon határozott társadalmi tanítása van, és ezért elidegeníthetetlen joga, hogy társadalmi, politikai kérdésekben is megszólaljon. Egy demokráciában nem érheti retorzió az egyházat amiatt, ha megszólal társadalmi kérdésekben. Azért nagyon aggasztó, hogy Gyurcsány Ferenc megtámadja az egyházat, holott egy demokráciában a vallásszabadság alapján ez elképzelhetetlen lenne.

– Ez nem mószerolás volt véleményem szerint, a miniszterelnök egyszerűen elmondta a véleményét ezzel kapcsolatban. Nagyon fontos elem, és erre hadd hívjam fel a figyelmet, hogy nem hangzott el az a miniszterelnök szájából, hogy nincs joga az egyháznak politikai kérdésekben megnyilvánulni. Az hangzott el, hogy ez nem szerencsés, illetve kétes eredményeket szülhet – mondta Buda Péter. A népszavazással kapcsolatban, sem a kórház-privatizáció, sem a kettős állampolgárság nem teológiai kérdés. Ezekben a kérdésekben kritikátlan magatartást tanúsított az egyház, átvéve a jobboldal álláspontját. Ez azt jelenti, hogy itt más szempont nem vezérelte az egyházat, csak az, hogy a jobboldal szekerét tolja ebben a tekintetben.

– Nem egészen így áll a dolog, ugyanis az egy erkölcsi kérdés, hogy a szolidaritás alapján a határon túlra kényszerített, a trianoni diktátum által ottmaradt magyar testvéreink lehetnek-e magyar állampolgárok vagy sem. Ez a szolidaritás alapján egy abszolút erkölcsi kérdés, és önmagában botrány, hogy ezt anyagi ügyként próbálják beállítani. Az egyház felemelte a szavát és a szolidaritás alapján, erkölcsi kérdésben foglalt állást. Nem tartozik Gyurcsány Ferencre annak megítélése, hogy a katolikus egyház milyen körlevelet ír a saját püspökeinek és papjainak. Olyat ír, amilyet akar – hangsúlyozta Semjén Zsolt.

– Hogyha az egyháznak erkölcsi alapon az az álláspontja, amit a Fidesz vagy a jobboldal képvisel, akkor mi a helyzet?

– Egyetértek a szolidaritással, szeressük egymást, támogassuk őket, de ilyen alapon a történelem kerekét nem lehet visszaforgatni. Én is azt mondom, hogy nagyon fontos, hogy a határon túli magyarok fokozatosan, egyre inkább kiteljesedhessenek az autonómiájukban, na de a történelem nem olyan, hogy megyek egy ösvényen, és az elébem lógó ágat félrehajtom – vélekedett Buda Péter. Vannak olyan strukturális valóságok, amelyek évszázad alatt kialakultak, amelyeket nem lehet lepöccenteni. Tehát itt az a probléma, hogy senki nem tudta, hogy mire szavaz sem az állampolgárság, sem a kórház-privatizáció kérdésében. Ebben a tekintetben ez óriási felelőtlenség volt, ráadásul ezt tartom én demagógiának, amikor a szolidaritás nevében leteszem a voksom valami mellett anélkül, hogy annak megnézném a különböző következményeit. Én nem az anyagi következményekre gondolok itt elsősorban, hanem a geopolitikai és egyéb következményekre. Ezeket elemezni kéne, végig kéne futtatni. Most már az ellenzéki pártok is elismerik, hogy szerencsétlen dolog volt belemenni a népszavazásba, felelőtlen dolog volt, le kellett volna előre mérni, hogy milyen lesz a támogatottsága, a következménye. Én erre mondom azt, hogy borzasztó felelőtlenség volt, és még borzasztóbb felelőtlenség volt ezt üdvtörténeti síkra emelni, ahogy ezt mondjuk Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek megtette, aki egyenesen Jézus profetikus szavait hívta segítségül, aki a választott népet kívánta egybegyűjteni, és evvel kívánta alátámasztani a magyarok egybegyűjtését. Ezek a buta fundamentalista írásmagyarázat példái. És ezért mondom, hogy ez felelőtlenség, mert itt szakmai érveknek kell elhangozni. Lehet, hogy az a jó, ha igennel szavazunk, ebbe nem kívánok itt állást foglalni, de szigorúan szakmai érvek alapján szavazzunk!

– Az egyház természetesen figyelembe veszi a szakmai érveket, de alapvetően egy erkölcsi útmutatást ad. Mi az, hogy a történelem kereke? Románia, Szerbia, Horvátország, Izrael, Franciaország – az országok nagy része minden további nélkül megadta a kettős állampolgárságot a határon túl élő nemzettársainak – reagált Semjén Zsolt. Nem mi találtuk ki ezt a népszavazást. Az Alkotmánybíróság átengedte, az aláírásokat összeszedték, a kő elröpült. Ettől kezdve a dolog kétségkívül kényszerpályán volt, és hogyha érvényes lett volna a népszavazás, akkor azáltal, hogy megadjuk a kettős állampolgárságot, a parlament megalkothatta volna azokat a szabályokat, amelyek ennek a szakmai hátterét megadják. A tragédia most az, hogy a fizikai Trianon után egy lelki Trianon is történik, mert az elszakított területen élő magyarság sajnos joggal úgy érzi, hogy az anyaország ellökte őket. Ez a tragédia. Érdekes módon a jelenlegi kormány akkor nem találta úgy, hogy az egyház politizál, amikor az uniós szavazásnál az igenre buzdított. Akkor ezzel semmi probléma nem volt. Az Alkotmány alapján az egyháznak pontosan ugyanolyan joga van a véleménye kifejtésére, mint bármelyik más jogi személynek.

Kőszegi Gábor