Forrás: Magyar Rádió

Kiknek tart tükröt a Nyócker?

Elhangzott 2004. december 7-én

2004. december 11., szombat 14:58

710 olvasás

A Nyócker olyan városi legenda, amiből egy van, de játszódhatna bárhol. Igaz, itt koncentrálódnak a mai magyar társadalom jelenlegi problémái így kis helyre összesűrítve: alkoholisták, szexre kiéhezettek, korrupt rendőrök, reménytelen szerelmesek és persze sok-sok különös figura egy olyan filmben.

Azt mondják, a december 9-én bemutatott Nyócker c. animációs film a csodával határos módon készült el. Az egyik alkotó szerint csak bűvészmutatványok sorozatával lehetett befejezni a másfél órás rajzfilmet, ami felnőtteknek szóló mese, melyben szembetalálhatjuk magunkat mai társadalmunk jellegzetes figuráival. A Nyócker című film producere és ötletgazdája Novák Erik.

Ez egy különleges módon elkészített film, mert ha jól tudom, akkor mindegyik szereplőről háromszáz-négyszáz közeli fényképfelvételt készítettek, és ezt követően láttak munkához a rajzolók. A színészek, akik a hangjukat és az arcukat adták, nagyon élvezték a munkát, így Szabó Győző, Badár Sándor, Horváth János, Pindroch Csaba. Még Szacsvai László is, aki valóban csak hangját adja Guszti bácsi figurának. Az öreg nem ő vonásait viseli, hanem nyolcadik kerületi öregemberét, aki egész nap a kocsmában ül, és tanítgatja a fiatalokat. Róla is fotósorozat készült, s azután kezdték rajzolni.

– Megfizettük ezt a teljesítményt természetesen, hiszen ez egy munka, és ő ugyanúgy, mint bármilyen híres színész, az arcát adta, és mi ezért nagyon hálásak vagyunk neki.

Az egyik főszereplő Orsós Jakab László, akit főként a filmkritikáiról ismerünk. Most kíváncsian várja, milyen is, ha akasztják a hóhért, hiszen most az ő alakításáról írhatnak mások. – Nagyon érdekel, hogy hogyan fogom majd bírni a negatív kritikákat, amiket eddig én osztogattam. Sértődékeny vagyok egyébként, viszont nagyon akarom bírni a kritikákat, úgyhogy ez a lehető legjobb lecke. Ennek a filmnek ez csak egy sokadik hozadéka az életemben, hogy ezt is meg kell tanulnom, hogy valaki a pofámba törölje azt, hogy milyen ótvar munkát végeztem. Alig várom.

A stáb ötlete volt, hogy ő is szerepeljen a filmben: – Úgy gondolták, hogy ez az arcberendezkedés, ezek a rejtett cigány rasszjegyek ezek jól fognak állni a filmnek. Én nagyon mókásnak találtam ezt, és lám, lám, a film alkotójának áldozatos munkája kihozta belőlem a lappangó cigányt és most ott állok Lakatos Lóriként. Nagyon büszkén egyébként.

Lakatos Lóri a Nyóckerben egy fuxos családapa, akinek van egy fia, és ez beleszeret egy magyar lányba, amit Lakatos Lóri, a cigány klán vezetője és a kocsma tulajdonosa nem vesz jó néven, mint ahogy nem veszi jó néven Csorba Julika papája sem, és tulajdonképpen a film alapkonfliktusa ez. Egy szerelem története: a cigány Lakatos Ricsi és a fehér Csorba Julika lehetetlen szerelméről szól és arról, hogy a gyerekek úgy próbálják megoldani ezt, hogy nagyon sok pénzt akarnak szerezni, hogy így lecsendesítsék a háborgó szüleiket, és elhatározzák, hogy olajat fakasztanak&

Ez a történet játszódhatna bármelyik magyarországi város hasonló városrészében. Tehát nemcsak a VIII. kerületben. Igaz, itt minden koncentráltabb formában jelentkezi – mondja Orsós László Jakab. – A Nyócker egy olyan városi legenda, amiből egy van. Azért választottuk magát a nyóckert, mert azért mégiscsak itt vannak legsűrűbben és leginkább tetten érhetően jelen a magyar társadalom jelenlegi összes problémái egy kicsi helyre összesűrítve nagyon intenzíven

Ez a film tükröt is állít elénk. Megmutatja, hogy ma Magyarországon hogyan élünk, milyen viszonyok közepette, hogyan beszélnek, hogyan érintkeznek egymással az emberek. Ha csak ezt a filmet látnám, akkor azt mondanám, hogy ez egy nagyon szomorú világ. Rengeteg durvasággal, kegyetlenséggel, ostobasággal. És persze szeretettel, kedvességgel, humorral. – Mindenkiben van szerethető tulajdonság. Hogyha végignézzük a figurákat, mindenki egyszerre nagyon szerethető és egyszerre lúzer is, és egyszerre egy agresszív barom is, és nagyon sokat lehet röhögni rajtuk. Meg önmagunkon is.

A film megmutatja a különféle kultúrák egymás mellett élését. Egymás mellett él a kerületben a kínai, az arab, a zsidó, a cigány, a magyar, és bármilyen konfliktusuk van, azért a végén tudják rendezni. – Ezt szerettük volna a végső tanulságként, hogy nagyon sokfélék vagyunk, és ennek ellenére mindannyian ugyanolyanok vagyunk, mert az, hogy kinek, milyen a bőrszíne, az egy milliméter mélyen számít, és az, hogy kinek, milyen a kultúrája, mit hozott magával, az sokkal inkább számít, és sokkal inkább befolyásol, de ezeknek a kultúráknak inkább a megismerése, mint az azonnali elutasítása a mód és a megoldás. Megismerni egy másik kultúrát, és megérteni, hogy az, aki ebből él, az miért úgy él, és miért úgy viselkedik, ahogy.

Egy ilyen animációs film külföldön jón esetben millió euróból készül, de lehet akár tíz-húsz millió euró is. Ez a film ennek töredékéből, bruttó 78 millió forintból készült el. – z egy olyan mutatvány, mit szerintem a világon senki nem csinál utánunk. Én sem értem, hogy nekünk hogy sikerült, de egy nagyon komoly folyamatos bűvészkedés, és az, hogy a legtöbb ember, aki ebben részt vett, az valóban nem a pénzzel volt motiválva, tehát a színészek is minimál gázsiért jöttek el, és adták hozzá nevüket, arcukat. Ezt sem itthon nem nagyon hiszik el az alkotóknak, sem külföldön, hogy ez ennyiből készült, de hát ennyiből készült.

Gellért András riportja nyomán