Forrás: NOLMásképp a holokausztról
K. Cs., 2004. november 30. 00:00
Nézőpontváltásra lenne szükség a holokauszt emlékezetében – mondta Gyáni Gábor történész egy tegnapi tudományos konferencián. Szerinte a tudományos megközelítésen kívül azt a tapasztalatot is figyelembe kellene venni, amelyről az időszakot átélők és túlélők vallanak.
Példaként hozta Kertész Imre Sorstalanságának Köves Gyuriját, akinek nézőpontjából mutatta be az író az akkori világot. A közrádióban megrendezett ‘Vonzások és taszítások’ című konferencián Gyáni elmondta: eddig egyoldalú volt a holokauszt emlékezetben tartása – elsősorban az elkövetőket vizsgálva írták le és értékelték a történteket. Ha belelapozunk a holokausztról szóló nagyobb munkákba, elsősorban a zsidók diszkriminációjához vezető politikai útról, a zsidóüldözés közigazgatási, politikai, szervezeti lebonyolításáról olvashatunk. Azt kevésbé tudhatjuk, mit éltek át azok, akikkel elkövették a szörnyűségeket – tette hozzá a történész.
– A művészet, ezen belül is az irodalom feladata beszámolni róla, hogyan látták és mit éltek át az áldozatok a világégés alatt – nyilatkozott lapunknak Lichtmann Tamás irodalomtörténész, aki szerint az elmúlt évtizedekben számos olyan irodalmi alkotás született, amely az ‘áldozat aspektusából’ közelít az eseményekhez: ilyen például Kertész Imre Sorstalansága, Nádas Péter Egy családregény vége című műve, Konrád György vagy Ember Mária visszaemlékezései. Lichtmann szerint megfigyelhető, hogy a rendszerváltás után több irodalmi alkotás más megvilágításba került: Konrád György, Kertész Ákos és Fejes Endre korábbi műveiből a ‘zsidó sors modellje’ is kiolvasható. Lichtmann szerint az utóbbi években Németországban többször foglalkoztak – Simon Wiesenthal önéletrajzi regénye vagy Marcel Reich-Raniczki emlékiratai kapcsán – a ‘más nézőpont’ kérdésével.
Népszabadság Rt. *Impresszum *Hirdetési lehetőségek *Előfizetés *Regisztráció *Hírlevél *Adatvedelem *Akciók *Lap tetejére *©
