Forrás: Magyar Rádió

Emlékezés Szenes Hannára.

2004. november 23., kedd 15:51

6O évvel ezelőtt, 1944. november 7-én végezték ki a nyilasok az akkor mindössze 23 éves Szenes Hanna költőt, a palesztinai zsidó ellenállási mozgalom harcosát.

Ebből az alkalomból november 7-én a Külügyminisztérium, a Carl Lutz Alapítvány és a Holocaust Dokumentációs Központ képviselői koszorút helyeztek el a Szenes Hanna Emlékparkban.

A Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban egy, a cionista ellenállásról szóló film vetítésével emlékeztek az önmentő mozgalomra és mártírhalált halt Szenes Hannára.

Élt Budapesten egy okos, életvidám verseket író, dalos ajkú lány, Szenes Hanna, aki szépnek és jónak hitte az életet és az embereket. A valóság azonban fájdalmasan arcul csapta.

Bár kitűnő tanulója volt a Baár Madas Református Gimnáziumnak, továbbtanulását – hiába volt asszimilálódott zsidó család tagja- az akkor érvényben lévő törvények megtiltották.

Érettségi után ezért többedmagával 1939. szeptember 13-án elhagyta Magyarországot és Bulgárián, majd Törökországon át az akkori Palesztinába, Haifa városába érkezett. Az ottani mezőgazdasági iskola elvégzése után egy kibucba ment dolgozni. A háború eseményeinek hatására azonban úgy döntött, hogy harcolni fog a fasizmus ellen. 1942-ben csatlakozott a Palmach nevű csoporthoz, amely valójában a titkos Izrealföldi Védelmi Szervezet fegyveres alakulata volt Palesztinában. A Hagana- merthogy így hívták ezt a szervezetet -mintegy száz zsidó férfit és nőt adott át a Különleges Hadműveletek Szolgálatának-, hogy felkészüljenek a hitleristák hátországában végzendő különleges feladatok végrehajtására: a diverziós és szabotázsakciókra, a hírszerző és felderítő tevékenységre valamint az üldözött zsidóság megmentésére.

1943. június l2-én Szenes Hanna is megkapta az engedélyt a bevonulásra.

Az alaptanfolyam elvégzését követően Hannáék 1944. január ll-én Kairóba indultak ejtőernyős kiképzésre. Társaival együtt március l2-én kapták meg az indulási parancsot. Másnap két ötfős csoport egy olasz támaszponton repülőgépre szállt és kora hajnalban horvát területen értek földet, ahol partizánok várták az ejtőernyősöket. A fiúk több partizánakcióban vettek részt, Hanna pedig rendszeresen tájékoztatta rádióján a kiküldő parancsnokságát.

Május 1-jén indultak tovább a Papuk hegység felé, ahol nemsokára egy másik földet ért csoporttal találkoztak. Hanna már nagyon türelmetlen volt, a partizánparancsnokság pedig aggódott, mivel nem voltak pontos ismeretei a német megszállás alá került Magyarországról, főként Budapestről. Végül is engedélyezték Hanna átjuttatását, aminek a megszervezésével „Stipe” őrnagyot bízták meg. Június 9-én hajnalban egy összekötő öt embert átvitt a Dráván. A magyar oldalon azonban- valószínűleg az „összekötő” árulása következtében- egy csendőrjárőr kézre kerítette és a pécsi kémelhárításra vitte őket.

A Gestapo értesült az elfogásról és követelte Hanna és Stipe átadását, amit el is ért. Csakhogy a magyar kémelhárítás vezetése visszakövetelte a Budapestre szállított foglyokat. Hosszas huzavona után, szeptember ll-én a Gestapo kénytelen volt átadni a megkínzott Hannát, aki így a Hadik laktanya börtönébe került.

A nyilas hatalomátvételt követően Szenes Hannát a Conti utcai börtönbe vitték, ahol október 28-án állították hadbíróság elé. A lány határozott követelése, hogy mint angol tiszttel, tartsák be vele szemben a nemzetközi jog szabályait, elbizonytalanította a bírákat. Ekkor a tárgyalást vezető Simon Gyula hadbíró százados elnapolta a folytatást.

November 6-án azonban Simon tárgyalás nélkül meghozta a halálos ítéletet. Másnap reggel közölte Hannával, hogy egy órán belül kivégzik, de jogában áll kegyelmet kérni. A lány azonban ezt elutasította, mondván, gyilkosoktól nem kér kegyelmet.

Pár perc múlva átszállították a Margit körúti katonai fegyházba, ahol tíz órakor-” tekintettel tiszti mivoltára”- sortűz oltotta ki fiatal életét. A Különleges Hadműveletek Szolgálata által kiképzett és horvát, magyar, szlovák, valamint román területre bevetett 32 palesztinai ejtőernyős közül heten – köztük a 23 éves Szenes Hanna-áldozták életüket egy boldogabb jövőért.

Bokros Katalin