A zsidóság hazai és európai helyzetének elemzése során arra a következtetésre jutottam, hogy elérkezett az ideje egy radikálisan új diaszpóra-szemlélet meghonosításának.

Sorsdöntő generációváltás küszöbén állunk. Egy olyan generáció veszi át a stafétabotot, amelynek személyesen semmilyen tapasztalata, de közvetve is csak igen kevés információja van múltjáról és a Holokausztról. Ennek helyzetnek hátránya, hogy ezek a fiatalok nagymértékben elszakadtak a gyökereiktől, előnye, hogy nyitottabbak, befogadóbbak az új megoldások iránt.

Úgy vélem, a hagyományőrzés meghatározó fontosságú szempontja mellett, az európai antiszemitizmus-anticionizmus erősödése is szükségessé teszi ennek az új generációnak a visszakapcsolását a zsidó élet vérkeringésébe. Ehhez szükséges a történelmi gyökerek autentikus, mítoszoktól mentes feltárása, valamint új feladatok, célok kitűzése. Úgy vélem, ennek a generációnak talán legfontosabb hivatása lehet a zsidó kultúra bekapcsolása az egyesülő Európa multikulturális versenyébe, valamint új hidak kiépítése Izrael, és Európa között. A magyar zsidóságnak kedvezőek az adottságai ennek a kívánatos folyamatnak a beindításához, katalizálásához.

Célszerű lenne felállítani egy nemzetközi pénzügyi alapot, mely a folyamat a gazdasági hátterét biztosítaná. A pénzügyi alap célzott befektetésekkel, támogatásokkal, kedvezményes hitelekkel segíthetné egy korszerű, hatékony infrastruktúra megteremtését, melynek talaján organikusan kibontakoznának a sokszínű közösségi kezdeményezések.

Az új infrastruktúra főbb elemei a következők:

1. Közösségi média. A közösségek belső és külső információs igényeinek kielégítéséhez internetes és földi sugárzású rádióállomásra, hírügynökségre, hetilapra, internetes hírportálra van szükség. Ezek többnyelvű szolgáltatást is nyújthatnak: magyar, angol, ivrit. A Sófár projektben végzett sikeres kísérletek biztosítják a koncepció alapját.

2. Zsidó lakónegyed. A régi pesti zsidónegyed rehabilitációja éppen most van napirenden. Ennek keretében el kellene érni, hogy legalább a három nagyzsinagóga által kijelölt kicsiny, lepusztult terület, a “Pesti Zsidó Háromszög” újra zsidó élettel teljen meg. A jelenlegi lokálpolitikai helyzetben van rá esély, hogy a rendezési tervben előirják, hogy ebben a mindössze néhány kis utcát magábafoglaló övezetben sabbatliftes, kóser konyhás lakásokat, illetve kóser jellegű vendéglátóipari egységeket lehessen csak létrehozni, továbbá legalább a hét végére kitiltsák a gépjárműforgalmat. Ez a korszerű, mégis hagymányörző környezet rövidtávon reálisan mintegy 150-200 szekuláris és vallásos – főként fiatal – család megtelepedését vonzaná, melynek nyomán kialakulhatna egy pezsgő kulturális centrum. Várható, hogy az identitás ennyire kézzelfogható, fizikai megjelenése felkeltené az érdeklődést a zsidó életforma iránt, és nagymértékben fellendítené az idegenforgalmat is.

3. Közösségi kulturális és szolgáltató központ. Olyan többfunkciós épületre van szükség, ahol koncerteket, kiállításokat, színházi előadásokat lehet tartani, ezenkívül itt kapnának helyet a közösségek klubhelységei, nyomda, rádió és tv-stúdió, a hírügynökség stb. Az évtizedek óta használaton kívüli Rumbach zsinagóga, és a csatlakozó épületek kiválóan megfelelnek ennek a célnak.