Forrás: MNO

Rendőrnő burkában

A német nyelvterület lapszemléje

2004. november 18. 13:16

Keresztes Lajos

A bevándorlást egyre több ember szuverenitása elvesztéseként éli meg – írja a Die Welt. Egy holland publicista szerint ha nem követel meg az állam bizonyos normarendszert és nem utasítja ki az illegális bevándorlókat, akkor ez a tehetetlenség “populista reakciókhoz fog vezetni”.

Die Welt (welt.de)

A konzervatív napilapban Paul Scheffer holland publicista Rendőrnő burkában című írásában bírálja a bevándorlókat befogadó országok túlzott engedékenységét és a fennen hirdetett tolerancia mögött meghúzódó közönyt.

Az elmúlt 40 év bevándorlási hulláma, mely még mindig tart, számos kérdést vetett fel. Hollandiában átéltük egy többé kevésbé populista párt felemelkedését, melyet a választások előtt alig négy hónappal alapítottak – emlékeztet a publicista.

A párt programja a bevándorlás megállítása volt, s ezzel azonnal elnyerte a voksok 20 százalékát. Ha vezetőjét, Pim Fortuynt nem gyilkolják meg, akkor lehet, hogy ma már a parlament legerősebb frakciója lenne. S itt nem különleges holland problémáról van szó, hasonló jelenségeket lehet megfigyelni Svájcban, Dániában, Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban, sőt még abban az Ausztráliában is, amely igazán komoly tapasztalattal rendelkezik a bevándorlás területén.

Megváltozott e jelenséghez való viszony, elsősorban nem a politikában, hanem az egész társadalomban. Miután évtizedeken keresztül a polgárjogokat és az individualizmust hirdettek, egyre gyakrabban hangoztatják az egyénnek a társadalommal szembeni kötelezettségét, és a közösséget összetartó egyetemes értékeket.

A bevándorlást egyre több ember szuverenitása elvesztéseként éli meg. Számos politikustól hallhattuk, hogy illúzió a migráció kézben tartása – írja Scheffer. Figyelmeztet: ha nem vagyunk hajlandóak normarendszert meghatározni és az illegálisan itt tartózkodókat kiutasítani, mert azt mondjuk, hogy semmit sem tehetünk, akkor ez a tehetetlenség “populista reakciókhoz fog vezetni”.

Írása végén Scheffer többek között annak tudomásul vételét követeli, hogy a nyitott társadalom könnyen sebezhető. Vannak, akik azt követelik, hogy nálunk a bírák és a rendőrök is viselhessék a hagyományos mozlim női fejfedőt, a burkát. Én ellenzem ezt – írja Scheffer, más “egyenruhát” ajánlva, s ez a semlegesség eszméje. Eddig ugyanis a mi toleranciánk gyakran nem volt más, mint közömbösség – érvel a szerző.

Frankfurter Allgemeien Zeitung (faz.net)

A konzervatív napilap washingtoni tudósítója, Matthias Rüb Romeltakarítás a CIA-ban című írásában elemzi az amerikai hírszerző szervezetben a szűnni nem akaró nyugtalanság legújabb kiváltó okát.

Legfrissebb memorandumában a CIA élére szeptemberben kinevezett igazgató, Porter Goss arra figyelmezteti a “cég” munkatársait, hogy feladatuk “a kormány és politikájának a munkánkkal történő támogatása”. Aki ennyiből sem értette meg az üzenetet, annak számára Goss pontosította elvárásait: egy hivatal alkalmazottjaiként nem az ellenzék támogatása, vagy kormányzati helyzetbe hozása a feladatunk. Az amerikai médiában a megkérdezettek politikai elkötelezettségének megfelelően elemzik a CIA-nál történteket. Egyesek Gossban a Fehér Ház és a Pentagon érdekeinek kiszolgálóját látják, aki végrehajtja a politikai tisztogatásokat a hírszerző ügynökségnél.

Azonban a második olvasat is tartalmaz hihető elemeket. Eszerint a befolyásos politikus Goss a Fehér Ház támogatásával kísérletet tesz a CIA megcsontosodott struktúráinak feltörésére. Hiszen 2001. szeptember 11-e után három évvel sem sikerült a nyelv- és helyismerettel rendelkező ügynökök számát érzékelhetően növelni a Közel-Kelet geostratégiailag fontos államaiban.

Mint arról a konzervatív napilap a Washington Times Pentagonból származó források alapján beszámolt, a katonai elhárítás régóta tudja, hogy a CIA a radikális iszlám terrorizmusról származói információit döntően Egyiptomból, Izraelből és Jordániából szerzi be. Nekünk a hírszerzésben saját embereinkre kell támaszkodnunk, nem csak más országok partnerszolgálataira. Sohasem rendelkezünk világos képpel arról, hogy honnan érkeznek ezek az átvett információk – idézi a Washington Times a Pentagon egyik munkatársát. Mivel a CIA-tól érkező hírek gyakran elégteleneknek bizonyultak, Donald Rumsfeld utasította a csapatokat, hogy intenzívebben törekedjenek az információszerzésre, például a tálibok elleni harcban Afganisztánban, vagy az iraki felkelők elleni küzdelemben.

Der Spiegel (spiegel.de)

A baloldali hírmagazin Margaret Hassan kivégzése kapcsán Rolf Tophovennel készített interjút Átlépték a Rubikont címmel. Azzal az abszolút iszlámellenes tettel, hogy nőket gyilkolnak, vélekedik a terrorizmus-szakértő, valószínűleg azt kívánják dokumentálni, hogy mindenre elszántak. Ezzel a tettükkel bizonyosan az emberi és stratégiai Rubikont is átlépték.

Úgy vélem, folytatta Tophoven, hogy Fallúdzsa elestével és egy sebesült fogolynak a mecsetben történő meggyilkolásával tovább zuhant az amerikai haderő reputációja, ők már régen elveszítették a lakosság szimpátiáját. Az amerikai csapatok megszálló politikája tovább táplálja az iraki terrorizmus eszkalációját.

A szakértő szerint a terror elsődlegesen továbbra is Irakra fog koncentrálódni. Ez a militáns iszlamizmus Amerika-ellenes háborújának fő hadszíntere. Azonban a harc minél tovább tart, annál kevésbé kizárható, hogy a “hitetlenek elleni szent háborút” Iraktól távoli területekre is kiterjesszék és ott is megkíséreljenek az amerikaiak és szövetségeseik gyengén védett célpontjait megtámadni.

Tophoven szerint, amíg Irakban a kormány az Egyesül Államok kegyelméből létezik, addig nincs esély a nyugalomra és a megszálló csapatok kivonására. Az ellenállók nem csak az amerikaiakat támadják meg, de az iraki kormánycsapatokat és rendőrsöket is.

Tudatosan teszik ezt – írja a lap – azt kívánják demonstrálni, hogy “az amerikaiak sem tudnak titeket megvédeni”. A lakosság dühe így nem a terroristák, hanem a megszálló erők ellen fordul. Hiszen az utca embere úgy gondolja, hogy “Ti többé nem felszabadítók, hanem megszállók vagytok, képtelenek a rend helyreállítására.” S tekintettel az amerikai csapatok mostani minőségére, valóban megalapozottnak tűnik a kétely – véli a német lap.

Kiadja a Nemzet Lap és Könyvkiadó Kft. © 2001-2005

Comments are closed.