Forrás: Magyar HírlapZöld jelzést kaphat a gázai terv
Maratoni ülést kezdett tegnap az izraeli parlament, amelynek végén – a tervek szerint ma este nyolc órakor – várhatóan elfogadják a gázai kivonulási tervet. A képviselők csak rendőrautókon juthattak be a kneszszetbe, mert a telepesek tiltakozó tüntetést tartottak az épület előtt.
A telepesek szerint az izraeli kormányfô velük nem törôdik – ReutersÉlete legnehezebb döntésének nevezte a gázai kivonulási tervet a parlamenti kivonulásvitát megnyitó beszédében Ariel Saron izraeli kormányfő. Állítása szerint azonban e lépés megerősítheti Izraelt, s ezért eltökélte, hogy végrehajtja a kivonulást. Közvetlen üzenetet is megfogalmazott a telepeseknek, amikor a Haarec tudósítása szerint kijelentette: „Csodálatos emberek vagytok, de van egy gyengeségetek: messiáskomplexus alakult ki bennetek.”
Saron figyelmeztetett, hogy Izrael nem tarthatja fenn a status quót, és emlékeztette a képviselőket a demográfiai változásokra (a zsidónál jóval gyorsabban növekvő arab népességre), amelyek megváltoztathatnák a jövőben az állam zsidó jellegét. „Tapasztalatból tudom, hogy csak a kardok erejével senki sem győzhet. Nem uralkodhatunk a palesztinok millióin, akiknek a száma minden generációnál a duplájára nő. Mivel Izrael demokrácia akar lenni, ezt nem teheti meg. A kivonulás egy új realitáshoz vezető kapu” – hangsúlyozta a kormányfő. Saron megerősítette, hogy támogatja a palesztin állam létrehozását, és kész megtenni az ehhez vezető „fájdalmas lépéseket”.
A kormányfő beszéde után minden miniszter és képviselő felszólalhatott, illetve felszólalhat – legfeljebb öt percben -, így a vita maratonivá vált. A szavazást az előzetes elképzelések szerint ma este nyolckor tartják, az eredmény azonban már a vita kezdete előtt nyilvánvaló volt. A Haarec értesülése szerint a százhúszból 65 képviselő biztosan igennel szavaz: a Likud negyven képviselőjéből 21, a Munkapárt egész 19 fős frakciója, a Sinujból egy kivételével szintén mindenki (ez 14 szavazat), a Jahad teljes frakciója (hat szavazat), az Egy Nemzet és az Egyesült Arab Lista két-két képviselője, valamint a Nemzeti Egység egy tagja. Ellenszavazatból legföljebb 48 várható.
A kivonulási terv
Ariel Saron 2004 februárjában állt elô a gázai kivonulási tervvel, abban az idôszakban, amikor ismét élezôdött az Izrael elleni nemzetközi bírálat a ciszjordániai biztonsági kerítés építése miatt. A terv értelmében 2005 tavaszától legföljebb tizenkét hét alatt kiürítik az összes gázai zsidó telepet és négyet Ciszjordániában.
A kivonulás azonban nem jelenti azt, hogy az izraeli hadsereg teljesen kivonulna a Gázai övezetbôl: továbbra is ellenôrzése alatt tartja a Gáza és Egyiptom közötti határszakaszt és az övezet légterét, valamint folytatja a tengeri járôrözést az övezet tengerpartjánál.
Az izraeli kormány vasárnap fogadta el a telepesek kompenzálását szabályozó törvényt: e szerint az áttelepítendôk családonként félmillió dollárnak megfelelô összeget kapnak. A jogszabály rendelkezett a retorziókról is: mindenki, akit erôszakkal kell eltávolítania a hadseregnek, öt évig terjedô börtönbüntetésre számíthat.
A kivonulás egyébként az izraeli kormány vasárnap napvilágra került tanulmánya szerint nem jelenti azt, hogy a nemzetközi jog alapján Izrael ne maradna „megszálló hatalom” Gázában, vagyis katonai jelenlétének fenntartása miatt a zsidó állam viseli a felelôsséget azután is mindazért, ami az övezetben történik.A Likud „lázadói”, akik ellenzik a kivonulási tervet, az ülés előtt „üzletet” ajánlottak Saronnak: megszavazzák a tervet, ha cserébe a kormányfő beleegyezik abba, hogy népszavazás döntse el a kérdést. A miniszterek közül hat – köztük Benjamin Netanjahu, Saron legerősebb pártbeli ellenfele – támogatja a népszavazás ötletét, és egyetért vele Mose Kacav államfő is, Saron viszont korábban elutasította azt. Most pedig – az erőviszonyokat ismerve – nem is kellett egyezkednie a „lázadókkal.
A knesszet épülete egyébként már a vita megkezdése előtt valóságos erődítménnyé változott. A Maariv internetes kiadása szerint a telepesek előre bejelentett tüntetése miatt készültségbe helyezték a parlamenti őrséget és a jeruzsálemi rendőrséget; mindenkit visszahívtak a szabadságáról, és kiegészítő egységeket is az épülethez, illetve annak környékére vezényeltek.
Reuven Rivlin házelnök húszról kettőre csökkentette azok számát, akiket a képviselők vendégként az ülésre meghívhattak, de ők sem léphettek be a kneszszet büféjébe, és nem „csoportosulhattak” az előcsarnokban. A biztonságiak átkutatták az épületkomplexum parkolójába behajtó autókat is: „lázító” plakátok és transzparenseket kerestek. A képviselőket a biztonság kedvéért rendőrautóval szállították az ülésre, bár olyan is volt, aki más okból volt képtelen a saját autóját használni. Az Egy Nemzet képviselőjének, Ilana Kohennek az autóját és a Rison Lecion-i házának a kerítését például reggelre festékkel összefirkálták. A képviselőnő ennek dacára „igen” voksot ígért.
MH-összeállítás
©