Forrás: Erec

Azon dolgozunk, hogy a közbeszédben a zsidóság permanens konfliktusforrásból hétköznapi üggyé váljon.

A közelmúltban ünnepelte első születésnapját a Sófár Egyesület. Az első magyar nyelvű zsidó rádióállomás megálmodóját, Seres Attilát kérdezzük az elmúlt év fejleményeiről, és a szervezet terveiről.

Erec: Elégedett az elmúlt év eredményeivel?

Seres Attila: Nem! Elképzeléseinket csak részben tudtuk megvalósítani. Megteremtettük az integ-rált zsidó média modelljét. Éjjel-nappal sokszáz ember hallgatja nemcsak Magyarországon, de Argentínától, Izraelen át Új-Zélandig a világ minden pontján a Rádió Zs internetes adását. Több, mint 160.000 találatot regisztráltunk az internetes Sófár Portálon, olajozottan működik hírügy-nökségünk, a JNA (Jewish News Agency). Internetes hírlevelünk több száz emberhez juttatja el naponta saját információinkat, valamint a média zsidósággal, Izraellel foglalkozó, magyar nyelvű híreit. Izraelben három kiváló szakújságíróból álló stábunk tettrekészen várja a megrendeléseket. Mindez csak ízelítő abból a rengeteg szolgáltatásból, melyeket kizárólag saját erőből fejlesztet-tünk ki és üzemeltetünk. A Sófár Portál önálló intézmény, megkerülhetetlen tájékozódási pont, ahova mindenki ellátogat, ha zsidóságról, Izraelről szóló információt keres…

E. Sikertörténetnek látszik… Hol itt a gond?

SA: Nem tudtuk megnyerni a zsidó közélet: az intézmények és civil közösségek együttműködé-sét, támogatását. Jó esetben együttérzö passzivitással, rossz esetben bizalmatlansággal, előítéle-tekkel kell szembesülnünk. Néhány reményteljes kísérlet után elhaltak a közösségi műsorok a rádióban, nem jelentkeznek hírportálunkon hírekkel, nekünk kell összevadászni minden közössé-gi, intézményi információt. Aztán persze letolást kapunk, ha nem sikerül szószerint úgy megfo-galmaznunk a híradásokat, ahogyan ők elvárnák. Közben néhányan máris alternatív zsidó rádió felállításán munkálkodnak.

E. Miben látja a problémák okát?

SA: A Sófár Egyesület a földből nőtt ki, minden intézményi kerettől teljesen független, civil szervezet, mely megalakulását követően azonnal a tettek mezejére lépett. Ez önmagában is szo-katlan, gyanakvást ébresztő fejlemény. Vannak elképzeléseink, információink további indítékok-ról is, de ezeket egyelőre nem kívánjuk a nyilvánossággal megosztani. Még nem adtuk fel a re-ményt. Ősztől új utakat keresünk, bizonyára a mi eddigi megközelítésünkben volt a hiba.

E.Tulajdonképpen mit szeretnének elérni, és hogyan?

SA: Céljaink és eszközeink tulajdonképpen roppant egyszerűek. Olyan fórumokat hozunk létre, ahol koncentráltan hozzáférhetők a zsidósággal és Izraellel kapcsolatos információk, elsőkézből, áttételek nélkül. Azon dolgozunk, hogy a közbeszédben a zsidóság permanens konfliktusforrás-ból hétköznapi üggyé váljon. Bebizonyítjuk, hogy a zsidóknak is lehetnek sajátos elképzeléseik, érdekeik, és ez a világ legtermészetesebb dolga. Közérthetően bemutatjuk, hogy Izrael nem had-színtér, hanem egy pezsgő, sokszínű ország, ahol lehet és érdemes élni, ahova lehet, és érdemes elutazni. A fiatalok országa, ahol virágzik a kulturális élet, ahol naponta születnek világraszóló felfedezések, ahol mindig süt a nap, és kék a tenger.

E. Mikor lesz elégedett?

SA: Ha az autóban is lehet majd hallgatni a Rádió Zs adását, legalább Budapesten, ha zsidók és nemzsidók számára egyaránt élvezetes műsorokat tudunk sugározni. Ha az öntudatos zsidó fiata-lok lakásának legalább a bejárati ajtófélfáján mezuza lesz, és ezen senki nem botránkozik meg. Ha a zsidó hírügynökség híreit is átveszi a média. Ha a Sófár Portál minden tájékozott ember számára napi visszatérési ponttá válik. Ha Izrael visszakerül az utazási irodák térképére. És mindebből sok klassz dolog következik majd…

One Response to “A Sófár éve”

  1. mose

    Ez egy nagyon jó szlogen, amennyiben komolyan gondoljuk, hogy a zsidó ugyanolyan ember, mint bárki más. Ráadásul, ahogy múlik az idõ, egyre többféleképpen lehet, kényszerülünk, alkalmasintr úgy is, hogy észre se vesszük, zsidónak lenni.

    Kertész Péter temetõgondnok Szentendrérõl