Forrás: Magyar HírlapFellélegezhetnek a városvédők

Elkerülhetik a bontást a régi zsidónegyed épületei. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnöke, Varga Kálmán bejelentette, hogy a jelenleg ideiglenes területi védelem alatt álló Belső-Erzsébetváros megkapja a szigorúbb, műemléki jelentőségű területi védelmet.

Az eddig kiadott bontási engedélyeket már nem lehet visszavonni, de mostantól minden átalakításhoz és új építkezéshez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélyét kell kérni – fotó: Pélyi Nóra

Városrehabilitációról a Spinoza házban

A pesti zsidónegyed rehabilitációjának esélyeirôl tartottak vitát tegnap délután, a Dob utcai Spinoza ház színháztermében. Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy – a célok azonossága ellenére – mindenki más módon képzeli a negyed megújítását. Eva M. Amichay, Tel-Avivban élô városgazdász elsôsorban önerôbôl, az állami pénzeket kihagyva próbálná felvirágoztatni a városrészt, új kulturális intézmények létrehozásával és az autóközlekedés korlátozásával. Schneller István, Budapest fôépítésze viszont – európai példákat is említve – úgy vélekedett: csak közpénz bevonásával lehet eredményt elérni. Az utóbbi álláspontot képviselte Varga Kálmán is, aki elmondta: a jogi szabályozás – vagyis a műemléki védettség biztosítása – semmiképpen sem végcél, csupán eszköz.Úgy látszik, zárófejezetéhez érkezett a pesti zsidónegyed rehabilitációja körüli vita. A civilek már június óta próbálták felhívni a figyelmet a Belső-Erzsébetvárosban található építészeti értékekre, valamint a most épülő lakóparkok által okozott károkra, de az önkormányzatnál süket fülekre találtak. A Madách sétány miatt lebontásra ítélt házakat nem sikerült ugyan megmenteni, de a további átalakításokhoz már a KÖH engedélyét kell kérni.

A KÖH március óta foglalkozott a Belső-Erzsébetvárosban zajló építkezések miatt veszélyeztetett városrésszel. A tervezett Madách sétány – az egykori Madách sugárút virtuális utóda – ugyanis a kerület XIX. században épült klasszicista vagy szecessziós házai helyén kanyarogna, a régi zsidónegyeden keresztül. Az önkormányzat számos házat ítélt bontandónak – életveszélyes állapotukra hivatkozva -, és többet közülük már el is tüntetett.

Júniusban aztán az építészettörténeti jelentőségű házak védelméért megalakult Óvás! egyesületben a KÖH szövetségest talált. Bár szoros együttműködés nem alakult ki közöttük, a KÖH a civilek kezdeményezésére június 15-én elrendelte a terület ideiglenes védelmét, nehogy az önkormányzat további bontási engedélyeket adjon ki. Hunvald György, a kerület polgármestere a hivatal lépéseit akkor úgy kommentálta, hogy azok a kerület fejlődését akadályozzák. A tiltakozó civilek azóta idegenvezetéssel egybekötött körsétákat szerveztek, sajtótájékoztatókat tartottak, valamint a veszélyeztetett házakra felfestették a rejtett értékre figyelmeztető R betűt. (A polgármester erre rongálás miatt feljelentést tett a rendőrségen.)

A tét nagyobb, mint gondolnánk. Marinov Péter, az Óvás! egyesület vezetője szerint nemcsak értékes épületek kerültek veszélybe, hanem az Andrássy út 2002-ben megkapott világörökségi védelme is. A sugárút, mint az UNESCO világörökségének része, nem önmagában áll, hanem hozzátartozik a közvetlen környezete is, így a régi zsidónegyed, mint „védő-rávezető övezet”. Ha ez a városrész jellegét veszti, és az Andrássy út „Potemkin-úttá” válik, az UNESCO visszavonhatja a védelmet. Varga Kálmán elmondta, hogy már elkészült a kulturális örökségvédelmi törvény módosításának tervezete, mely a világörökség még hiányzó szabályozási hátterét pótolná.

Az egyesület már július 9-én bemutatta az erzsébetvárosi önkormányzat vezetőinek Ekler Dezső építész tanulmányát. A „Gozsdu-udvarosításnak”, vagy átjáró-házasításnak nevezett elképzelés – a mesterségesen vágott utakkal szemben, a terület hagyományait is figyelembe véve – nem hosszanti, hanem keresztirányban nyitna átjárókat, átjáróházakat, hogy az egykori üzletektől, kávézóktól zsúfolt negyed hangulatát visszahozza. Jelenleg azonban ez csak álom. A zajló építkezéseket nem lehet megakadályozni, a bontási engedélyeket pedig nem lehet visszavonni. A befektetők pedig épp a kerület tradícióira hivatkozva népszerűsítik ingatlanjaikat olyan szlogenekkel, mint a „nemesség kötelez” vagy a „régi idők pompája”. Az is kérdéses, hogy a most épülő húsz- vagy nyolcvanlakásos lakóparkok miatt megnövekedő autóforgalmat ezek a girbegurba, szűk utcácskák hogyan fogják elviselni, mivel a közlekedés fő vonalát – a Király utcát – épp most szűkítették le.

„A legtöbb városnak van önálló építészeti karaktere – mondta lapunknak Varga -, ezt meg kell tudni védeni. Minden országban eljön az az idő, mikor magunknak kell felállítanunk korlátainkat.” A KÖH most felállította. Az UNESCO előírásainak megfelelően műemléki jelentőségű területté vált az Andrássy út úgynevezett puffer-zónája (így a zsidónegyed 300 épülete is), 62 épületet egyedi műemléki védelemre javasoltak, valamint kezdeményezték a VII. kerület szabályozási tervének módosítását is. Ezek szerint minden átalakításhoz, építkezéshez a KÖH engedélyét kell majd kérni. A hivatal tegnapi sajtótájékoztatóján Hunvald György polgármester azt mondta: „most végképp mattot kapott az önkormányzat”, hiszen a területi védelem elrendelése óta egyetlen befektető sem jelentkezett. Véleménye szerint a műemléki védelem csupán passzív részvételt jelent a rehabilitációban, ettől még az épületek állapota tovább romlik. A KÖH határozata szerint a zsidónegyed házaiban élő, mintegy háromezer lakost képtelenek kiköltöztetni komfort nélküli lakásaikból, és önkormányzati lakásokat sem tudnak építeni. Majd utalt Varga Kálmánnak az Óvás! egyesületet méltató szavaira, miszerint várhatóan Erzsébetváros lakossága is létre fog hozni valamilyen civil kezdeményezést, hogy az életkörülményeik javulhassanak.

„Veszélyes játék egy állami hivatalra hárítani a felelősséget” – reagált Hunvald szavaira a hivatal elnöke, majd felajánlotta az önkormányzatnak a KÖH segítségét az új szabályozási terv elkészítésében. A KÖH és az Óvás! is úgy látja, hogy nem nevezhető rehabilitációnak az, ha a régi negyed helyére egy új várost építenek. Szerintük az önkormányzatnak meg kell találnia a felújításhoz szükséges forrásokat. Ráday Mihály, a Városvédő Egyesület elnöke hozzátette: a fővárosi közgyűlés illetékes bizottságának hétfői ülésén kiderült, hogy a rehabilitációra fordítható 19 milliárdos támogatásra mindössze két kerület – a Ferencváros és a Belváros – pályázott, Erzsébetváros viszont nem is nyújtott be pályázatot. Pedig a fővárosi támogatások mellett már az Európai Unió erre a célra elkülönített pénzeivel is lehet számolni.

Ha Hiller István kultuszminiszter aláírja a műemléki védettségről szóló határozatot, az Óvás! egyesület máris eléri alapvető célját. A további csatákat a KÖH-nek és a kerületi önkormányzatnak kell megvívnia.

Mézes Gergely

©