Forrás: NOL

A múltat nem temetni, hanem kibeszélni kell

– Interjú

Kunstár Csaba, 2004. augusztus 10. 00:00

Társadalmunknak nincs megfelelő múltpolitikája, így a mai napig nem alakult ki az áldozatokhoz való “egészséges viszonyulás” – állítja Varga László, a Holokauszt Emlékközpont frissen kinevezett tudományos igazgatója.

– Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont vezető történésze szerint puccsszerű volt az ön kinevezése.

– Szita Szabolcs mindeddig az intézmény vezető történészeként dolgozott, és feladata ezután sem fog jelentősen változni. Félreértés történt, amit reményeim szerint már sikerült tisztáznunk.

– Igaz, hogy az emlékközpontnál radikális leépítések, illetve átalakítások várhatóak?

– Igen, de nem egyszerre, hanem több lépcsőben fog mindez megvalósulni. A kuratórium elnöke korábban engem kért fel, hogy végezzem el a központ szakmai átvilágítását. Az eredmény az lett, hogy kiderült: kisebb létszámmal hatékonyabb munkát lehet végezni. A leépítések ennek megfelelően már július elsejével megtörténtek. Csaknem 15 embert küldtünk el.

– Minek alapján válogattak?

– Azt mérlegeltük, kik azok, akiknek munkájára főállásban van szükség. Egyébként az elbocsátottak jelentős részével a munkakapcsolat, más formában ugyan, de megmarad.

– Lemondott Darányi András ügyvezető igazgató. Miért?

– Korábban azt nyilatkozta, azért, mert más feladatot szeretne ellátni.

– Hányan pályáznak a tisztére?

– Tudomásom szerint huszonöten. Az intézmény új szervezeti és működési szabályzata szeptemberre elkészül. Azért van szükség a változtatásra, mert a korábbi szabályzat inkább a kuratórium felépítésével és feladataival foglalkozott, az intézmény működésével nem.

– Az írásos dokumentáción kívül az intézetben működik az úgynevezett Nevek munkacsoport is, amelynek feladata a holokausztban elhunytak regisztrálása. Hol tartanak a felderítésben?

– A Páva utcai emlékközpont átadásakor hatvanezer név került fel az emlékfalra. Azóta sikerült további húszezer nevet feldolgozni. Eddig az 1945 és 1950 között – a magyar bíróságok által – holttá nyilvánítottak adatait dolgoztuk föl. A munkacsoportnak azonban át kell térnie más, többnyire vidéki levéltárakban vagy külföldön található jegyzékekre is. Sajnos nagy fogyatékossága a holttá nyilvánításnak, hogy az egykori elcsatolt területekről kevés információ van a birtokunkban. Ezért a jövőben szeretnénk együttműködni a szomszédos államokkal is, hogy pontosabb adataink legyenek a délvidéki, az erdélyi vagy felvidéki eseményekről.

– A Holokauszt Emlékközpont többek között célul tűzte a pedagógusok továbbképzését is. Gondolja, hogy hatvan évvel a világégés után sikerülhet az, ami a világháború után Günter Grasséknak, illetve a Gruppe “47 csoportnak sikerült? Jelesül, hogy a téma két évtizeden át a német társadalmi közbeszéd tárgya volt.

– A múzeum fontos intézménye lehet egy ilyen folyamatnak. Azt nem hiszem, hogy ennyi idő után nálunk is meg lehetne ismételni a német példát. Ennek egyik oka, hogy hazánkban nem alakult ki az áldozatokhoz való “egészséges viszonyulás”. Nálunk a mai napig kellemetlen felhangja van annak, amikor a történelem áldozatairól esik szó.

– Vagyis nálunk nincs kultúrája a “martirológiának”?

– Talán.

– Miért?

– Úgy vélem, ebben nagyrészt a lelkiismeret-furdalás is közrejátszik. Megtörtént velem, hogy fehér asztal mellett az egykori “56-os halálraítélt mesélte történetét és borzalmas börtönélményeit. Még be sem fejezte mondandóját, amikor a társaság egyik tagja félbeszakította: “Tudom, Jánoskám, neked nagyon nehéz volt, de nekünk sem volt könnyű. A lányomat csak a harmadik alkalommal vették fel az egyetemre.” Az egykori halálraítélt és én is szinte megsemmisültünk, amikor szembesültünk ezzel az érzéketlenséggel. Egyébként ugyanilyen reakciókkal találkoztak “45 után a haláltáborokból és kényszermunkáról hazatért zsidók is. Sokan megpróbálták elmondani tragédiájukat, de az itthoniak csak legyintettek: tudjuk, nektek sem volt könnyű, de a mi fiaink a Don-kanyarnál estek el.

– A németeknél mégis sikerült, hogy egykori Hitlerjugendek – mint például Günter Grass – radikálisan megpróbáltak leszámolni a náci eszmével. A jelek szerint a társadalomnak volt mersze szembenézni a múlttal, és megítélni a korábbi időszak bűneit.

– Legalábbis az NSZK-ban. A németeknél a szembenézés az úgynevezett “68-as nemzedék érdeme. Tevékenységüknek köszönhetően a németben nagyon sok és árnyalt kifejezés született ezzel kapcsolatosan – például a “múltpolitika”. Magyarországon ezzel szemben a második világháború és a rendszerváltás után is az az általános vélekedés alakult ki, hogy “nem a múlttal, hanem a jövővel kell foglalkozni”. Ennek adott alapot, hogy a háború után egy porig rombolt országot, a rendszerváltozás után pedig egy gazdaságilag és morálisan lerobbant társadalmat kellett újraépíteni. Mindig kiderül azonban, hogy nem tudjuk a múltat eltemetni, mert folyamatosan kísért.

– Ilyennek tartja a Simon Wiesenthal Központ akcióját is?

– Ennek az akciónak semmi köze a történettudományhoz, de még a történelemhez sem. 1945 után komoly felelősségre vonás történt. Így azt állítani, hogy a holokauszt után hatvan évvel kell mindezt végrehajtani, egyszerűen tévedés.

– Efraim Zuroff, a jeruzsálemi központ vezetője az adatvédelmi biztos véleményével kapcsolatosan célzott arra, hogy Magyarországon a náci bűnösök védelmezése folyik. Egyetért?

– Nem. Ugyanakkor elismerem, az adatvédelmi biztosi állásfoglalásnak lehet ilyen olvasata is. Szükséges megjegyeznem, nem tartom szerencsésnek sem az akciót, sem az állásfoglalást.

– Az elképzelések szerint jövő ősszel már látható lesz a Holokauszt Múzeum állandó kiállítása. Elkészülnek addig?

– A Magyar Nemzeti Múzeum égisze alatt Molnár Judit vezetésével a napokban fejezték be a kiállítás “történelmi forgatókönyvét”, ami zsidó és roma családok történetén keresztül mutatja be a világégést, illetve az akkori állapotokat. A kivitelezésre gyakorlatilag bő egy évük van. Úgy gondolom, a minőséget kell szem előtt tartani, így nem tartanám tragédiának azt sem, ha egy kis csúszás történne.

Népszabadság Rt. *Impresszum *Hirdetési lehetőségek *Előfizetés *Regisztráció *Hírlevél *Adatvedelem *Akciók *Lap tetejére *©

Comments are closed.