Forrás: Magyar HírlapAmerikai és brit bírálat Izraelnek, jordániai kritika a palesztinoknak
A ciszjordániai telepépítések befagyasztásával kapcsolatos kötelezettségeire figyelmeztette az Egyesült Államok Izraelt, miután az engedélyt adott hatszáz új otthon létesítésére. A jordániai király viszont a palesztinokat bírálta, akik szerinte „túl sok meglepő engedményt” tettek az izraelieknek a béke érdekében.
A tegnapi gázai robbantás egyik palesztin áldozata.
A merénylet izraeli katonák ellen irányult volna – fotó: Reuters – Ahmed JadallahAmerikai és brit kormányzati tisztségviselők bírálták az izraeli védelmi minisztériumot, amely engedélyt adott a legnagyobb ciszjordániai zsidó település, a 28 ezer lakosú Maale Adumim bővítésére, egyértelműen megsértve ezzel a kvartett – az Egyesült Államok, az ENSZ, az EU és Oroszország – által kidolgozott béketervet. A tárca hétfőn erősítette meg, hogy engedélyezte a Jeruzsálemtől néhány kilométerre fekvő településen hatszáz új otthon építését. A Haarec politikai forrásokból úgy értesült, hogy a tervre már két hónapja rábólintott Ariel Saron kormányfő és Saul Mofaz védelmi miniszter. Arról azonban Izrael szerint nincs szó, hogy a telep terjeszkedne, és még nem írták ki a tendert sem az építkezésre. Izrael korábban megígérte, hogy a telepeket csak a „természetes szaporodás” mértékében bővíti, emlékeztetett a lap. A Boston Globe viszont úgy értesült, hogy a hatszáz új lakás keleti irányban kiterjesztené a település határait, aminek következtében elvághatják a Ciszjordánia északi és déli része közötti közvetlen kereskedelmet és közlekedést.
A lépést azonnal bírálta Washington s London is. Symons bárónő, brit külügyi államtitkár sürgette az izraeli telepépítések leállítását, és Adam Ereli, az amerikai külügyminisztérium szóvivője is emlékeztette a zsidó államot, hogy „kötelezettséget vállalt” az építkezések befagyasztására.
Három palesztin halott a Gázai övezetben
Palesztin szélsôségesek által elhelyezett bomba ölt meg tegnap három palesztint a Gázai övezetben, ahol összecsapások voltak az izraeli hadsereg és a fegyveresek között. Szemtanúk és izraeli katonai források szerint a palesztinok a katonákat akarták a bombával megsemmisíteni, de a robbanószerkezet korábban lépett működésbe. (reuters)A BBC jeruzsálemi tudósítója szerint a terv célja egyértelmű: Maale Adumimnak a városhoz csatolása, abban a reményben, hogy így nem kell majd azt soha feladniuk. Ezt némiképp alátámasztja Mofaz bejelentése. A védelmi miniszter ugyanis kijelentette, hogy szeretné, ha Maale Adumim, valamint a Jeruzsálemtől délre fekvő Gus Ecion is a ciszjordániai biztonsági kerítés mögé kerülne.
Abdullah jordániai király eközben a palesztinokat bírálta, akik szerinte „túl sok meglepő engedményt” tettek az izraelieknek a békefolyamatban, és akiknek most már egyértelműbb álláspontot kell elfoglalniuk, hogy megszerezhessék az arab államok támogatását.
A király ritkán bírálja a palesztinokat, emlékeztetett a Reuters, amely arra is felhívta a figyelmet, hogy a mostani kritika éppen akkor éri Jasszer Arafat palesztin vezetőt, amikor odahaza és külföldön is egyre elégedetlenebbek a politikájával. „Azt szeretnénk, ha a palesztin vezetés egyértelműen meghatározná, mit akar elérni, és nem lepne meg minket állandóan bizonyos döntésekkel és olyan dolgok elfogadásával, amelyeket korábban elutasított” – nyilatkozta a király a dubaji Al Arabíja televíziónak. Abdullah ezek közül két dolgot is kiemelt: egyrészt azt, hogy korábban a palesztinok a megszállt területek 98 százalékának visszaadását követelték, míg most megelégszenek jóval kevesebbel; másrészt azt, hogy a menekültek számára eddig a visszatérés jogát és kártérítést követeltek, ma viszont már csak egy kis részük hazatéréséről tárgyalnak. „Szomorú, hogy amit korábban árulásnak neveztek, azt ma nagy eredményként tálalják” – idézte a brit hírügynökség Abdullahot.
A király sürgette a Palesztin Hatóságot, hogy hajtson létre valódi reformokat, és reményét fejezte ki, hogy a békefolyamat újrakezdődhet. „Ma még inkább, mint a múltban, a palesztin vezetésnek ki kell használnia a helyzetet a béke megteremtésére, és ki kell javítania azokat a hibákat, amelyek miatt ma az egész világ ujjal mutogat rájuk” – hangsúlyozta Abdullah, akinek országa attól tart, hogy ha nem sikerül megbékíteni az egymással is harcoló palesztin frakciókat, illetve életképes palesztin államot létrehozni, akkor menekültek újabb hulláma indul meg a határ felé. Márpedig Jordánia lakosságának több mint a fele most is palesztin, emlékeztetett a Reuters.
MH-összeállítás
©
