NOL

Népszabadság‣ Agyagási Edit‣ 2004. július 16.

Az 1956-os Intézet és az izraeli TTV koprudukciójában dokumentumfilm készült. Pataki Éva forgatókönyvíró-rendező Benjamin Netanjahu és Simon Peresz volt kormyánfőt is megszólaltatta filmjében.

– Herzl Tivadar életét Magyarországon alig ismerik. Ki ő egyáltalán?

– A cionista mozgalom majd a Cionista Világszervezet alapítója, ő vetette fel először társadalmi ügyként a zsidókérdést. 1878-ban családjával Budapestről Bécsbe költözött. Ott jogot és irodalmat tanult. 1891-ben a Neue Freue Presse című bécsi lap párizsi tudósítója lett. A Zsidó állam című művében fejti ki cionista programját, azaz azt, hogy csakis egy nemzeti otthon létesítése oldhatja meg a zsidók problémáját, a kiközösítést, üldöztetést. Az ő ötlete volt tehát Izrael állam létrehozása, ennek ellenére az emberek ott sem ismerik eléggé. Pedig minden iskolában ott a képe, utcákat, tereket neveztek el róla.

– Mi a helyzet Magyarországon?

– Nálunk a cionizmus kifejezést még mindig félreértik. Érzékeny téma ma is: az átlagember zsidóösszeesküvést sejt a szó mögött, miközben a hazatérés mozgalmáról van szó. Herzl mondta, hogy el kell érni azt, hogy a zsidó szó ne megbélyegzés legyen, hanem hangozzék úgy, mintha azt mondanánk, hogy valaki francia, angol vagy német. Ez máig nem valósult meg. A Kádár-korszakban is sok előítélet tapadt a kérdéshez, de nem beszéltek róla. Diplomáciai kapcsolat sem volt a két ország között. A rendszerváltozás után egyre több információ jött be, de bizonyos belpolitikai erők ezzel negatívan manipuláltak. Pedig büszkék lehetnénk Herzlre, mert itt született, alkotó ember volt, magyar identitását megőrizte élete végéig, gyakran járt vissza, sőt itt szervezték meg konstantinápolyi tárgyalásait.

– Mindenhol nagyra tartották a világon, kivéve hazánkat?

– A helyzet abszurditását jelzi, hogy a Dohány utca 2. szám alatt lévő szülőházán – ahol a Zsidó Múzeum és a zsinagóga található – nincs emléktábla. Pedig sokan utaznak ide azért, hogy megnézzék Herzl szülőotthonát, de emlékét megidéző felirat csak a múzeumban van.

– Az évfordulóra készült a film?

– Janklovics Tibor producer két éve keresett meg, és mondta, hogy játékfilmet szeretne Herzlről. Mivel én is kevés konkrétumot tudtam róla, elkezdtem a könyvtárakat bújni. Akkoriban éppen Bolyai Jánosról, a nagy matematikusról készítettem dokumentumfilmet. Nagy élményem volt, hogy Herzl és Bolyai között rengeteg hasonlóságot fedeztem föl. Egyfajta tragikus sors jutott ki mindkettőjüknek: zseniális dolgokat műveltek, de korán meghaltak. Gerő András történész szerint Herzl zsenialitása az intuíciója volt. Előre látott és megérzett dolgokat. Elsőként figyelmeztetett az antiszemitizmus veszélyeire, megjósolta a tragikus következményeket. Emberfeletti módon küzdött azért, hogy hazára találjanak a zsidók Palesztina földjén. Saját pénzén utazott Angliába, Konstantinápolyba, a Német Birodalomba, vagy ahova kellett. A Cionista Világszervezet elnökeként munkájáért nem vett fel honoráriumot, mert szent ügynek tekintette. Végül ráment az egészsége. Szóval, végigolvastam a róla szóló könyveket, de akkor is úgy éreztem, hogy nincs elegendő ismeretem egy játékfilm forgatókönyvének megírásához. Addig Izraelben sem jártam. Azt javasoltam, hogy készítsünk egy történelmi dokumentumfilmet. Fogalmunk sem volt róla, hogy évforduló lesz. Véletlenül alakult úgy, hogy éppen száz évvel halála után lettünk készen.

– A filmben megszólal Izrael két volt kormányfője is: Benjamin Netanjahu és Simon Peresz.

– Külön meg kell köszönnöm az izraeli partnereknek, Edelényi Jánosnak és Bodnár Évának a közreműködését. Az izraeli riportalanyokat ők szervezték. Fantasztikus élmény volt ex-kormányfőkkel beszélgetni. Örültek, hogy filmet készítünk Herzlről, és annak is, hogy ez magyar kezdeményezésre jön létre.

– Önön kívül megfilmesítette valaki Herzl Tivadar életét?

– Nem tudok róla.

– A zsidók – ha nem is akkor, amikor Herzl szerette volna – hazatértek. A cionizmus atyjának teóriája szerint Izrael a zsidó probléma megszűnését jelenti…

– Tel-Avivból nézve a kérdés megoldódott. Az, hogy a Fradi-meccsen valakinek eszébe jut zsidózni, az nem Herzl ügye. Az arab-zsidó viszonnyal kapcsolatban naiv volt, de mindent ő sem láthatott előre. A terrorizmus, az arab fundamentalizmus új kérdés. Herzlnek nincs köze hozzá, ez a ma problémája. Megoldása a mai nemzedékekre vár.

Comments are closed.