Magyar Rádió

Elhangzott 2004. július 9-én.

2004. július 12., hétfő 10:53

Mi mindenről mesél egy temető? A régésznek az elmúlt korok szokásairól, a sírok apróbb-nagyobb tárgyai az akkori művészetről, a csontok a rég porladó emberekről. A látogatónak, ha szeretteire emlékezik, vagy ha az időmarta sírfeliratokat böngészi, esetleg régen élt hírességek nyughelyét keresi fel.

Mindenkit megdöbbentenek a kidöntött sírkeresztek, a horogkereszttel bemocskolt zsidó síremlékek, a felfeszített, széttört sírok, a szétszórt virágok. Ősi, ösztönös és nagyon emberi az elődök tisztelete, a végső helyen nyugvóké. Vallásos és nem hívő embernek is ugyanazt jelenti a temető – és mégis: sorozatban rongálnak meg temetőket felelőtlen vandálok, a mások fájdalmával nem törődők Magyarországon, a Vajdaságban, Nyugat-Európában.

A rombolni vágyás, vagy politikai okok késztetik erre a gyáva és aljas tetteseket? Magyarellenesség a Délvidéken, antiszemitizmus. Az eredmény ugyanaz: a halottak emlékének meggyalázása. Aki a temetőket rongálja meg, az élők múlthoz való jogát sérti – mondta a Krónika Háttér-rovatának egyik vendége. Pénteken este Angyal Eleonóra kegyeleti szakértő és Dr. Egri Oszkár, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége jogi képviselője beszélgetett. Telefonon kapcsolódott a beszélgetésbe Csorba Béla helytörténész, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt alelnöke Temerinből, és Ráday Mihály városvédő.

– Van-e különbség a motivált és a motiválatlan temetőrongálás vagy sírgyalázás között?

– Óriási különbség van a motivált és a motiválatlan sírgyalázások között – mondta Dr. Egri Oszkár. Ha mindenki művelt lenne, mindenki tisztában lenne azzal, hogy mit jelent egy halott emlékének meggyalázása, és mindenki ismerné a szertartásokat, és a múlt törvényszerűségeit, akkor sem múlna el a motiváltság. Adott esetben egy művelt ember is lehet dühös, valahol ki akarja tölteni a mérgét és ez a leggyávább, legutálatosabb tett a világon, hogy azokon, akik nem tudnak védekezni. Vallásunkban, de azt gondolom más vallásokban is a legnagyobb jótétemény a halottakról való megemlékezés, a halottakon való segítés. Aki a bosszúságát, a bosszúját vagy a butaságát, az ostoba, garázda agresszivitását halottakon tölti ki, nem kizárt, hogy holnap élőkön töltse ki. Erre tulajdonképpen van is példa, amikor fétisszerűen zászlót égetünk, megrongálunk valamit vagy horogkeresztet festünk, vagy esetleg egy más jelképet is mondhatnék, mert minden vallásnak és mindenféle irányzatnak megvan a maga sebe. A motivált gyűlöletnél, a temetőrongálásoknál pedig még ezzel anyagi kárt is okoznak.

– Ennyire biztos abban, hogyha ma temetőket rongálnak, akkor holnapután az emberek ellen indul majd ugyanilyen támadás? Ez egészen biztos?

– Teljesen egyértelműen nem vehetjük így. Igazából én a sírrongálást és a temetők ellen irányuló atrocitásokat két csoportra osztanám föl. Egyrészt kimondottan politikai, a nacionalizmus jegyében történő, a másik egy sokkal nagyobb csoportot képvisel, amibe beletartozik a vandalizmus – vélekedett Angyal Eleonóra.

– Vajon a Vajdaságban élő magyarokat egy-egy olyan atrocitás, temető ellen elkövetett támadás, sírgyalázás, amelyről kiderül utóbb, hogy vandalizmus, egyszerű, ostoba cselekedet volt, megnyugtatja-e?

– A helyzet az, hogy a legtöbb esetben az igazi indítékok nem derülnek ki, tudniillik a legritkább esetben kerülnek lépre a tettesek, legalábbis az eddigi tapasztalatunk szerint. Ennél fogva az igazi indítékok is feltáratlanok maradnak – fogalmazott Csorba Béla. Föltételezhetően a temetőrombolások egy jelentős részének politikai, tehát nacionalista, soviniszta indítéka van, egy-két esetben ez bizonyítható is, de sok esetben nem. Mindenféleképpen legalább két kategóriára osztható az indító ok alapján a probléma. Maga a temetőrombolás, a sírgyalázás problémája nem új. Ha csak az elmúlt néhány évtizedre tekintünk vissza itt Kelet-Közép-Európában, azt hiszem, hogy nem hunyhatunk szemet a hatóságilag támogatott temetőrombolások kérdése ügyében sem, bár tudom, ebben a pillanatban nem ezzel foglalkozunk. A hatóságilag támogatott temetőrombolások tulajdonképpen a második világháborút követően azonnal megindultak, sőt, ha messzebbre megyünk vissza, akkor korábbi példákat is találhatnánk. A Délvidéken a német temetőket szinte nyomtalanul eltüntették. De ugyanez történt az innen kitelepített székelyek sírkertjeivel is, és bizony megtörtént ez magyar temetőkkel is, például Csurogon, miután a csurogi magyarok egy részét kivégezték, a másik részét internálták, azonnal lerombolták a csurogi katolikus templomot és a temetőt. A temető végül is múlt és jelen találkozási pontja is, nemcsak az elhunytakról van itt szó, hanem az élőkről is. Tulajdonképpen közösségi találkozóhely is a temető, és amellett a temetőben vallási és társadalmi rítusok zajlanak, mint ez közismert és azt hiszem, hogy ez minden vallásra egyaránt érvényes. Ilyen értelemben a temetőgyalázás nem elsősorban a halottak ellen irányul, hanem az élők ellen is. Úgy gondolom ugyanis, hogy aki a temetőt pusztítja el, az az élők múlthoz való jogát vonja kétségbe. Ha máshonnan nem, akkor Orwelltől tudjuk, hogy a múltat azért szokás elvenni az emberektől, az élőktől és az élő közösségektől, hogy elvegyék tőlük a jövőt is.

– Valamennyien más élethelyzetben vagyunk. Ha a határon túl élő magyar úgy érzi, hogy ő gyakran van kitéve atrocitásnak, ha ő úgy érzi, hogy bizonyos tekintetben mentálisan, egzisztenciálisan és létében is olykor-olykor veszélyeztetve van egy állam területén, akkor egészen biztos, hogy máshogy fogja látni a sírrongálásokat, mint ahogy mi.

– Ez valóban így van és ezen változtatni nem tudunk, hiszen ha a tettes nem kerül elő és az indítóokok nem nyilvánvalóak, akkor óhatatlanul felmerül a gyanú a szélesebb közösségben, hogy tulajdonképpen e mögött esetleg politikailag motivált indítóokok húzódnak meg, holott ez nem föltétlenül van így – tette hozzá Csorba Béla.

– Egy szempontból azonos pozícióban vagyunk, ha megnézzük az eseteket, hogy mindig a gyengébbet, a halottat, a kisebbséget, a védtelent támadják meg, és ezért van óriási felelőssége a többségnek – hangsúlyozta Dr. Egri Oszkár.

Kőszegi GáborKapcsolódó linkek:

Újabb sírgyalázás a Vajdaságban

Újabb rasszista provokáció Franciaországban

Francia sírgyalázás

Karatézó kölykök rongáltak a szabadkai temetőben?

Megrongálták a szabadkai horvát temetőt