Forrás: NOL

Holnap az M 2-n: Herzl

V. Gy., 2004. július 10. 00:00

Kis túlzással mondhatjuk, az első dokumentumfilm készült el Herzl Tivadarról. Túlzás azért, mert Pataki Éva, a film forgatókönyvíró-rendezője szerint állítólag leforgattak már egy mozgóképes összeállítást az önálló zsidó állam létrehozását szorgalmazó politikusról az osztrák köztévénél, az ORF-nél, mára azonban ennek semmi nyoma. Így a mostani magyar-izraeli koprodukció mindenképpen az egyedülinek számít.

Éppen száz éve halt meg Herzl Tivadar Bécs mellett. Erős szívbajban szenvedett, nem élt hosszú időt, mindössze negyvennégy évet. De ez az időszak mozgalmas volt. Budapesten kezdődött – Herzl „jól bírta” a magyar nyelvet, noha a német volt az anyanyelve -, és Bécsben végződött, ám a kitérők voltak igazán érdekesek benne. Először a párizsi: a korabeli újságírás élvonalába tartozó fiatalember helyszíni tudósításokat küld a Dreyfus-perről. Ez a procedúra alapvetően megváltoztatja gondolkodását. Az addig asszimiláns zsidóként élő újságíró attól fogva úgy véli, az antiszemitizmus fenyegetésétől csak akkor menekülhetnek meg az európai zsidók a jövőben, ha önálló, államalkotó népként illeszkednek be a népek családjába.

Herzl közép-európai volt, és a századfordulón már szinte megérezte a huszadik századi gázkamrák füstjét. (Egyik lánya később Treblinkán pusztult el.) Szenvedélyesen hitt Izrael megalapításának szükségességében.

Jankovics Tibor producer kezdeményezésére először játékfilmterv született Herzlről. Amint Pataki Éva említi, az anyaggyűjtés során döbbentek rá, milyen nehéz lenne ebből a szövevényes életútból bármit is kiragadva drámává gyúrni. Végül a dokumentumfilm műfaja mellett döntöttek. Izraelben partnerre találtak a történelmi dokumentumokat is sugárzó Nyolcas Csatornában, amelynek képviseletében Bodnár Éva vett részt az izraeli vonatkozású anyagok összegyűjtésében. A filmben megszólalnak Simon Peresz, Benjamin Netanjahu mellett izraeli szakemberek, akik a bécsi Johanna Nippenberg és a budapesti Gerő András történészekkel együtt idézik fel a századforduló zsidó politikusa emlékét.

– Arra törekedtünk, hogy ne csupán interjúfilm legyen, ezért sok eredeti felvétel mellett elhangzanak Herzl szövegei is – mondja a rendező. A film Herzl magyarországi és ausztriai beágyazódása mellett bemutatja az általa indított mozgalom útját, egyebek között a politikus utazását Palesztinába 1898-ban, kapcsolatfelvételét Vilmos német császárral, aki közbenjárást ígért a török szultánnál a palesztin autonómia megszerzése érdekében. Herzl hitte, hogy a zsidó bevándorlás szebb életet hozhat az ott élő, nehéz sorsú araboknak is, akik támogatni fogják a folyamatot. A támogatásban tévedett, másban látnoknak bizonyult.

A róla készült film holnap este látható az M 2-n.

Népszabadság Rt. *Impresszum *Hirdetési lehetőségek *Előfizetés *Regisztráció *Hírlevél *Adatvedelem *Akciók *Lap tetejére *©