Népszava

Az ország több pontján emlékeztek gyertyagyújtással, emléktábla-avatással és gyászistentisztelettel a holokauszt 600 ezer magyar áldozatára, a 60. évfordulója alkalmából. A megemlékezések felszólalói arra figyelmeztettek: ennyi év után is fontos az emlékezés és az emlékeztetés, hogy a tragédia többet ne fordulhasson elő.

Gyertyagyújtással emlékeztek a holokauszt 600 ezer magyar áldozatára Budapesten, a Wallenberg-emlékparkban. Az eseményen a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége ügyvezető igazgatója arról szólt, hogy a holokauszt a magyar nemzet személyes tragédiája volt. Zoltai Gusztáv kijelentette, egy téves álomkép kergetése sodorta az országot a világháborúba, s antiszemita mánia vezette a törvénykezőket egészen Auschwitzig. Hozzátette: ma is időszerű az okfejtés, amikor nyilas egyenruhában vonulnak kopasz apródok, a tiszta érv elvész a jog útvesztőiben, a halálvonatok után áhítozik a szurkolótábor, és szobrot akarnak állítani egy amúgy rendes politikusnak, aki aláírta a zsidótörvényt. Zoltai a politikusok távolmaradása kapcsán azt mondta: több részvétet várna.

Polnauer Sándor főrabbi azt emelte ki: megfogyatkozott ugyan a magyarországi zsidóság, de hite nem tört meg. A megemlékezés a magyar nemzet becsületbeli ügye – jelentette ki.

Hiller István kulturális miniszter, aki egy soproni holokauszt-emlékmű felavatásán vett részt, levelet küldött, melyben leszögezi: tovább kell harcolni az emlék megőrzéséért. Üzenetében arról szólt: a magyar zsidóságot ért borzalom nem zsidó, hanem magyar ügy, ezért mindannyiunk feladata az áldozatokra való megemlékezés és emlékeztetés.

A holokauszt áldozataira emlékeztek Szombathelyen is. Kiss Péter kancelláriaminiszter beszédében kiemelte: ép ésszel felfoghatatlan, hogy 600 ezer honfitársunk nem lelhetett végső nyugalmat. Hangsúlyozta: a holokausztról való megemlékezés rutinszerű feladattá válik, ha elmarad az egész nemzetre kiterjedő önvizsgálat. A dráma nem a deportálás pillanatában kezdődött, hanem akkor, amikor hallgatott az ország, a hiszterizáló politika pedig elérte, hogy magyarok legyenek magyarok gyilkosai – jelentette ki.

A Pécsen tartott megemlékezésen a szeretet fontosságát hangsúlyozta Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi. Mint mondta, a szeretet legyen a vezérelv: aki nem vétkes, arra ne haragudjunk. Kijelentette: a náci rezsim bukása óta sokan feltették a kérdést, hol volt ekkor Isten, de inkább arra kellene keresni a választ, hol volt ekkor az ember.

Koszorús Ferenc néhai vezérkari ezredes vészkorszakbeli szerepére emlékezett több civil szervezet a fővárosban. Az ezredes páncélos hadosztálya 1944-ben a náci erőket tervük, a Budapesten élő zsidók elhurcolásának feladására és csapataik visszavonására kényszerítette – mondta az ezredes emléktáblájánál Horváth János fideszes országgyűlési képviselő. Ifjabb Koszorús Ferenc pedig kijelentette: tanulni kell a magyarországi holokausztból.

Népszava-összeállítás