Hiller István nyugvó pontra akarja juttatni a Teleki-szobor körüli vitákat, a főpolgármester felfüggeszti az engedélyezést

Budapest, 2004. február 14. (MTI) – Hiller István kulturális miniszter mindent megtesz azért, hogy a Teleki-szobor körüli jogos viták nyugvópontra juthassanak – tájékoztatta a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) sajtóirodája szombaton közleményben az MTI-t. A Fővárosi Önkormányzat kulturális bizottsága január 28-ai ülésén egyhangúlag támogatta Teleki Pál néhai miniszterelnök szobrának felállítását a budai Várban, és egy héttel korábban a városképvédelmi bizottság is egyhangúlag engedélyezte a szobor elhelyezését közterületen. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, és az MSZP is elfogadhatatlannak tartja a szobor felállítását. Demszky Gábor azt javasolja a Teleki Emlékbizottságnak, hogy vonja vissza a szobor felállítására vonatkozó kérelmét, és addig felfüggeszti az engedélyezési eljárást.

Az NKÖM sajtóirodája emlékeztet arra, hogy a Teleki-szobor felállításához még a Rockenbauer Zoltán vezette Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma mellett működő Nemzeti Kulturális Alapprogram adott 2 millió forintos támogatást 2001-ben.

A közlemény szerint a mostani kormány lesz az első, amely a holokauszt 60. évfordulója évében kendőzetlenül szembenéz a múlttal, tehát most is mindent megtesz azért, hogy jogos érzelmeket senki se sérthessen meg.

Teleki Pál egykori miniszterelnök szobrát halálának 63. évfordulóján tervezik felállítani a budai Vár Hunyadi udvarában, a Ludwig Múzeum homlokzatával szemben.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) – más zsidó szervezetekkel együtt – tiltakozott a szobor felállítása ellen.

„Teleki Pál az intézményes, nemzeti érzelmű antiszemitizmus szimbóluma, akinek miniszterelnökségéhez tapad a XX. században a világ első zsidóellenes törvénye, az 1920-as numerus clausus, továbbá a zsidókat másodrendű állampolgárrá minősítő, 1939-es második zsidó törvény hatálybalépése, valamint a házassági korlátozásokat tartalmazó, 1941-es harmadik zsidó törvény előkészítése” – közölte a szervezet csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményében.

A szoborállítás ellen Fellegi Ádám zongoraművész is tiltakozó levelet juttatott el Demszky Gábor főpolgármesterhez.

A Pro Urbe-díjas zongoraművész közölte, hogy e szoborállítás, néhány héttel az Európai Unióhoz való csatlakozás és a tervezett budapesti nemzetközi holokauszt konferencia előtt „arculcsapás, egy olyan folyamatosság deklarálása, amely Auschwitz után még nagyobb bűn, mint annak előtte”.

Demszky Gábor még szerdán úgy nyilatkozott az MTI-nek, nem vétózza meg a főváros kulturális bizottságának döntését.

Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke pénteken azt mondta az MTI-nek: nem ért egyet azzal, hogy Teleki Pál szobrot kapjon Magyarországon.

„Egy, a jogkiterjesztés és a jogegyenlőség elveit valló párt, vagy politikus nem támogathatja valakinek a piedesztálra emelését, aki a kirekesztés és a jogok korlátozásának politikáját képviselte” – közölte.

Hasonlóan nyilatkozott egri sajtótájékoztatóján Fodor Gábor szabad demokrata ügyvivő is, aki elhibázott döntésnek nevezte, hogy a főváros szobrot kíván állítani Teleki Pálnak, akit „súlyos felelősség terhel a magyar zsidóság pusztulásban”.

A városháza aligha vonja vissza a Teleki-szobor felállítására kiadott, többfelől igen hevesen bírált hozzájárulását – közölte Bőhm András, a fővárosi szabad demokrata frakció vezetője a Népszabadsággal. A napilap szombati számában megjelent nyilatkozat szerint „az viszont elképzelhető, hogy az alkotást nem áprilisban – tehát a holokausztév nyitó hónapjában – hanem később avatják fel”.

Bőhm András hozzátette: ehhez egyeztetni kell a művet felállító Teleki Pál-emlékbizottsággal és a Fővárosi Közgyűlésnek is új döntést kell hoznia.

Teleki Pál első miniszterelnökségének idejére – 1920. július 19. és 1921. április 13. – esett a nem keresztény származásúak egyetemi felvételét szabályozó, illetve szűkítő úgynevezett numerus clausus rendelet.

Teleki Pál 1939. február 16-tól volt újra miniszterelnök. A „fegyveres semlegesség” álláspontjára helyezkedve megtagadta a Lengyelországra támadó német csapatok átengedését, és az akkori közös lengyel-magyar határon át több százezer lengyel menekült továbbutazását tette lehetővé a szövetségesekhez.

Amikor a németek 1941-ben közreműködését kérték Jugoszlávia megtámadásában, április 3-ra virradó éjjel öngyilkos lett.

MSZP:ELFOGADHATATLAN A SZOBOR FELÁLLÍTÁSA

Az MSZP országos választmánya számára elfogadhatatlan az a kezdeményezés, mellyel Teleki Pál volt miniszterelnöknek szobrot akarnak állítani – mondta Jánosi György szombaton Budapesten sajtótájékoztatón.

„Az MSZP országos választmánya megütközéssel értesült arról, hogy a fővárosban Teleki Pál volt miniszterelnöknek köztéri szobrot kívánnak állítani” – ismertette a választmány állásfoglalását a testület elnöke. Hozzátette: a választmány kéri „a javaslattevőket, hogy a társadalom további megosztásának elkerülése érdekében szándékuktól álljanak el”.

A szocialista párt választmányának nyilatkozata szerint Teleki Pál miniszterelnökként a zsidótörvények előkészítésében és parlamenti megszavazásában nem politikai kényszerből, hanem meggyőződésből vállalt meghatározó szerepet.

DEMSZKY GÁBOR FELFÜGGESZTI AZ ENGEDÉLYEZÉST

Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere azt javasolja a Teleki Emlékbizottságnak, hogy vonja vissza a Teleki-szobor építésére vonatkozó kérelmét; a szervezet döntéséig a főpolgármester felfüggeszti az engedélyezési eljárást – közölte a Főpolgármesteri Hivatal Sajtóirodája az MTI-vel szombaton. „Mindez önmagában azt mutatja, hogy Teleki megítélésében nincs konszenzus, nincs társadalmi egyetértés. A vita eldöntése azonban nem a Fővárosi Önkormányzat kompetenciája.” – mutat rá a közlemény.

A főpolgármester ezért arra kéri a kezdeményező társadalmi szervezetet: vonja vissza a szobor építésére vonatkozó kérelmét, hogy a társadalmi vita nyugodtan lefolyhasson és egy későbbi időpontban ismét meg lehessen vizsgálni a kérdést.

„Döntésemben megerősít a szoborállítást finanszírozó Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma vezetőjének nyilatkozata is, amely szerint a tárca mindent megtesz azért, hogy jogos érzelmeket senki se sérthessen meg.” – áll Demszky Gábor közleményében.

A közlemény szerint köztéri szobrot olyan személyeknek kell állítani, akiknek a munkásságát általános társadalmi közmegbecsülés övezi.

„A Fővárosi Közgyűlés Kulturális Bizottsága okkal feltételezett társadalmi konszenzust, amikor hozzájárult, hogy a Teleki Emlékbizottság szobrot állítson Magyarország volt miniszterelnökének, hiszen a kezdeményezés védnöke a jelenlegi és a volt köztársasági elnök, és bírja a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatását is.” Demszky Gábor leszögezi: továbbra sem kételkedik abban, hogy Göncz Árpád és Mádl Ferenc jó szándékkal adta a nevét az ügyhöz. „Számomra az, hogy Göncz Árpád és Mádl Ferenc egyaránt támogatták a szoborállítást, garancia volt a társadalmi konszenzusra. Ezért sem volt okom rá, hogy a bizottság egyhangú döntését az általuk támogatott ügyben felülbíráljam.”- áll a főpolgármester közleményében.

A szobor felállítása ellen több szervezet tiltakozott, és ellenvéleményének adott hangot Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke, valamint Fodor Gábor, a párt ügyvivője is.

Kuncze Gábor úgy fogalmazott: „Egy, a jogkiterjesztés és a jogegyenlőség elveit valló párt, vagy politikus nem támogathatja valakinek a piedesztálra emelését, aki a kirekesztés és a jogok korlátozásának politikáját képviselte”.

Hasonlóan nyilatkozott Fodor Gábor is, aki elhibázott döntésnek nevezte, hogy a főváros szobrot kíván állítani Teleki Pálnak, akit „súlyos felelősség terhel a magyar zsidóság pusztulásban”.