Forrás: Népszava

Ahogyan az történni szokott, ismét kiragadtak néhány mondatot egy hosszabb szövegből. Interjút jelentetett meg a londoni The Times Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel múlt pénteken. A Roger Boyes és Adam LeBor által jegyzett beszélgetésből a Fidesz képviselői azt olvasták ki, hogy a magyar kormányfő antiszemitizmussal vádolja a legnagyobb ellenzéki pártot. A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja Gyurcsány Ferencnek semmi sem szent címmel nyilatkozatot adott ki, amelyben úgy fogalmaznak: „a valóság az, hogy a Fidesz politikusai tetteikben úgy is, mint nyilatkozataikban mindig, ismételten és határozottan kiálltak a demokrácia mellett és minden szélsőség, így az antiszemitizmus ellen is. A Fidesz-kormány működése alatt nem voltak Magyarországon szélsőséges tüntetések vagy antiszemita megnyilvánulások”. De felháborodásának adott hangot a parlamentben tegnap a Fidesz frakcióvezetője is, mondván, a kormányfő az interjúban antiszemitának nevezte pártját. Seszták Ágnes a Magyar Nemzetben már az interjút készítő Adam LeBor-nak is nekiment. Jegyzetében – ki tudja, milyen szándékkal – úgy fogalmazott: „LeBor úrnak tíz évvel ezelőtt megjelent Budapesten a testvére (unokatestvére?), Benjamin Jason LeBor, s bagóért felvásárolta a belvárosi lakásokat, majd felújításuk után tetemes haszonnal adta őket tovább”. Hogy mi köze ennek a kormányfővel készített interjúhoz, döntse el mindenki maga. Az alábbiakban szó szerinti fordításban közöljük az interjút, az olvasó belátására bízva, mit mondott Gyurcsány, és mit nem.

TIMES: Miniszterelnök úr, ön Magyarország megújítására törekszik, miközben a reformok a kelet-európai térségben mindenütt erőteljes felbolydulást, így bizonytalan kormányzást, utcai zavargásokat, szélsőjobboldali erősödést vonnak maguk után. Kormányozhatatlanná válik a régió?

GYURCSÁNY: Úgy gondolom, az Európai Uniót or­szágcsoportok alkotják. Az egyik csoportba tartozik például Finnország, Dánia, Nagy-Britannia, ahol bátran modernizálnak és törekednek országuknak a globalizálódó világ követelményeihez igazodó nagyfokú átalakítására. A másik csoportba sorolhatjuk Franciaországot, Németországot, Olaszországot, amelyek ugyancsak válaszolni akarnak a globalizáció kihívásaira, de időbe telik a megfelelő megoldást megtalálni. A harmadik csoportot azok a sok tekintetben azonos társadalmi és történelmi múlttal rendelkező országok alkotják, Lengyelországtól a Balkánig, amelyek azonban még nem döntöttek az alapvető kérdésről, nevezetesen arról, hogy előremutató modernizációs politikát folytatnak-e, vagy a radikális nacionalizmust választva elszigetelődnek. Ezen országok mindegyikében ilyen viták folynak. A két út közötti választóvonal országonként eltérő, meglehetősen mély kulturális és társadalmi hátterű.

TIMES: Az elmúlt héten átvette a szocialista párt vezetését. Megítélése szerint ezáltal sokkal bátrabb lépéseket tehet?

GYURCSÁNY: Az eredményes kormányzás megvalósításához több alternatíva vezet. Természetesen nagyobb lesz a felelősségem a pártszervezésben. A kongresszuson éreztem a támogatást a szocialista párt megújításához, éreztem, hogy ez az előremutató nemzeti érzület ellentétben áll a radikális nacionalista megközelítéssel.

TIMES: De mennyire érzi magát erősnek? Nem a gyöngeség jele, vagy zsarolás volt az, amikor visszalépést helyezett kilátásba, ha nem kapja meg a legalább 75 százalékos támogatást?

GYURCSÁNY: Ellenke­ző­leg, éppen arra adtam bátorítást, hogy az esetleges (a reform alternatíváját képviselő) kisebbség mutassa meg magát. Az (általam képviselt álláspontot) ellenzőknek elég lett volna a küldöttek szavazatainak negyedét is megszerezni, s akkor leválthatták volna mind a miniszterelnököt, mind a pártelnököt.

TIMES: A reformerek Európa-szerte központosítani kívánják a hatalmat. Bírálói szerint ön túlcentralizálást hajt végre és nagyon arrogáns.

GYURCSÁNY: Tudna erre egy példát felhozni?

TIMES: Nem, de a szocialista párton belüli bírálói szerint nem bátorítja a vitát, csak egy szerelvény van s mindenkinek azon kell utaznia.

GYURCSÁNY: Én nem a megszokott politikus vagyok. Azt mondom és írom, amit gondolok. Írok tanulmányokat, könyveket. Ismerem eléggé a szocialista párt vezetőit, akik tudják, hogy nem kell engedélyt kérni tőlem eltérő véleményük kifejtésére, közzétételére. Hetente kétszer találkozom a párt belső vezető körébe tartozókkal. A kongresszustól nem kaptam különleges elnöki jogkört. Nálunk elképzelhetetlen, hogy a párt elnöke nevezze ki a területi vezetőket, mint ahogy ezt a legnagyobb ellenzéki pártban teszik. Ha nem vagyok képes meggyőzni a saját pártomat, akkor hogy lehetek képes meggyőzni az (ország) szavazóinak többségét? A változtatások megvalósításához nem kell mind a 35 000 párttag támogatása, kell viszont a két és fél millió magyar polgár támogatása a választások megnyeréséhez.

TIMES: Miért lett a magyar politikai élet olyannyira személyeskedő és mocskolódó? Ön a nemzeti jobboldal gyűlölt figurájává vált.

GYURCSÁNY: A politika személyeskedővé válása egész Európában megjelenik. Engem a jobboldalon több szempontból ősi ellenségnek tekintenek. 1990 előtt a (kommunista) ifjúsági mozgalom (egyik) vezetője voltam, majd 1990 után meggazdagodtam. Feleségem egy régi kommunista család leszármazottja. Nem szégyellem magam, ehelyett inkább végzem a munkámat. Az ellenzék miután – reményeivel ellentétben – 2002-ben és 2006-ban elvesztette a választásokat, arra a következtetésre jutott, hogy az egész miattam volt. Én voltam (ugyanis) Medgyessy Péter (a korábbi miniszterelnök) kampányfőnöke és most én vagyok a miniszterelnök.

TIMES: Érez személyes fe­nyegetettséget?

GYURCSÁNY: Egyáltalán nem. Feleségemmel minden hétvégén vásárolni vagy moziba megyünk. Tegnap este a Beckett”sben (egy budapesti ír söröző) voltunk a feleségemmel és egy ismerős házaspárral. Hetente háromszor futok, testőrök nélkül.

TIMES: Ez talán azért van, mert inkább egy sikeres üzletember, mint egy politikus imázsára törekszik.

GYURCSÁNY: Nincs stylis­tom. Nem foglalkozom azzal, hogy miként jelenjek meg (a nyilvánosság előtt). Ellenfelem (Orbán Viktor, a Fidesz vezetője) hajviseletét és ruházatát is teljesen megváltoztatta, hogy egy átlagember benyomását keltse. A magyarok falusi Elvis-utánzóként beszéltek róla. Nem nyerte meg a választást. Magam részéről erősen hiszem, hogy a reformokat végrehajtjuk. A végén a magyarok azt fogják mondani, hogy sokat vitatkoztunk, nagyon gyakran erősen kritikusan ítéltük meg, amit tett (a miniszterelnök), de végül megcsináltuk, és jó, hogy nem adta fel. Ha nem így gondolják, akkor a következő választásoknál ajtót mutathatnak nekünk.

TIMES: Milyen hatása van a demokráciára és a demokrácia intézményeire annak, hogy Orbán úr és a Fidesz politikusai kisétálnak a parlamenti ülésteremből, amikor ön szólásra emelkedik?

GYURCSÁNY: Véleményünk szerint távozásukkal megsértik a népfenséget és a parlamentet. Ezalatt nem csak magamat, mint miniszterelnököt, hanem a köztársaság intézményét is értem. Igyekszem nem tudomást venni távozásukról és végzem a munkámat.

TIMES: A Parlament előtti tér hónapok óta lezárt terület, ami elválasztja az Országházat a néptől.

GYURCSÁNY: Ha jól emlékszem, a német Bundestag, az osztrák és a brit parlament is a tüntetők elől lezárt terület. A brit parlamentet kerítés veszi körül. Az, hogy a Parlament munkája biztonságos-e, hogy van-e valamilyen kockázat, nem politikai kérdés. A politikai kérdés az, hogy ezek a korlátozások a fenyegetettséggel arányosak és jogilag megalapozottak legyenek.

TIMES: Nem kelti ez az erődítményszerű légkör azt a benyomást, hogy ön védekező állást foglalt el és távol tartja magát a néptől?

GYURCSÁNY: Két lehetőség van. Az első, hogy én, mint miniszterelnök vállalom a döntési felelősséget azért, hogy hol legyen a kerítés, mikor vessenek be vízágyút, vagy ne tegyenek semmit sem. A másik, hogy miután van egy országos rendőrparancsnokunk, a döntést átadjuk neki. Az előző héten az országgyűlési biztosok meglátogatták a Nemzetbiztonsági Hivatalt és a titkosszolgálattól szerzett információk alapján meggyőződtek arról, hogy a (potenciális fenyegetettségről szóló) információk igazak és helyesek.

TIMES: Az elmúlt őszi tüntetéseknél a rendőrség meglehetősen brutálisan viselkedett. Miként kívánja a következő vélelmezett gyújtópont, a március 15-i nemzeti ünnepségek idejére a rendőrséget ellenőrzés alatt tartani?

GYURCSÁNY: Az országos rendőrfőkapitány egyértelműen utasította a rendőrség vezetőit arra, hogy az (intézkedő rendőröknek) azonosító számjeleket viselni kell. A rendőrségi szervezeten belüli eljárási rend és a szabályozás változott. A rendőrök azonosítói nem letéphetők, a ruhájukra fel van varrva.

TIMES: Az utcai tüntetéseken ma nagyon sokszor megjelenik a piros-fehér csíkos, régi magyar, árpádsávos zászló. Sokak számára ez a zászló a magyar nemzetiszocialisták horogkeresztjének a jelképe, hiszen az nagyon hasonlít az általuk 1944-ben használt zászlóhoz. Orbán Viktor, az ellenzék vezére szerint azonban az árpádsávos zászló nem a horogkereszt jelképe. Mi az ön véleménye?

GYURCSÁNY: A nemzeti összetartozás egymás érzékenységének tiszteletben tartásán alapul. Az ország demokratikus többsége az árpádsávos zászlót a magyar nemzetiszocialisták jelképének tekinti. Ez alatt a zászló alatt több százezer magyar zsidót vittek Auschwitzba. Az ötágú (kommunista) vörös csillag egész más jelentéssel bír itt, mint Hollandiában, ahol az a Heineken sör üvegén látható. A lakosság többsége úgy gondolja, hogy a (zászló elismerésével) a Fidesz érdekközösséget vállal a szélsőjobb antiszemita erőkkel. Nem akarnak különbözni tőlük. Azt mondják, ők nem szélsőjobboldaliak vagy antiszemiták, de nem akarják magukat megkülönböztetni és nagyon tudatosan elmossák a két irányzat közötti különbséget.

TIMES: Az őszi események óta újjáéledt az antiszemitizmus?

GYURCSÁNY: Azt kell mondjam, sosem volt olyan sok antiszemita megjegyzés, mint most. A feleségem az egyetem jogi tanszékén oktat. A múlt héten, amikor kijött az egyetem központi épületéből, egy olyan röplapot nyomtak a kezébe, amilyenre nem volt példa az elmúlt 50 évben. Félreérthetetlen és egyértelmű antiszemita röpirat volt. Ez nem csak azért bánt, mert a feleségem zsidó származású. Az elmúlt ősszel ezen a téren (a Kossuth téren) 50 zsidónak vélt politikus névsorát olvasták fel. Egy órával később a Fidesz politikusai megjelentek ugyanezen a színpadon. Nem mondták, hogy „Kérjük, ne tegyék ezt, ilyen áron nincs szükségünk a támogatásukra”. Valami borzasztó dolog történik.

TIMES: Azt mondja, hogy csak a szocialista párt képes megvédeni Magyarországot a radikális antiszemitizmustól?

GYURCSÁNY: Nem, legalább három ilyen párt van: a szocialisták, a szabad demokraták és a Magyar Demokrata Fórum, egy kisebb jobbközép, demokratikus párt.

TIMES: Lépjünk tovább; az ön vezetési erejének egyik fokmérője az Oroszország irányában kifejtett politika. A magyarok attól tartanak, hogy a szocialista miniszterelnök Moszkvával szemben nem lehet kemény. Az oroszok vásárolták meg a Malévet, a magyar légitársaságot, és nagy a függőségük az orosz energiától, a gáztól. Melyek az orosz befolyás határai Magyarországon és ki határozza meg azokat?

GYURCSÁNY: Őszintén szólva Nagy-Britannia Oroszországnál sokkal nagyobb hatást gyakorol a magyar gazdaságra. Oroszország nincs a tíz legnagyobb, hazánkban befektető külföldi között. Az elmúlt 10 évben két nagyobb üzlet – a Malév és egy kisebb bank – jött létre Oroszországgal. Az oroszok vették meg a Malévet, mert senki nem akarta azt megtenni. Én teljes mértékben támogattam volna a British Airwayst, de ők nem jelentkeztek a Malév megvételére. Az egész nem egy magyar-orosz ügy. Úgy gondolom, nem kell szellemekkel háborúzni.

TIMES: De Oroszország törekszik arra, hogy stratégiai befolyást gyakoroljon Közép-Európára, hagyományos befolyási övezetére. A Nyugat úgy érzi, hogy a medve morog, s hol van ebben Magyarország, mint az EU és a NATO tagja, Oroszország szomszédja?

GYURCSÁNY: Magyarország az Európai Unió tagja és az Európai Unióval közös jövőt kíván. Az energia(forrásokat) illetően a helyzet rendkívül egyszerű. Az Európai Unión belül Magyarország függ leginkább az orosz gázellátástól, ami (a hazai fogyasztás) 80 százalékát teszi ki. Nem mondhatom azt a magyar fogyasztóknak, hogy nem lesz fűtés, mert az Európai Unióval közös energiapolitikát valósítunk meg. Vagy van egy közös, biztonságos és megbízható európai energiahálózat, amelyhez kapcsolódhatunk, vagy a saját utunkat kell járni és ehhez igazítani kell az Oroszország-politikán, akkor nem kérdés, hogy milyen megoldást kell választani. De fűtenünk kell. Mit mondjak az embereknek? Magyarország nem választhat egy másik gázvezetéket.

TIMES: Nehezíti helyzetét az Oroszországtól való energiafüggőség?

GYURCSÁNY: Ez nem egy kellemes helyzet. Bolond az a miniszterelnök, aki ennek örül. Zsákban futunk, miközben a legjobb francia etikett szerint szeretnénk táncolni.

TIMES: Napjainkban elég könnyű megharagudni Oroszországra. Moszkva dühös a Lengyelországba és a Cseh Köztársaságba telepítendő amerikai rakétarendszerek miatt. Magyarország egyetért a telepítéssel?

GYURCSÁNY: Nem feltétlenül. Az a védelmi program, aminek ez a telepítés részét képezi, sosem lett részleteiben megvitatva.

TIMES: Mikor lép be Magyarország az eurózónába?

GYURCSÁNY: Mától a Magyar Nemzeti Banknak új elnöke van, Simor András. Közösen fogjuk kialakítani az euró menetrendjét és a kon­ver­gen­cia­program megvalósítását. A csatlakozásra 2010-2015 között kerülhet sor, de (a konkrét időpontról) közösen döntünk.

TIMES: Tony Blairt tekinti példaképnek. Találkozik vele április közepén Cardiffban? Mit gondol (Tony Blairnek) a közéletből küszöbönálló kivonulásáról?

GYURCSÁNY: Ez minden demokratikus politikus sorsa. Soha sem happy end a vége, soha. Felemelkedünk, majd elbukunk. Ugyanez lesz az én sorsom is, a kérdés csak az, hogy mikor.