Forrás: hg.hu

Nemrég bejelentették: változtatási tilalmat rendelnek el a régi pesti zsidónegyedben. Erre a pillanatra régóta várnak a civil szervezetek, mégsem a szándékaik szerint alakulnak a dolgok.

A civil szervezetek – elsősorban az Óvás! – harca immár három éve tart a Hunvald György vezette hetedik kerületi önkormányzattal. Akkor derült ki, hogy a helyi vezetés tömegével tervezi a lerobbant házak bontását, elsősorban azért, hogy az évszázados terv, a negyedet átszelő Madách sétány megvalósulhasson, s hogy afféle párizsi, hausmann-i módra új pályára helyezze a környéket. És kedvezzen a befektetőknek. Már akkor tucatnyi házat fillérekért odaígértek furcsa, ismeretlen hátterű cégeknek, amelyek a jövőben busás haszonnal építhettek volna a helyükre jóval nagyobb épületeket – ha a civil szervezetek és a média nem hívja fel a rombolásra a figyelmet.

Akkor az egyetlen partnernek a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) bizonyult, amely a házak sorozatos levédésével akadályozhatta meg a bontásukat. Noha távlatosan ez nem jelentett kiutat, hiszen a műemléki cím mellé nem jár felújítási pénz, időlegesen megvédte Budapest egyik fontos örökségét. A KÖH élén nyáron váltás történt: Varga Kálmán helyére Mezős Tamás került, aki nyilatkozataiban befektetőbarátságát hangsúlyozta, és kiemelte, hogy az egyedi házak védelme nem menti meg a területet (ezért azóta visszakérette az oktatási és kulturális tárcától azt a 22 tételből álló házlistát, amit még elődje nyújtott be, engedélyezze a miniszter a védésüket). Javaslata így szólt: a régi pesti zsidónegyed értéke a városszövet, az utcahálózat, amely mindenképpen óvásra méltó. A házak lerobbantak, de utcai frontjuk tágasabb és jobb állapotú, mint a századforduló spekulatív építésének eredményeként létrejött embertelen sűrűségű oldalszárnyak, hátsó udvarok. Ezért ezek elbontásával nyílhat új mozgástér a felújítást is vállaló ingatlanfejlesztők számára.

Most úgy tűnik, a gondolat megérett. A KÖH – Mezős Tamás szerint – új javaslatot készített elő arra, hogy milyen adókedvezményekkel járhatnának a műemléképületek felújítását vállaló beruházók kedvében. De, tette hozzá, kevés esély mutatkozik arra, hogy e tervezet valósággá is váljon (vagyis a megtérüléshez továbbra is nagy mozgásteret kell biztosítani azoknak, akik ebbe a fába vágják a fejszéjüket). Januárban mindenesetre elkészül a kerület új szabályozási terve, igaz, ugyanaz az iroda – Nagy Béla Mű-Hely Zrt-je – készíti, amely a néhány évvel korábbi, rendkívül sűrű beépítést is lehetővé tette. Mezős Tamás szerint, mielőtt még e terv hatályba lépne, négy hónap moratóriumot rendelnek el a területre – ez idő alatt a civil szervezetek és a lakosság véleményezhetik a kszt-t.

A sajtótájékoztatón megjelent újságírók azt próbálták kipuhatolni, vajon milyen mutatókkal operál az új szabályozás. Milyen sűrűségű beépítést enged? Mi számít mintának? Hogy ítéli meg az elnök például a Síp utcai műemléképületek „átalakítását”, ami nemcsak a régi szárnyak bontásával, de az udvaron hét emeletes új épület emelésével is jár? A kérdésekre nem érkezett egyértelmű válasz. De az kiderült, hogy a korábbi, sokszereplős tárgyalási folyamat megszakadt. Egy évvel ezelőtt ugyanis az új kszt tervezését a fővárosi önkormányzat és több civil szervezet is kísérte, véleményezte. Ma erről nincs szó, a polgármester határozottan elutasította, hogy külső szereplők is beleszóljanak a folyamatba. „Majd a társadalmi vitán” – szólt Hunvald. Hiszen a terv megtekinthető lesz a polgármesteri hivatalban.
hg