1944.július 27.-én a hűvösvölgyi cukrászdánál csendőrök és polgári ruhás nyomozók lelőtték Ságvári Endrét.
A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy ez törvényes, jogszerű intézkedés volt, így Kristóf László volt csendőrtörzsőrmestert felmentette.
1944. március 19, -e hazánk újkori történelmében sötét korszak kezdetét jelentette, a nyílt fasiszta terrorét. A német megszállók – magyar cinkosaikkal együtt – a baloldaliak üldözése után, mintegy nyolcszázezer (!!) zsidó megsemmisítését kezdték el.
Március 28.-án a belügyminiszter betiltja a Szociáldemokrata Pártot, a Független Kisgazda Pártot és a Parasztszövetséget. Március-április folyamán mintegy 3000 ellenzéki politikust vesznek őrizetbe.
A Legfelsőbb Bíróság szerint ez jogszerű volt?
A német megszállás után kinevezett Sztójay kormány 1944. március 29.-én rendeletet hozott a „zsidók háztartásában, a nemzsidók alkalmazásának” tilalmáról, megtiltotta a zsidók minden közszolgálati működését is. A rendelet betetõzése volt az 1240. számú kormányrendelet a megkülönböztetõ jel, a sárga csillag viselésérõl, amely a sárga csillag viselését április 5 -től rendeli el.
A csillag viselését a német titkosrendõrséggel közösen a csendõrség ellenõrizte. Balatonbogláron Fleiner Ödönt érte tetten április 5 -én 18-19 óra között, a vasútállomáson, a szolgálaton kívüli Balázs Imre csendõr fõtörzsörmester. Fleiner Ödön a kihágást elismerte és védelmére elõadta, hogy õ már 1919 -ben kikeresztelkedett és kereszténynek érzi magát. A csillag nem viselése Fleiner Ödön életébe került, internálták.
Balázs Imre csendõr fõtörzsörmester a Legfelsőbb Bíróság szerint jogszerűen viselkedett?
Rózsafa községből 2 zsidó család, összesen 7 fő került elszállításra, F. Simon szatócs-terménykereskedő és földbérlő, neje és Erzsébet nevű felnőtt lánya, valamint Sch. Jenőné rőfös-rövidárukereskedő és női szabó, Sándor és László nevű kiskorú gyermekei, és sógornője, Sch. Berta. Az elköltöztetési eljárásnál jelen volt a dencsházi csendőrőrs 1 járőre, P. Sz. József körjegyző, G. Károly segédjegyző, S. László írnok, N. Dezső községi bíró, F. István, T. József és V. János bizalmi egyének.
A Legfelsőbb Bíróság szerint jogszerűen cselekedtek?

2 hozzászólás to “Kell e menteni a Legfelsőbb Bíróság ítéletét”

  1. Mari

    Kedves spinner!

    Egy fontos információval szólok a fórumhoz:

    Sajtótájékoztató!

    Az Eszmélet c. folyóirat Baráti Köre sajtótájékoztatót tart március 22-én szerdán 11. órakor a Kossuth Klubban (Múzeum utca 5-7) a Legfelsőbb Bíróság március 6-i ítéletének megítéléséről, az ítélet elleni tiltakozás – aláírásgyűjtés – folytatásáról, az LB Büntetőkollégiumának válaszáról az ítélet kapcsán Tamás Gáspár Miklós a Népszabadságban publikált cikkére; valamint arról, hogy milyen gyakorlati lépésekre készülnek a tiltakozás kezdeményezői az LB ítéletének felülvizsgálata céljából.

    Az Eszmélet Baráti Köre a sajtó képviselőin kívül a tiltakozás aláíróit is szeretettel várja a sajtóértekezleten.

    Itt további információkat olvashattok a tiltakozásról nol.hu

    a rosalie által javasolt cikkeket itt érhetitek el:
    Tanú vagyok, írja Hajdú György, 86 éves budapesti nyugdíjas levelében nol.hu oldalon.

    Itt olvashatjátok Tamás Gáspár Miklós válaszát is a LB Büntető Kollégiumának „szakmai” magyarázkodására!

  2. evabarat

    ebarat
    sokunknak ez a Bírósági „Itélet” arról szól, hogy talán csomagolni kellene, hiszen hiába mondunk bármit, idehaza megint felütötte a fejét a hétköznapi fasizmus. Ami tudjuk, hogy kezdődött, s hogyan végzödött.
    Ez aBíróségi itélet arról szól, hogy a Nürnbergi törvényeket meg lehet …, az emberi érzéseket sárba lehet taposni és ehhez bírói palástot is adnak. Itt nem egy Fradi meccsről van szó, ahol felheccelt részeg emberek, akiknek az agya az italtól elborult, orditoznak, hanem itt állami szinten megtűrt rasszizmus ütötte fel a fejét. Ezt a bírót kellene felelőségre vonni azért amit tett és oda tenni ahová való, minimum elbocsátani és a diplomájától megfosztani.
    Ki teszi meg ezt?????????