Életének főbb állomásai

1905. szept. 5. – Arthur Koestler Budapesten született Kösztler Henrik gyáros és feltaláló, és Kösztler Adéle gyermekeként. Zsidó családban nőtt fel, de nem kapott vallásos nevelést. Gyermek- és ifjú korát Magyarországon töltötte. Apja találmányai, mint például a boríték-felnyitó szerkezet vagy a radioaktív szappan, nem értek el átütő sikert.

1922-26 – Bécsbe költözött és beiratkozott az egyetemre. A bécsi egyetemen elektrotechnikát és pszichológiát tanult. Egyetemi évei alatt ismerkedett meg a cionista mozgalommal. Mielőtt azonban megszerezte volna diplomáját, elhagyta Bécset.

1926 – Palesztinába költözött, ahol először egy zsidó telepen munkásként kereste a kenyerét, majd német újságoknak írt tudósításokat Jeruzsálemből.

1929 – Munkaadói áthelyezték Párizsba, egy évvel később pedig Berlinbe. Itt a Vossische Zeitung tudományos szerkesztőjeként dolgozott.

1931 – A Berliner Zeitung am Mittag külpolitikai szerkesztője. Ebben az évben a Graf Zeppelin léghajó fedélzetén Koestler részt vehetett egy északi-sarkköri expedícióban.

1931 – Belépett a Német Kommunista Pártba, amit az író úgy értékelt, hogy születése után ez volt a legfontosabb dolog az életében. Arthur Koestler 1931 és 1938 között volt a párt tagja.

1932-33 – Egy évet a Szovjetunióban töltött. Beutazta az Ararat-hegy és Baku térségét, majd Türkmenisztánban és az afgán határnál is megfordult. (1938-ban a Moszkvában zajló politikai perek hatására, kiábrándulva a megvalósult kommunizmusból és a moszkvai vezetésből, kilépett a pártból.)

1933 – Hitler hatalomrajutását követően újra Párizsban élt, ezúttal független tudósítóként dolgozott 1936-ig, illetve a Hitler ellenes Zukunft (Jövő) című hetilapot szerkesztette. Életének ezt a szakaszát életrajzi köteteiben dolgozta fel: Nyílvessző a végtelenbe (1952); Láthatatlan írás (1954).

1935 – Feleségül vette Dorothy Ashert. 1950-ig éltek együtt.

1936-38 – Spanyolországba utazott 1936-ban, hogy a polgárháborúról tudósítson francia lapok megbízására. 1937-ben Franco erői Malagában letartóztatták és halálra ítélték. Három hónapos sevillai raboskodás után azonban a Nemzetközi Vöröskereszt egy túszcsere folytán sikeresen kiszabadította. Tapasztalatait a Párbeszéd a halállal: Spanyol testamentum című könyvében írta meg (1940).

1939 – A második világháború kirobbanása után a francia hatóságok letartóztatták, és mint gyanús külföldit Le Vernet-be internálták. 1939-40-ben a Francia Idegenlégió szolgálatába állt. Rövidesen azonban Marseilles-ből Portugálián keresztül Angliába szökött. Az angol hatóságok a Pentonville börtönbe zárták az ellene folyó vizsgálat idejére. Az internálás napjait írta meg első angol nyelvű könyvében, amelynek címe A Föld söpredéke.

1940 – Megjelent az első nemzetközi sikert és ismertséget hozó regénye, a Sötétség délben. Koestler a sztálini szovjet diktatúra jellegéről ír egy öreg idealista bolsevik, Rubashov sorsán keresztül. A mű a XX. század egyik legjelentősebb politikai regényének tekinthető.

1941-42 – A Brit Utász Hadtestben szolgált, majd a BBC munkatársa.

1943 – Megjelent harmadik angol nyelvű regénye, az Érkezés és indulás. A könyv egy kommunista hivatalnok indítékait keresi tettei mögött a közte, és egy háborús ellenálló csoport között lezajló események során.

1945 – A jógi és a komisszár a kommunizmus kritikája a kortárs politikai környezetről és a kommunizmus természetéről. Koestler ebben a tanulmányban különös hangsúlyt fektet a Szovjetunió törekvéseire és térhódítására Közép-Európában.

1945 – Megkapta a brit állampolgárságot, és Észak-Walesben élt három évig. Utóbb az Egyesült Államokban telepedett le.

1946 – Mint éjjeli tolvaj: egy kísérlet krónikája című munkájában Izraelbe vetett hitéről, a zsidó államról ír. A könyv megírása során hasznosította fiatalkorában szerzett közvetlen tapasztalatait a cionizmusról. A műben a szerző védelmébe veszi az erőszakot, mint egy eszközt a cionista ügy érdekében. Amit ezzel Koestler mondani kíván az vélhetően az, hogy vannak bizonyos helyzetek, amikor az erőszak megindokolható nemes célok elérése érdekében.

1949 – Promise and fulfilment (Ágéret és teljesítés) című könyve történeti számvetés a zsidókról Palesztínában 1917 és 1949 között.

1950 – Elvette második feleségét, Mamaine Paget-t. 1952-ig éltek együtt.

1951 – A Broadway-n színre vitték Sötétség délben című regényét Sidney Kingsley rendezésében.

1951 – Önéletrajzának első részét Nyílvessző a végtelenbe címmel foglalta össze. Ez életének 1905-től 1931-ig terjedő időszakát dolgozza fel: fiatal- és diák éveit, palesztínai tartózkodását, a Közel-Keleten, Párizsban és Berliben újságíróként megélt kalandjait.

1954 – Megjelent önéletrajzának második része is A láthatatlan írás címmel. Ebben a kommunista pártba való belépésétől a második világháborúig terjedő éveit írja meg. Ezekben a kötetekben Koestler mély őszinteséggel ír magáról, feleségeiről, nemiségről és házasságról.

1950-es évek – Tudományos és filozófiai műveket jelentetett meg. Delaware-ben (USA) élt második feleségével. Ekkor már együtt dolgozott titkárnőjével, Cynthia Jefferies-sel, későbbi (harmadik) feleségével.

1951 – The Age of Longing (A vágyakozás kora) egy közeljövőben játszodó regény, egy olyan társadalomban, ahol a nukleáris megsemmisülés fenyegetése mindennapos valóság.

1955 – The trail of the dinosaur című esszékötetének előszavában leírta, hogy műveiben ezután felhagy a politikai kérdésekkel.

1958-59 – A távolkeleti filozófia iránti érdeklődése miatt utazott el Indiába és Japánba. Abban bízott, hogy a keleti kultúrákban maradt még annyi spirituális erő, hogy azok a nyugat-európai társadalmak lelki támaszaivá válhatnak. Koestler csalódott, nem találta meg azt, amit remélt. Tapasztalatait a The lotus and the robot (A lótusz és a robot) című könyvében foglalta össze (1960).

1959 – Sleepwalkers, A History of Man