Forrás: JNA – Jewish News Agency

Szombat délután tartott toborzót a Magyar Gárda a Hajdú- bihari Sápon, a rockkocsmában pár tucat ember gyűlt össze.

Barta Zoltánné már akkor tudta, mikor elindult otthonról, hogy belép a Gárda soraiba. Azért jelentkezett, mert fél életét erdélyiekre szentelte, hiszen a férje is az. Együtt már húsz család áttelepítésében segédkeztek. Ő ebben a szellemben él. Na de vajon miért jelentkezett? “Elég félelmetes a helyzet a településen, most zártam be a virágboltomat itt, Sápon, mert nincs olyan cigány, aki ne tartozna. Nekik köszönhetem, hogy feladtam.” S emellett a valahová tartozás érzésének igényét is ezzel elégíti ki. Dáné János, gárdista szerint megvalósítható Nagy-Magyarország, ha a világ magyarsága összefog.

Gombár Zoltán értelmezése szerint szeptember 14-én egy értekezleten két szárnyra szakadt a Magyar Gárda. Ennek az volt az oka, hogy nevük a Jobbikkal összeforrt. Ők ezt nem vállalták. 44 tagjuk van most Hajdú- Biharban, a jobbikhoz köthető szárnyban pedig 8-10 fő.

Azt mondja, az igazi gárdistának legyen hite abban, hogy ez az ország nincs elveszve, olyan céljai legyenek, amiket meg is tud valósítani. Mint meséli, nem lehet büntetett előéletű tagjaik között. A nyomozáshoz megfelelő szervük nincs, de amint kiderül a csalás, elbocsátják soraik közül a tagságra nem jogosultat. “Nem a létszámot akarjuk felduzzasztani, hanem minőségileg olyan állomány létrehozni, akikre lehet számítani” Az 1094 fős községben eddig csupán egy gárdista volt, a toborzón azonban hat jelöltet sikerült gyűjtenie a gárdának, melyből négy kívánt tag lenni, kettő pedig szimpatizáns. Utóbbiak közül az egyik, mivel nyugdíjas, de teljes mértékben egyetért velük, ezt a módját választotta a segítségnek, a tagok ugyanis minden önköltségen illetve támogatások útján valósítanak meg.

Ez nem egy félkatonai szervezet, még sokszor a jobbra át sem megy egyeseknek. Arról sajnos nem szólnak a hírek, hogy milyen megmozdulásaink vannak, például hogy nemrégiben ruhát, könyveket osztottunk Csángóföldön- mondja Gombár Zoltán, akit kapitányként emlegetnek.

Balogh Gusztáv, a helyi cigány kisebbségi önkormányzat vezetője, aki elment az összejövetel környékére, ám oda nem ment be, úgy nyilatkozott, ez a toborzó félelmet okozott a település cigány lakosságában. Nem akartak ellentüntetést szervezni, és a rendezvény környékére sem mentek. A lakosság 25-30 százalékát képviseli, így azt vette rossz néven, hogy nem kapott meghívót az eseményre. Szívesen leült volna azonban a résztvevőkkel beszélgetni.

Elmondása szerint nagy az elszegényedés a térségben, munkalehetőség sincs. Ő úgy látja, néhányan csak provokálják az indulatokat. “Vannak olyan romák, akik nem úgy viselkednek, ahogy a törvény előírja, az azonban nem a mi felelősségünk. A mi érdekünk is az, hogy legyen munka, és taníttatni tudjuk a gyerekeinket, fel tudjuk nevelni a családunkat.” Balogh Gusztáv bízik az emberek józanságában, és abban, hogy közösen, összefogással, együtt tudja majd a magyarság építeni és szépíteni Magyarországot.

Haon.hu

Comments are closed.