Forrás: Népszava

Több településen, közöttük Békéscsabán, Orosházán, Mezőberényben és Szarvason tartanak általuk közbiztonság-javító sétának nevezett járőrözést a Magyar Gárda Békés megyei tagjai. A rendőrség szerint törvényes eszközökkel minden állampolgárnak joga van védeni a közrendet, ez a tevékenység azonban nem lépheti át a jogszabály adta kereteket.

A Békés megyei településeken tervbe vett sétákról a gárda megyei kapitánya tájékoztatta az MTI-t kedden.

Tóth Zoltán elmondta: a napokban, a megyei szervezet állománygyűlésén döntöttek arról, hogy Szarvas után összesen további öt másik helységben is megkezdik éjszakai “sétáikat”. Hozzátette: a gárda tagjai a séták közben kizárólag törvényes eszközökkel élhetnek, vagyis bűncselekmény észlelése esetén csak annyit tehetnek, hogy visszatartják a tetteseket a rendőrség megérkezéséig.

A gárdisták egyébként már az elmúlt hét közepén “sétáltak” Szarvason, ám semmilyen rendbontást nem tapasztaltak – jegyezte meg.

Vargáné Szombati Andrea, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense az MTI érdeklődésére elmondta: törvényes eszközökkel minden állampolgárnak joga van védeni a közrendet, a saját tulajdona és a köztulajdon védelme érdekében tehát bárki tehet, ez a tevékenysége azonban nem lépheti át a jogszabály adta kereteket.

Önmagában az, hogy valaki vagy valakik (magánszemélyek, civil szervezetek tagjai vagy akár cégek képviselői) egyik helyről a másikra mennek, bűncselekmény gyanúja esetén pedig értesítik a rendőrséget, vagy a megengedett módon visszatartják a tetten ért elkövetetőt, nem sért semmilyen szabályt – mondta.

A séták résztvevői ugyanakkor azonban nem tarthatnak maguknál közbiztonságra különösen veszélyes eszközöket, nem léphetnek fel hatósági eljárást színlelve, és nem alkalmazhatnak kényszerítő eszközöket. Ha ezt akár az említett szervezet képviselői, akár mások megteszik, a rendőrség velük szemben eljár – jelentette ki Vargáné Szombati Andrea.

A Magyar Gárda felvonulása már több alkalommal tiltakozást váltott ki; korábban többek között Faddon és Pátkán is megjelentek a gárdisták, utóbbi esetben a falu polgármesterének vezetésével. Vásárosnaményban demonstráción vettek részt, Galgagyörökön pedig egy családi viszály miatt jelent meg a szervezet a falu romák lakta részén.

A Magyar Gárda és a nyírségi szerveződésű, be nem jegyzett Nemzeti Őrsereg többször tartott megfélemlítőnek is ítélhető felvonulást többi között a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Érpatakon és Nyírkátán, továbbá a Pest megyei Tatárszentgyörgyön.

A Tolna megyei cigány vezetők a faddi felvonulást a romák elleni megalázó, nyilvános provokációnak minősítették. Az Országos Cigány Önkormányzat elnöke, Kolompár Orbán egy korábban kiadott közleményében arra kérte Faddnak a Fidesz, a KDNP és Faddi Polgári Egyesület színeiben mandátumot nyert polgármesterét, alpolgármesterét, valamint képviselő-testületét, hogy az általuk “Prikezsia Gárdának” nevezett Magyar Gárda által meghirdetett Faddi Falunapon részvételükkel “ne legitimálják a magyar állampolgárokat megosztó, mesterségesen viszályt szító rendezvényt”.

Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) elnöke, aki maga is részt vett a Magyar Gárda nyírkátai rendezvénye elleni tiltakozáson, az MTI-nek korábban úgy fogalmazott: felháborítónak tartja, hogy a Magyar Gárda mögött álló párt, a Jobbik sorozatos lejárató kampányt folytat a cigányság ellen, és gyűlöletkeltő szavakkal, félelemkeltő rendezvényekkel akar politikai tőkét kovácsolni, szavazókat nyerni.

MTI

Comments are closed.