Forrás: JNA – Jewish News Agency

Társadalmi vitát kezdeményezett Monokról az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ), melyre – a Népszabadság írása szerint – roma civil szervezeteket hívtak meg. Hogy ez mennyire társadalmi vita, most nem is érdekes, azonban azt látni kell: a viszony roma és nem roma között egyre feszültebb.

Monok példát mutatott. Azonban azt, hogy pozitívat-e, vagy negatívat, azt nehéz eldönteni. Ami biztos: Monok először, majd még pár borsodi település közmunkához kötötte a segélyezést. Ha másra nem, a lépés arra jó volt, hogy elindította a gyakran érzelmektől sem mentes diskurzust a témáról, illetve felhívta a figyelmet arra, hogy a segélyezés mai rendszere gyakran olyan megélhetést biztosít, mint egy havi fizetés.

Dícséretére szóljon, a kormány ezúttal gyorsan reagált – az elismerő szavak azonban csak a gyorsaságnak szólnak.

A cigányság helyzete

A cigányság helyzete így is nehéz. Az életszínvonalban nem történt pozitív változás, inkább negatív – nyilatkozta a HírExtrának Kolompár Orbán az Országos Cigány Önkormányzat elnöke. Társadalmi szempontból a “prikezsia gárda” (cigány nyelvű utalás a Magyar Gárdára, jelentése: szerencsétlenséget hozó gárda) és a Jobbik szellemiségének felbukkanása óta nőtt a feszültség a roma és nem roma társadalom között.

Kolompár elmondta: a roma társadalom számára az a feladat, hogy elérjék a pártok működését, a gyülekezést, valamint a szólásszabadságot szabályozó törvények módosítását úgy, hogy a “radikális eszmét valló csoportosulásoknak” gátat szabjanak. Ezzel a feszültségoldás azonban csak elkezdődne, s nem lehet megállni: a tartós foglalkoztatási politika, a piacképes tartós munkahelyteremtésre való átállás nem volt a rendszerváltás óta a mindenkori kormányok jellemzője.

Segélyezés

Szűcs Erika munkaügyi miniszter távolítani szeretné az átlagbértől a munkanélküli segély összegét, ezzel is ösztönözve, hogy a munkanélkülinek érje meg állást keresni. Ezen túl a másik nagy problémára, az iskoláztatásra is reagált, mondván, nem a születésszabályozást kell erősíteni (azaz a születésszámot visszafogni), hanem családi pótlékot maximum három gyermek után kapna egy család, további gyermekek esetében adókedvezmény járna.

Ezt az elképzelést ugyanis az OCÖ nem tudja támogatni – nyilatkozta Kolompár Orbán -, mert a szegény családok nem tudnak adókedvezményt igénybe venni, mivel nincs rendszeres jövedelmük. Az OCÖ elnöke szerint a kérdés az, hogy az embereket ”segélyezési rendszerben hagyjuk-e”. Kolompár álláspontja szerint a romáknak segély helyett tartós munkahelyeket kell biztosítani, amihez azonban politikusi szemléletváltásra lenne szükség. Ha lenne tartós munkahely, az emberek nem állnának sorban segélyért – mondta. Amennyiben “a piacképes szakképzés, illetve a tartós foglalkoztatás irányába elmozdul az ország, akkor lehet beszélni egy igazságosabb szociális ellátórendszer kialakításáról”, melyben az OCÖ minden tekintetben partner.

Farkas Flórián, a Lungo Drom elnöke a HírExtrának elmondta, hogy a miniszter asszony javaslatait óvatosan kell kezelni, mert előfordulhat, hogy “majd kiáll a miniszterelnök, aki azt mondja, hogy ezt nem is úgy kell, ezt másképpen gondolja”. Farkas szerint ez a kép kesze-kusza, meg kell várni, amíg egy világos javaslattal áll elő a munkaügyi tárca.

Pátka

Az OCÖ elnöke szerint Pátka ügye csupán politikai kreáció, melyet a felelőtlen polgármesterek okoznak. Kolompár Orbán kezdeményezett a pátkai polgármesterrel egy tárgyalást, melyre azt a választ kapta, hogy nincs szükség az OCÖ-re, ura a helyzetnek. Ebben a helyzetben kár, hogy nem tudnak a megoldáson dolgozni, hanem csak a romák és nem romák egymástól való félelmét generálják.

Az Országos Cigány Önkormányzat elérhetőségei

Cím: 1074. Budapest Dohány út 76.;

1400 Budapest, pf.: 28.

Telefon:

06-1/322-89-03

06-1/322-89-61

06-1/321-33-14

06-80/204-770 (ingyenes, zöld szám)

Fax: 06-1/322-85-01

E-mail: [email protected] Kérdésünkre, miszerint hogyan oldották volna meg a romák és nem romák közötti pátkai konfliktust, azt a választ kaptuk Kolompár Orbántól, hogy a Szociális és Munkaügyi Minisztériumon keresztül megoldható lett volna, amennyiben a problémáról tudnak. Azaz csak szólni kellett volna az Országos Cigány Önkormányzatnak (ilyen esetekre ld. keretes írásunkat), a Gárda megjelenése ezért – szerinte – felesleges volt.

Megkérdeztük az esetről Füri Bélát, Pátka polgármesterét is, aki elmondta: udvariasan megköszönve hárították el az OCÖ kezdeményezését a probléma megoldására, mondván, már együttműködnek a megyei cigány önkormányzattal. Arra a kérdésre, hogy mindez a Magyar Gárda közbelépése előtt, közben, vagy után történt, azt válaszolta: “inkább utána”.

Iskolai feszültség

Programmal áll elő az OCÖ az iskolai erőszak kezelésére, amely szerencsére nem általános tendencia, egy-egy kirívó esetről hallunk – mondta Kolompár Orbán. Megoldási javaslatuk szerint az iskolákban egy roma származású szociális asszisztens segítsége megoldást jelenthet a nehezen kezelhető roma fiatalok által okozott agresszió problémájára. A roma szociális asszisztens így egy hidat tudna alkotni a roma és nem roma társadalom között.

Jelenleg ugyanis nincs meg a kontaktus a pedagógus és a roma családok között. Egy nem roma pedagógus – folytatta Kolompár – ugyanis nem mindig mer kimenni a cigánysorra, s a problémák nem biztos, hogy a “súlyuknak megfelelően” kerülnek megoldásra. A roma szociális, oktatási segítők alkalmazásával tehát elindulhatna egy párbeszéd.

Párbeszéd

A párbeszéd azonban nem csupán társadalmi párbeszéd. A Segély helyett munkát! című konferenciára – mondta az OCÖ elnöke – az meghívták személyesen Farkas Flóriánt is, azonban a Lungo Drom nem képviseltette magát, holott civil szférának, a felelősen gondolkodó roma politikusoknak le kellene ülniük egy asztalhoz, s meg kell egyezniük a legalapvetőbb kérdésekben – politikai ideológiától függetlenül.

Farkas Flórián erre azt reagálta, hogy ez a kérdés szerinte nem cigány ügy, a három millió szegény ember közül nem mindenki roma, így az OCÖ csinált belől romakérdést. Az OCÖ kezdeményezése egyébként is kormányzati utasítása történt – mondta Farkas -, s ehhez a Lungo Drom nem akart asszisztálni.

Farkas szerint kizárólag kormányzati hibáról van. A munkanélküliség 8,5%-os, a cigány lakosságon belül ez az arány 95%. Amíg ez így van, addig nehéz beszélni települési kérdésekről, illetve egy társadalmi szervezet megoldási lehetőségeiről. 2002 óta csak növekedett a munkanélkülisági ráta, a kormánynak pedig nincs elképzelése a munkahelyteremtés lassúságával kapcsolatos problémák kezelésére.

Farkas az Állami Számvevőszékre hivatkozva elmondta: a rendszerváltás óta körülbelül 120 milliárd forintot fordított a kormányzat a cigányügyre, 2002 óta azonban nem követhető nyomon, hogy kormányzati szinten 1 forintot is fordítottak volna a romakérdésre, illetve, hogy ennek lenne hatása.

Öt párti egyeztetések

A Fidesszel az OCÖ-nek nincs kapcsolata, mint ahogy egyik politikai párttal sincs, az OCÖ teszi a dolgát. Kérdésünkre, miszerint az Országos Cigány Önkormányzat tudja-e politikai pártokkal való kapcsolat nélkül tenni a dolgát, Kolompár Orbán azt válaszolta, hogy kezdeményeztek öt párti egyeztetéseket, amelyre el is ment mindenki. Az OCÖ szerepe kezdeményező szerep, hogy a civil szférával, a roma szervezetekkel és végül a parlamenti pártokkal kell kidolgozni az alternatívákat. Ebben nagy szerepük van a roma származású képviselőknek is, akik a saját frakciójukon belül politikai nyomást tudnak gyakorolni.

Javaslat

Augusztus derekára ígérte Kolompár Orbán, hogy egy konkrét javaslatot tesznek le az asztalra az egy igazságosabb szociális ellátórendszerre vonatkozóan. Az OCÖ többek között azt szeretné, hogy ne mindenki kapja meg alanyi jogon a családi pótlékot, de a javaslatuk szólni fog a nyugdíjak közötti különbségek csökkentéséről, valamint az anyasági rendszerről, a gyermekvédelmi támogatási rendszerről is, tekintetbe véve a “szegény magyarok és szegény cigányok” érdekeit is.

Comments are closed.