Forrás: hirszerzo.hu

Másfél éve gyűjtenek Szegeden jobboldali politikusok és civilek Horthy Miklós kormányzó szobránák felállítására. Megvalósítása esetén ez az ország első köztéri Horthy-szobra lenne. A szocialista polgármester, Botka László tavaly elutasította a szobor felállítását, de a kezdeményezők szerint az idő nekik dolgozik. Magánterületen áll már kettő is: a kormányzó kenderesi szülőhelyén, és ifj. Hegedűs Lóránd templomában.

Idén volt Horthy Miklós kormányzó születésének száznegyvenedik évfordulója. Az évforduló alkalmából tavaly Szegeden jobboldali városlakók, polgári körösök, KDNP-s és Fideszes képviselők mozgalmat indítottak a kormányzó szobrának felállítására. A szobrot június 18-án a kormányzó születésnapján akarták felállítani, amely így Magyarország első köztéri Horthy-szobra lett volna. Az emlékmű terve nem valósult meg, ám kezdeményezői nem tettek le tervükről.

Horthy Miklós emlékének megörökítése többször felvetődött a rendszerváltás óta Magyarországon, ahogy a Kádár János-szobor ötlete is. A huszadik század két meghatározó magyar politikusának személye minden alkalommal vitát kavar, hiszen emléküket egyszerre jellemzi erős elutasítás és nem csak szélsőséges csoportok által támogatott elfogadás.

A viták természetét jól példázza Szeged szocialista polgármesterének, Botka Lászlónak a nyilatkozata, aki a Horthy-szobor felállítását tavaly azzal utasította el, hogy mind Horthy, mind Kádár túlságosan vitatott személyiség ahhoz, hogy köztéri szobrot emeljenek nekik.

Haág Zalán szegedi KDNP-képviselő, a szoborállítás egyik kezdeményezője lapunknak elmondta, hogy továbbra is gyűjtik a pénzt a szoborra, és majd ha az emlékmű elkészül, akk

Szabó Dezső író és mögötte Horthy Miklós szobra a Szabadság téri református templom előcsarnokában (Fotó: Járdány Bence) or a felállítását fogják kiharcolni. Bár az önkormányzat elutasító, Haág szerint az idő nekik dolgozik. Az testület álláspontja ugyanis szerinte változhat, és vannak olyan egyházi, és magánterületek is a városban, ahol az önkormányzati elutasítás esetén helyet találhatnak a kormányzó szobrának.

Van már máshol is

Haág Zalán mellett a szeged-szőregi Csodaszarvas Polgári Kör, az 1848-49-es Szabadságharc Szegedi 3. Honvédzászlóalj Hagyományőrző Egyesület, a Szögedi Védegylet, a szegedi Szent László Társaság vezetői, illetve több magánszemély írta alá a felhívást, mely a szobor felállítását kezdeményezi. A szobor felállítását magánemberként egyébként Szabó László helyi fideszes képviselő is támogatta.

A mű megalkotására Tóth Sándor nemzetközi elismerésekkel, Munkácsy-díjjal kitüntetett szobrászt kérték fel. A mű Szegeden, a Dóm tér nemzeti pantheonjában állna, s ezzel Magyarország első köztéri Horthy-szobra lenne. Terémszetesen csak akkor, ha az önkormányzat illetékes bizottsága erre engedélyt ad. Köztéri Horthy-emlékmű felállítását Nagykőrösön is kezdeményezték már, ám az nem valósult meg.

Szobra ugyanakkor több is van már Horthy Miklósnak Magyarországon. A kormányzónak először szülőhelyén, a kenderesi kúria parkjában emeltek szobrot. Emellett tavaly október 23-án a budapesti Szabadság téren álló Hazatérés templomában is felállították a kormányzó mellszobrát. A szélsőséges nézeteket valló ifj. Hegedűs Lóránt templomának előcsarnokában emellett Kossuth Lajos, Wass Albert, és a szintén vitatott Szabó Dezső író szobrát is felavatták.

Horthy-freskó már van

A kormányzó mellett fiának, Horthy István kormányzó-helyettesnek is állítottak már emlékművet. Horthy István, a Magyar Királyi Légierő pilótájaként halálos repülőbalesetet szenvedett a szovjet fronton, pontosan máig sem tisztázott okok miatt. A kormányzó fia a politikában nem játszott jelentős szerepet. Nem nagyon ismert viszont, hogy jelentős mérnöki-feltalálói sikereket ért el, többek között részt vett a híres 424-es gőzmozdony tervezésében. Valószínűleg azonban kései hívei sem elsősorban a mérnököt tisztelik Horthy Miklós fiában.

Horthy Istvánnak 1992 óta áll szobra a gödöllői Grassalkovich-kastély kertjében, és kopjafát is állítottak neki Pákozdon, a világháborúban elhunyt magyar katonák emlékműve, a Hősök emlékkápolnája mellett. A másik fiúnak, ifj. Horthy Miklósnak viszont nincs emlékműve, pedig bátyjánál komolyabb történelmi szerepe volt: ő vezette azt az irodát, mely Magyarország második világháborúból való kiugrását készítette elő. A németek ezért elrabolták, és a háború végéig a mauthauseni koncentrációs táborban raboskodott.

Horthy szegedi szobrának apropóját egyébként az adja, hogy a dél-alföldi városból indult el Nemzeti Hadserege élén1919-ben, ahonnan útja egészen a kormányzóságig vezetett. Király nélküli királysága az 1944. október 16-i német-nyilas puccsig tartott. Haág Zalán szerint a város nagyon sok mindent, többek között az egyetemet, a klinikákat és a Dóm teret is köszönheti a kormányzónak. A szegedi Hősök kapuja Aba-Novák Vilmos által festett freskóján Horthy Miklós alakja is látható.

A kormányzó helye a magyar történelemben – akárcsak Kádár Jánosé – várhatóan még hosszú ideig éles vita tárgya lesz. Ítéletet nehéz mondani róla, hiszen a nevével fémjelzett korszak, és személyes politikája, főképpen a háborús szerepvállalásban, és a magyar zsidóság deportálásában játszott szerepe egyaránt tartalmaz pozitív és negatív elemeket is.

Kiss Ádám

Comments are closed.