A szombaton történtek után újra fellángolt a vita a gyűlöletbeszéd elleni fellépésről is: más és más irányban küzdene az Alkotmánybíróság (Ab), a jogászok, egyes politikusok és a jogvédők. Ki a precedensjogon, ki a jogszabályokon változtatna, mások a bírói gyakorlatot alakítanák át a múlt hétfői Ab-döntések nyomán. Annyi azonban biztos, hogy a társadalom nem képes elszigetelni a gyűlölködés és a kirekesztés hangjait.
Egy olyan országban, ahol gárdajárás, zsidózás, cigányverés van, és a melegfelvonulás résztvevőit is megtámadják, több, mint bátorság azt állítani, hogy a társadalom a gyűlölködőt ki fogja vetni magából. Erről beszélt lapunknak Bárándy Péter jogász, volt igazságügy-miniszter azután, hogy múlt hétfőn az Alkotmánybíróság megsemmisítette mind a Polgári törvénykönyv tavaly októberi, mind pedig a Büntető törvénykönyv februári módosítását. A kormány, illetve – a Btk. esetében – a szocialista képviselők kezdeményezése a gyűlöletbeszédet próbálta bizonyos keretek közé szorítani, ám az Ab a szólásszabadságra hivatkozva mindkettőt elvetette, éppúgy, mint a korábbi hasonló próbálkozásokat. A Btk. esetében például azzal érvelt a gyalázkodás tényállásának behozatala ellen, hogy mindenkit egyenlően megillet a szólás joga, és ez nem tagadható meg pusztán azért, mert az elhangzottak mások érdekét, szemléletét, érzékenységét sértik vagy azok egyes személyekre nézve bántóak, lealacsonyítóak.
Bárándy Péter meglepőnek tartja az indoklás egy szakaszát. Az Ab azzal érvelt az elutasításnál, hogy a politikai élet alakítóinak „következetesen meg kell nyilvánulniuk a kirekesztő nézetekkel szemben”, és „ilyen környezetben a gyűlölet, a megvetés és az ellenérzés hangjai elszigetelődnek, jelentéktelenné válnak és nem képesek jogsérelmet okozni”. A Ptk. esetében pedig azt emelték ki ismét, hogy szabad és demokratikus társadalomban a szélsőséges, kirekesztő vélemény hangoztatása a társadalom alapjait és működőképességét nem veszélyezteti, mert „a szabad és demokratikus társadalomban a kirekesztő szélsőséges nézeteinek hangoztatásával magát szorítja perifériára”. Bárándy Péter utalt rá: az alkotmánybírák 1992-ben abban bíztak, a társadalom olyan irányba fejlődik, hogy a gyűlölködőt kiveti magából. Mára azonban világossá vált, hogy ez nincs így, az Ab mégsem látja be ezt, és az akkori feltételezés máig megvan. Szerinte ebben az ügyben az Ab precedensjogán kellene változtatni, mert a jelenlegi alkotmány értelmezhető úgy, hogy a módosítással elfogadott szabályozás elférjen benne.
Eltérően értékeli a határozatot Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért nevű szervezet elnöke, bár egy következtetéssel azért egyetért: azzal, hogy a politikai élet alakítói és a civilek egy része gyűlöletbeszéd esetén nem tesz meg mindent az elhatárolódásért, és hiányzik a társadalmi összefogás. Szerinte viszont az Ab döntése jó volt, és sokan elfelejtik azt, hogy az erőszakra felhívó vagy az erőszakot kiváltani képes cselekmények jelenleg is bűncselekménynek számítanak. Megint más oldalról közelített a kérdéshez Ádám György ügyvéd, egyetemi tanár, holokauszt-túlélő, aki a jelenlegi Ptk. bírói alkalmazását tartja felháborítónak és törvénysértőnek.
Talán éppen a szerteágazó vélemények miatt a szocialista Suchman Tamás nemzetközi jogászfórumot hív össze a Btk. módosításának kidolgozására. Mint a napokban elmondta, a több országból érkező jogtudósok feladata az lenne, hogy javaslatokat tegyenek a gyűlöletbeszéddel és a gyalázkodással, illetve azok büntethetőségével kapcsolatban. Szerinte az nem lehetséges, hogy ötödik alkalommal megjárja az Alkotmánybíróságot az antiszemitizmus, a gyűlöletbeszéd elleni fellépés valamilyen szabályozása, és sem a Polgári törvénykönyvbe, sem a Büntető törvénykönyvbe nem fér bele egy kisebbség védelme. „Egy olyan országban, ahol hatszázezer ember pusztult el a holokauszt idején”, erre a törvénymódosításra mindenképpen szükség van – vélte. A grémium jogászi munkáját ígérete szerint segíti majd Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság leköszönt elnöke is. Suchman egyébként szerdán átadta neki azt a naplót, amelyet édesanyja a kaposvári gettóban, illetve az auschwitzi koncentrációs táborban írt. Suchman Tamás azt szeretné: Bihari Mihály olvassa el a naplót, hogy lássa, hova vezetett a II. világháború idején a fasizmus és a gyűlöletkeltő eszmék terjedése.
Az Ab-n történtek ellenére lát esélyt a gyűlöletbeszéd alkotmányos szabályozására az új elnök. Paczolay Péter több hetilapnak nyilatkozva a múlt héten kifejtette: az elutasítások indoklása „világosan megfogalmazza azokat az alkotmányos kritériumokat, amelyek alapján a jogalkotó meg tudja találni a megfelelő választ e jelenségekre”. A megoldást azonban nem feltétlenül a törvényekben látja, és például a 168 órának nyilatkozva reményét fejezte ki, hogy „a társadalom hosszú távon elszigeteli a szélsőséges nézeteket”.
Népszava Online
