Forrás: NOL

Bárándy, ha kell, még háromszor beterjeszti a megsemmisített törvényt, az ellenzék minden pártja igazolva látja álláspontját

Népszabadság * Munkatársunktól * 2008. július 2.

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a gyalázkodást büntetni rendelő törvényhelyet, amit egyébként sem a kormány, sem az akkor még koalíciós társ SZDSZ nem támogatott, az államfőről vagy ellenzékről nem is beszélve. A szocialisták között azonban most is felháborodást váltott ki az AB döntése, Takács Albert volt miniszter szerint pedig nem lehet elfogadni a helyzetet.

Az egyes kisebbségekkel szemben gyűlölet keltésére alkalmas kirekesztő kijelentések és testmozdulatok (például a náci karlendítés) elleni fellépés büntetőjogi lehetőségét teremtette volna meg Bárándy Gergely szocialista képviselő az általa előterjesztett Btk.-módosítással. A gyalázkodás tényállásáról szóló javaslatot a kormány nem támogatta, ám a parlament, vagyis ez esetben a szocialista képviselők – az ellenzék jelentős részének távollétében – megszavazta azt.

A kormány inkább a polgári jog eszközeivel lépett volna fel a gyűlöletbeszéd ellen, ezért törvénymódosítást nyújtott be. E szerint az egyes kisebbségekhez tartozó valamennyi személy, sőt jogvédő szervezetek is perelhettek volna, ha bizonyos megnyilatkozások az adott közösség tagjaira nézve sértő kitételeket tartalmaznak. Addig ugyanis csak az kérhetett például kártérítést, akit személyesen sérelem ért. A közösség tagjaként senki.

A köztársasági elnök mindkét javaslatot alkotmányellenesnek tartotta, mert álláspontja szerint indokolatlanul korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát. Ezért Sólyom László az Alkotmánybírósághoz fordult.

A testület, amelynek két cikluson át Sólyom volt az elnöke, az államfőnek adott igazat. A törvénymódosításokat hétfőn megsemmisítették.

Ez lett a sorsa a közoktatási törvény egy rendelkezésének is. Ezt ellenzéki képviselők támadták meg. A kifogásolt passzus szerint a nem állami, illetve önkormányzati fenntartású oktatási intézmények részére járó “normatív költségvetési hozzájárulások és egyéb támogatások összege nem lehet kevesebb, mint a helyi önkormányzatok részére ugyanazon jogcímen megállapított normatív hozzájárulás”. (Nagyon leegyszerűsítve: az egyházi iskolák nem kaphatnak kevesebb pénzt, mint az önkormányzatiak.) A testület törölte az “egyéb támogatások” fordulatot, mondván: ez ellentétes a vatikáni szerződéssel. Abban ugyanis az szerepel, hogy az egyházi tanintézetek sem kaphatnak kevesebb támogatást, mint a helyhatóságok által fenntartottak, ám a törvény szövegéből ez következett volna. Ezt már a normatív, tehát mindenképpen járó támogatással biztosítani kell az AB szerint.

Takács Albert: Valamit tenni kell!

– Nem ért váratlanul a döntés, hiszen kormányzati és szakmai körökben már a javaslat beterjesztése előtt vita folyt annak alkotmányosságáról – mondta kérdésünkre Takács Albert korábbi igazságügyi és rendészeti miniszter. Meggyőződése, hogy mindent meg kell tenni a gyűlöletbeszéd azonosítása és szankcionálása érdekében, mert a véleménynyilvánítás szabadsága nem azonos a mocskolódás szabadságával. A most megsemmisített előterjesztésért felelős egykori miniszter határozottan állítja, hogy mindenképpen tenni kell valamit, mert a ma hatályos polgári jognak a bíróság által kialakított értelmezése alapján a kirekesztő nézetek ellen nem lehet eredményesen fellépni. Ha ugyanis a kirekesztő megnyilvánulásoknak nincs világosan azonosítható címzettje, esély sincs arra, hogy a sértett közösséghez tartozók közül bárki eredményesen perelhessen. Takács azt sem tartja elfogadhatónak, hogy az AB az egyes alkotmányos alapjogok között sorrendet állít fel, és abszolutizálja a szólásszabadságot. Ami pedig az AB-nek a Btk. kapcsán kifejtett álláspontját illeti, a gyűlöletbeszéd esetében nem lehet az erőszak közvetlen veszélye a büntethetőség feltétele, hiszen akkor már a bűncselekményre felbujtás is megállapítható. Emlékeztetett arra, hogy Németországban az alkotmánybíróságra esetenként óriási nyomás nehezedik; előfordult már, hogy 48 neves jogász szedett ízekre egy döntést. Reméli, hogy előbb-utóbb Magyarországon hasonló gyakorlat alakul ki.

Hirdessen Ön is az ETARGET-tel!

Comments are closed.