Noha a különállást hangoztatják, elérhető a Magyar Gárda egyesület és a Magyar Gárda mozgalom feloszlatása. Erről beszélt érdeklődésünkre Hack Péter jogász, aki szerint nemcsak nyerhet, hanem veszíthet is a gárda a különállás elismerésével és a mozgalmi jelleggel. Közben a gyűlöletbeszéd ügyében hozott alkotmánybírósági döntések miatt a szocialista Suchman Tamás arra készül, hogy tanulmányozásra átadja az Ab-nek édesanyja naplóját, amelyet 1944-ben kezdett írni a kaposvári gettóban és amely megjárta vele együtt Auschwitzot is.
Elérhető lehet a jelenleg különállónak mondott Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület és a Magyar Gárda mozgalom feloszlatása – nyilatkozta lapunknak Hack Péter. Az alkotmányjogász azután beszélt erről, hogy a gárdaper hétfői tárgyalásán nemcsak a cigányellenesség kérdése került elő, hanem az ügyészség a két szervezet összetartozásának problémájával is foglalkozott. Az első, márciusi tárgyalási napon merült fel először (legalábbis a nyilvánosság előtt), hogy a két szervezet között nincs kapcsolat. Ezt a gárdában azért tartják fontosnak hangoztatni, mert ha a bíróság kimondja az egyesület feloszlatását, mondhatják azt, hogy a fekete ruhás sereg az utóbbiba tartozik. Így lényegében semmi értelme nem lenne a mostani pernek. Egyelőre nem tudni, ez a különállás a kezdetektől létezik-e vagy csak később hoztak be egy jogi trükköt. Ha sikerülne bizonyítani, hogy utólagos a szétválasztás, egy füst alatt feloszlathatnák a két szervezetet – vélte Hack, ám hozzátette: megjósolhatatlan, hogy a bíróság hogyan dönt.
Ahogy arról lapunk beszámolt, az ügyész hétfőn az egyesület banki papírjainak elemzésével igyekezett bemutatni: mozgalmi tagok „tagdíj” címszó alatt fizettek be pénzeket az egyesület számlájára. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a gárdisták védője erre írásos anyagot kért az ügyésztől, hogy jobban áttekinthesse az elhangzottakat. Eközben hozzátette, hálás az ügyészség munkájáért, mivel így tudják, hogy a mozgalomnak kell továbbítaniuk a pénzeket. Ám Hack Péter szerint a mozgalmi jelleggel a gárda sokat veszíthet. Igaz, hogy alapításának körülményei nehezen kereshetőek vissza, de nem szedhet tagdíjat úgy, mint egy egyesület. Ezzel pedig elvben a tagdíjat sem továbbíthatnák a mozgalomnak. A felperes Fővárosi Főügyészség ráadásul utalt a Magyar Gárda hivatalos honlapjára is. Ezzel kapcsolatban azt emelték ki, hogy a per kezdete után az egyesület nevét következetesen mozgalomra cserélték az internetes oldalon.
A gárda elleni pert 2007. december 17-én kezdeményezte a Fővárosi Főügyészség, arra való hivatkozással, hogy az „mások jogait és szabadságát sérti”. A gárdának több olyan rendezvénye is volt, amelyet félelemkeltőnek és cigányellenesnek találtak. A per elején a többi közül – a köztársasági elnök által is elítélt – tatárszentgyörgyi rendezvényt emelték ki, ám azóta ezek köréhez csatlakozott a június eleji faddi menetelés is. Az első tárgyalási napot csak április 14-re tűzte ki a Fővárosi Bíróság. Később – Draskovics Tibor igazságügyi miniszter februári kinevezése után – sürgették a bíróságot, hogy hozza előre a tárgyalást. Gatter László, az FB elnöke is tett lépéseket ennek érdekében, így március 12-én végül megtartották az első, botrányokkal kísért tárgyalási napot. A gárdisták ekkor több újságírót nem engedtek be a tárgyalóterembe, végül a pert május 19-re halasztották. Hétfőn, június 30-án volt a harmadik tárgyalási nap, ennek végén szeptember 1-jére halasztották a tárgyalást.
Nészava Online
