Forrás: NOL

Népszabadság * Munkatársunktól * 2008. július 2.

Bárándy Gergely és Suchman Tamás

Kép: Kovács Bence

A köztársasági elnök indítványa alapján hozott alkotmánybírósági határozat szerint továbbra is büntetlenül és nyíltan lehet “cigányozni, zsidózni vagy a magyar nemzetet durván szidni” – kommentálta a hétfői döntést tegnapi sajtótájékoztatóján Bárándy Gergely szocialista képviselő, a gyűlöletbeszéd elleni, most megsemmisített Btk.-módosítás előterjesztője.

A három alkotmánybíró párhuzamos indoklásából, illetve különvéleményéből Bárándy szerint az következik, hogy Magyarország vagy hozzáigazítja jogrendszerét a nemzetközi megállapodásokhoz – amelyek szerint büntetni kell a faji felsőbbrendűségre vagy gyűlöletre alapozott eszmék terjesztését -, vagy felmondja ezeket a szerződéseket. Ha meg akarjuk őrizni szalonképességünket, akkor nem távolodni kellene az európai tendenciáktól, hanem közeledni azokhoz – tette hozzá. Ezért, ha kell, még kétszer-háromszor beterjeszti a javaslatot az Országgyűlésnek.

A sajtótájékoztatón Suchman Tamás szocialista képviselő közölte: az ilyen ítéletek biztatást adtak azoknak, akik “ha nem is még újfasizmust, de olyan szélsőjobboldali eszméket képviselnek, melyekkel szemben (…) fellépett az egész civilizált Európa”. Bejelentette, hogy felkeresi az Alkotmánybíróság elnökét, mert szerinte az AB tagjai “bizonyos történelmi ismeretek híján vannak”.

A Fidesz üdvözölte a döntéseket. Répássy Róbert, a párt frakcióigazgatója az MTI-nek azt mondta, hogy ők már korábban is elutasították a törvénymódosításokat. A képviselő annak a véleményének adott hangot, hogy a szocialisták sorozatosan visszaélnek törvényhozói hatalmukkal.

Az SZDSZ számolt azzal, hogy az AB alkotmányellenesnek minősíti a gyalázkodásra vonatkozó törvénymódosítást, amelyet a kormány sem támogatott – közölte Gulyás József. A szabad demokraták ügyvivőjének álláspontja szerint a meglévő jogszabályok is lehetőséget adnak a gyűlöletbeszéd elleni fellépésre. Hangsúlyozta, hogy erre szükség lenne, mert a hivatalból indított ügyészségi és rendőrségi eljárások száma csekély, pedig mindennapi problémáról van szó.

Az MDF egyik javaslatot sem szavazta meg korábban, ugyanis mind a gyalázkodás, mind a kisebbségeket sértő megnyilvánulások szabályozásának esetében alkotmányos kifogásuk volt – mondta Dávid Ibolya pártelnök. Maga az AB döntését következetesnek tartja, mert mindaddig, amíg a gyűlöletbeszéd ügyében a testület a korábbi három állásfoglalását nem vizsgálja felül, nem is hozható más döntés.

Hirdessen Ön is az ETARGET-tel!

Comments are closed.