Forrás: Magyar Hírlap

A haladó baloldal feltartóztathatatlanul tör előre. A baloldaliak és a liberálisok világszerte mértékadók, meghatározók és irgalmat nem ismerők. Értékrendjük, véleményük, nézőpontjuk kétségbevonhatatlan, igazságuk magától értetődő. Az esetleges korrekció kizárólag az ő joguk: csak ők képesek ugyanis utólag annak felismerésére és nyilvánosságra hozására, hogy korábban tévedtek. Aki nem baloldali és nem liberális, az nem rendelkezik a folyamatok dialektikus elemzéséhez szükséges tudással, empatikus készséggel és intellektuális háttérrel. Az nem tudja, hogy csak a náci bűnelkövetőket szabad gyilkosoknak nevezni, mert a kommunista tömeggyilkosok tevékenysége tudományos diskurzus tárgyát képezi…

Magyarország polgárai hat éve részesednek a haladó baloldal áldásaiból, de még mindig nem szeretik eléggé a deviánsokat, a homoszexuálisokat, és még mindig idegenkednek attól, hogy Matyi és Iván (vagy Ráhel és Dorka) gyermekeket fogadhasson örökbe. Egyre nehezebben élik meg sikerként az ország gazdasági ellehetetlenülését, életszínvonaluk folyamatos, sokszor drámai csökkenését, valamint a társadalmi problémák számának gyors növekedését. A polgárosodás helyetti proletarizálódást.

Az ország nem baloldali polgárai csodálkozva vették tudomásul, hogy nemrégiben Londonban, a világ szociáldemokrata gondolkodóinak elitjét tömörítő Policy Network újabb négy évre testületi taggá választotta az MSZP színeiben politizáló Szanyi Tibort, aki helyet kapott az új tíztagú igazgatóságban, ráadásul alelnöki címmel is felruházták. Az exkommunista Szanyi internetes trágárkodásai nyomán vált ismert politikussá, értékelhető szellemi-intellektuális teljesítménnyel nem rendelkezik. Hangulatfestő illusztrációként közöljük Szanyi egyik megnyilvánulását 2001-ből: “Ugye az volt a kérdés, hogy melyikük a legelvetemültebb? Nos, meglehet, hogy tényleg Orbán, ugyanis Hitlerről is, meg Sztálinról is mondják, hogy amúgy szorongós emberek voltak. (Az ember kifejezés nem pontos.)

Orbán pedig igen magabiztosnak látszik, vagyis skrupulusok nélkül működik. Időarányosan pedig jól áll, mert Hitler és Sztálin eleinte éppúgy foglalkozott a saját elvtársai börtönbe vetésével, mint most Orbán.” (Keller László feljelentésügyi szakértő hatástalanítása érdekében nem mulasztjuk el a forrás megjelölését sem: [email protected])

Ezek után valószínűleg mindenki számára nyilvánvaló, hogy a szocialista politikussal kapcsolatban az elit szó alkalmazása enyhén szólva is vitatható. Persze az sem zárható ki, hogy ez a valódi jelentése a “baloldali elit” jelzős szerkezetnek.

Az értékelvű politizálás nemzetközi szinten történő feladására utal az Európai Szocialisták Pártja (ESZP) által még februárban hozott döntés is. Az ESZP ugyanis helyreállította a Robert Fico vezette Smer (Irány) ideiglenes tagságát, amit másfél évvel ezelőtt azért függesztettek fel, mert a szlovák baloldali párt koalícióra lépett a Ján Slota vezette populista-nacionalista Szlovák Nemzeti Párttal (SNS).

A helyzet abszurditását jelzi, hogy a szocialisták nemzetközi szervezetét nem zavarta, hogy a baloldali Smer Európa-, magyar- és cigányellenes politikát folytat. Emellett folyamatosan korlátozzák az egyesülési és a sajtószabadságot. Fico pártelnök szerint ma ugyanolyan bátran kell harcolni a globalizáció és a liberalizmus, mint 1944-ben a fasiszták ellen. A szlovák kormányfő a teendők kijelölésekor sem óvatoskodik: “A 2008-as év alapvető feladata a szlovák identitás védelme.”

A Smer tehát a haladó baloldal által különösen veszélyesnek tartott nacionalista, antiliberális, rasszista és kisebbségellenes politikát folytat. Elgondolkodtató, hogy ezt a pártot az osztrák és a német szociáldemokraták támogatásra méltónak tartják. Az erkölcsi alapelvek teljes feladásának nyilván megvannak a racionális okai. Az sem véletlen, hogy erről a nyilvánosság előtt nem kívánnak beszélni. De hallgatnak arról is, hogy a német szociáldemokraták egy része lassan visszatér Marxhoz és a kommunista utópiához.

A haladó baloldal a maga útját járja, a Szocialista Internacionálé tartja a korábbi, jó “Irány”-t.

De mit remélhetnek a nemzeti elkötelezettségűek, a kereszténydemokraták, a jobboldaliak?

A baloldaltól semmit.

Tóth Gy. László politológus

Comments are closed.