Forrás: Klubrádió

Antall József néhai miniszterelnökről készített ügynöki jelentéseket elemez legújabb könyvében Rainer M. János történész, az 1956-os Intézet főigazgatója. A kötetet a Kádár-rendszerről szóló, Tükörszilánkok című könyvvel és hat, a korszakban dolgozó fotóművész munkásságát áttekintő internetes tartalomfejlesztéssel együtt mutatták be csütörtökön Budapesten, a Centrális Galériában.

Az Antall Józsefről szóló, Jelentések hálójában című könyvet Ungváry Rudolf író a sajtótájékoztatón bűnügyi regénynek nevezte, ami arról szól: “senkik tudtak mindenről, ami semmi volt”. Ennek alátámasztására elmondta, hogy Antall Józsefet ugyan néhány napra bebörtönözték, ám ezen kívül nem volt a titkosszolgálati jelentéseknek kézzel fogható eredménye. A kötet meglátása szerint a besúgók és tartótisztjeik erkölcsiségéről lesújtó véleményt mond, mert a jelentéseket nem kényszer hatására, hanem rendszerint karriervágyból írták.

Ungváry Rudolf utalt arra, a szerző szerint nem volt nehéz kitérni az ügynöki munkára való felkérés elől, ami szintén megerősíti azt az álláspontot, hogy erkölcsi értelemben mindenképpen elítélhetők a belügyi szervezet tagjai. Kitért arra: Antall Józsefről az egyik legjobb barátja, Kiss György írta a legtöbbet a belügyi szerveknek, őt a miniszterelnök maga mellé vette a sajtóirodájára dolgozni annak ellenére, hogy tudta róla: beszervezett ügynök, aki rendszeresen ír jelentéseket tevékenységéről. A sors fintoraként említette Ungváry Rudolf, hogy ugyanez az ember részt vett 1993-ban Antall József temetésének szervezésében.

Rainer M. János az MTI-nek elmondta: az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában először az 1958-1960 közötti dossziékat tekintette át, majd “lavinaszerűen egyik irat hozta magával a másikat”. Mint megemlítette, kutatásait ebben a témában 2002-ben kezdte.

A Tükörcserepek című, Kádár-korszakok a személyes emlékezetben alcímet viselő, Kovács Éva szociológus által szerkesztett interjúkötetről Tóth Eszter történész azt mondta: a könyv külön társadalmi csoportokat mutat be, akik a jelenből visszaemlékeznek a “gulyáskommunizmus” időszakára. Különálló csoportként szerepelnek az MTA Szociológiai Kutatóintézet és az 1956-os Intézet közös kiadványában a hajléktalanok, a romák, a zsidók és az arisztokraták, de szó van a Kádár-rendszer kiszolgálóiról és 1956-os emigránsokról is, akik csak hallomásból ismerték a rezsimet.

A Kádár-rendszerről született fotókat bemutató internetes tartalomfejlesztésről Bán András műkritikus, a Miskolci Egyetem vizuális antropológia tanára megjegyezte, hogy hat fotográfus életművének keresztmetszetét lehet megtalálni az 1956-os Intézet új honlapján. Almásy László művei közül kifejezetten az 1956-os forradalomról és szabadságharcról szóló fényképeket vették számításba. A többi fotóművész – Balla Demeter, Féner Tamás, Gadányi György, Nádor Ilona és Tarczai Béla – műveiből a Kádár-rendszerre legjellemzőbb alkotásokat vették be a gyűjteménybe a kivitelezők – tette hozzá.

(MTI)

Comments are closed.