Ősztől várja a felszólalni vágyókat Budapest Hyde Parkja, a Városliget sarkára tervezett Szónokok Hordója. A 30 millió forintból megvalósuló szónoksarokra a szólásszabadságra vonatkozó jogszabályok lesznek érvényesek, de lesz saját házirend is. A világban sok helyütt működik londoni mintára létrehozott Speakers” Corner, a lényeg mindenhol a szólásszabadság gyakorlása, a szabályok azonban eltérőek.
A politikailag aktív civilek, a sérelmüket, az őket ért méltánytalanságot elmondani kívánó emberek használják majd várhatóan a Szónokok Hordóját, a londoni Hyde Parkban lévő Speakers” Corner mintájára tervezett sarkot Budapesten – legalábbis erre számít az ötlet gazdája, Bojár Iván András, a főváros SZDSZ-es városarculati tanácsnoka, aki szerint létezik erre egy társadalmi igény.
Bojár a Hírszerzőnek elmondta, ősztől mindenkit vár majd a Stefánia út és az Ajtósi Dürer sor sarka, aki úgy érzi, hogy meg kell nyilvánulnia. A kezdeményezésre már rábólintott a főpolgármesteri kabinet is. A „budapesti Hyde Parkban” a felszólalásokra a szólásszabadsággal kapcsolatos jogszabályok lesznek érvényesek, de lesz külön házirend is, a kereskedelmi céllal például nem lehet majd felszólalni.
A helyszín kiválasztásában szerepet játszott, hogy legyen egy kiteresedés; olyan helyen legyen a Szónokok Hordója, ahol látszik is, ugyanakkor ne zavarja a környéken lakókat, és ne legyen a helynek történelmi szimbolikája. Az sem elhanyagolható, hogy a Városligetnek van külön rendőrőrse, így ha elszabadulnának az indulatok, a hatóság gyorsan közbe tud avatkozni.
A Szónokok Hordójának kialakítását a Főkert Zrt. költségvetéséből finanszírozzák, a jelenleg elhanyagolt betonplacc rendezése, a díszburkolat és az emelvény létrehozása 30 millió forintba kerül majd. Az emelvényen feltüntetik majd az alkotmány szólásszabadságra vonatkozó passzusát, a tér négy sarkán pedig a házirendet helyezik el.
A Szónokok Hordója technikai üzemeltetését várhatóan a számos budapesti civil szervezetet – többek közt a Budapesti Városvédő Egyesületet, a Lát-kép Egyesületet, az ÓVÁS!-t és a Szeretem Budapestet Mozgalmat – tömörítő Podmaniczky Páholy végzi majd.
Lovagolni nem, kacsát örökbe fogadni szabad
A londoni Speakers” Corner 1855 óta a szabad véleménynyilvánítás helyszíne, működését 1872-ben foglalták törvénybe. A szabályok szerint a Hyde Parkban bárki bármilyen témában felszólalhat, amíg nem sért törvényt, és vállalja a bekiabálásokat. Nem lehet ugyanakkor más biztonságát vagy kényelmét veszélyeztetni, tilos szemetelni, biciklizni, gördeszkázni, lovagolni vagy bármilyen járművel közlekedni.
Biciklizni, fegyvert használni, üzleti céllal fényképezni tilos: a londoni Speakers” Corner
A Hyde Park részletesen lefektetett szabályzata szerint tilos modellezni, a növényzetet rongálni, állatokat etetni és fegyvert használni. Engedélyköteles a detektorhasználat, az üzleti célú fényképezés, a zenélés és a hirdetés. Lehet ugyanakkor fákat szponzorálni és virágokat vagy állatokat – például a park kacsáit – örökbe fogadni.
Az ausztráliai Sidney-ben 1878-ban hozták létre londoni mintára a Speakers” Cornert. Kanadában 1966-ban alakítottak ki hasonló területet; a Saskatchewan városában létrehozott Hyde Park meglehetősen eklektikus: egyes elemei a londoni sarkot másolják, a pódium a helyi régi városháza bejárati oszlopait, a növényhasználat a Windsori kastély parkját idézi, míg a gázlámpasor a londoni King Charles Street-re hajaz.
Trinidad Port of Spain településén People”s Parliament-nek (a nép parlamentje) nevezik az ötvenes évek óta működő területet, nevét az 1970-es Black Power mozgalom idején kapta. A Trinidadi Parlament és az Igazságügyi Palota által határolt tér déli sarkában egy fekete táblára írják fel az aznapi beszédek címét és témáját.
Szingapúrban fociznak
Szingapúrban 2000. szeptember elseje óta működik Speakers” Corner, ott azonban a felszólalni vágyóknak a közeli rendőrkapitányságon be kell jelentkezni. A helynek nincs internet-csatlakozása, a média sem kíséri figyelemmel, így a területet leginkább pihenésre és focizásra használják a helyi fiatalok.
Prágában a csehszlovák rendszerváltás 15. évfordulóján, 2004-ben a városközpontban nyitották meg a Speakers” Cornert, kialakításában az Egyesült Királyság is közreműködött.
Közép-Kelet-Európában Varsóban működik még hasonló szónoki helyszín; idén nyitották meg, egyelőre ideiglenes jelleggel, decemberben döntenek majd a fennmaradásáról. A Lengyelország legmagasabb épülete, a Kultúra és Tudomány Palotája közelében kialakított Speakers” Corner szabályai szerint nem szabad szidalmazni a kormányfőt, tilos fasiszta propagandát alkalmazni, erőszakot alkalmazni és alkoholt sem szabad fogyasztani.
A kő, amelyen beszélnek
Vita tárgya: a Spreeksteen Amszterdamban Amszterdamban máig viták kísérik a 2005-ben megnyitott Spreeksteen-t (a szó annyit jelent: a kő, amelyen beszélnek), amelyet Theo Van Gogh provokatív újságíró és filmrendező meggyilkolása apropóján hoztak létre polgári kezdeményezésre. A Spreeksteen-en elvileg a nap 24 órájában gyakorolható a szólásszabadság, a gyakorlatban azonban a polgármester és egyes szervek megakadályozhatnak bizonyos felszólalásokat.
2006-ban egy szélsőjobboldali politikus beszédét antifasiszták zavarták meg, és egy volt politikus is megfenyegette a Spreeksteen szervezőit, aki azt akarta elérni, hogy a szélsőséges figura többet ne szólalhasson fel. Hollandiában a kezdeményezés alulról jött, a szervezők szándékosan távol tartják magukat mindenféle politikai befolyástól, ugyanakkor saját honlapot, sőt tévécsatornát is üzemeltetnek.
Itt nemcsak civilek szólalnak fel, a szervezők maguk is hívnak meg pártokat, előadókat a teljes politikai palettáról. A budapesti tervekhez hasonlóan a hollandok is belevésték az alkotmány vonatkozó szövegét a hely kijelölésére szolgáló henger alakú betontömbbe. Az amszterdami Spreeksteen szervezői egyébként a budapesti Szónokok Hordója kialakításában is segédkeznek.
(Cikkünk szerzője tagja a Szeretem Budapestet Mozgalomnak.)
Király Dávid
