Népszabadság * Tarnóczi László * 2008. június 10.
Körmendy Éva órái is a mindennapokra készítenek fel
Kép: A szerző felvétele
Itt mindenki beszél angolul? – a magyar nyelvtanárok meglepődtek Svédországban, amikor lépten-nyomon tapasztalták, hogy a kilenc és fél milliós nemzet fiataljai és felnőttjei egyaránt képesek bárkivel kommunikálni, aki angolul szól hozzájuk.
Körmendy Éva, a salgótarjáni ILS/Katedra Nyelviskola igazgatója azt mondja, a svédek szívesen átadják nyelvtanítási módszereiket. Nyelvtanárként abban látja a legnagyobb különbséget, hogy míg mi a nyelvtanulást élethosszig tartó programnak tekintjük, északi barátaink felnőtt korukra munkanyelvként sajátítják el és beszélik az angolt. Az oktatás arra épül, hogy a mindennapi kommunikációban használják a nyelvet. Az angol nyelvű filmeket nem szinkronizálják, és a gyermekeknek is legfeljebb svédül feliratozzák a szöveget.
Nálunk lassan húsz éve, hogy nem az orosz nyelv a kötelező az iskolákban, amit 8-10 évig tanultunk, de ennyi idő alatt sem sajátítottunk el. Az angollal is az a baj, hogy sokaknak hosszas tanulást követően is gondot okoz, ha meg kell szólalni. Pedig az, aki nem beszél angolul – bármilyen életkorban van is -, hátrányokat szenved: elesik ösztöndíjaktól, nem jut külföldi tulajdonú cégeknél jobb álláshoz, nem kap szakképesítést, diplomát. Használható nyelvtudás híján nem őt küldik külföldi kiállításokra, konferenciákra, továbbképzésekre, és nem tud részt venni nemzetközi együttműködésekben. Esetleg rosszul értelmez pályázatokat, és csak sóvárog a külföldi munka után. Sőt még a nyaralását sem tudja komfortossá tenni.
– Tragédia, hogy a jónak mondott magyar közoktatás nem tudja garantálni, hogy valamennyi, 18 évesen kikerülő fiatal használható nyelvtudással rendelkezzen – mondja Körmendy Éva. Nem véletlen, hogy az érettségire épülő iskolájuk, az ingyenesen szakképesítést nyújtó J.L.SEAGULL Szakképző Iskola – amelynek keretében az ILS/Katedra Nyelviskola működik – egyik legvonzóbb ajánlata az idegen- nyelvi tanév, ahol évi 420 órában angolt vagy németet tanulhatnak a fiatalok.
Januártól, amióta Ausztria is közel ötven szakmában megnyitotta munkaerőpiacát a magyarok előtt, a szakmunkás végzettségűek körében is nőtt a nyelvtanulási kedv. CNC-kezelő forgácsolók, ácsok, szociális és egészségügyi területen dolgozó diplomás, illetve érettségizett szakemberek iratkoznak be egyre többen. A svéd módszer alapján a kisiskoláskortól a felnőttoktatásig úgy alakul a kiscsoportokban oktatott tananyag, hogy a mindennapi helyzetekre készítsen fel. Ezt lassan már az itthon maradók sem nélkülözhetik, ha külföldi főnökükkel, gyerekeik külföldi barátaival szeretnének szót érteni.
Nógrád és a svédországi Örebro megye között intézményes kapcsolat van a felnőttképzés terén. A svédek szívesen átadják nyelvtanítási módszereiket, az ő figyelmüket pedig az ragadta meg, hogy a salgótarjáni alapítványi iskola a középiskolát végzetteknek sokféle képzést nyújt, és olyan ismeretekhez segíti a résztvevőket, amelyek tudatossá teszik demokráciafelfogásukat. A svédeknek a többi közt Kertész Imre könyvei révén volt némi ismeretük Magyarországról, ezért nagy érdeklődéssel fogadták a Salgótarjánban látott holokausztkiállítást is, amelyet Anna Frank naplója nyomán készítettek a fiatalok. Körmendy Éva, az ILS/Katedra Nyelviskola igazgatója azt mondja, a svédek demokráciagyakorlata példaadó, de a demokrácia filozófiájáról és a történelemről hiányosak az ismereteik. Ezért ebben a témakörben közösen készülnek uniós pályázatokra.
