Forrás: HETEK

Szlazsánszky Ferenc

Hogyan látja az országot a Nemzetbiztonsági Hivatal?

Afrikai származású, terroristagyanús személyek házasságkötés révén próbáltak magyar állampolgársághoz jutni, Ázsiából pedig olyan diákok érkeztek magyar egyetemekre tanulni, akikről később kiderült, hogy még érettségijük sincs. Megjelent a Nemzetbiztonsági Hivatal évkönyve.

Fotó: Vörös Szilárd

A napokban mutatták be a sajtó számára a Nem­zetbiztonsági Hivatal (NBH) 2007-es működését összegző évkönyvet. Szilvásy György, az NBH-t felügyelő miniszter ennek kapcsán azt mondta: a nemzetközi terrorfenyegetettség szempontjából Magyarország továbbra is mérsékelten veszélyeztetettnek minősül, ami megegyezik a korábbi évek eredményével. Ugyanakkor hazánk – mint a terrorizmus elleni küzdelemben elkötelezett ország – célpontjává válhat iszlám fundamentalista terrorszervezeteknek.

Az NBH szerint a mediterrán régióban az észak-afrikai terrorhálózatok jelentik a legfőbb veszélyt, míg Nagy-Britanniában az al-Kaida-kötődésű pakisztáni csoportok. A miniszter azt mondta: több olyan eset a tudomásukra jutott, amikor olyan afrikai származású személyek házasodtak be magyar családokba, akikről később – eltűnésük után – kiderült: valamely terrorszervezethez kapcsolódnak.

A schengeni-övezethez történt csatlakozásunk óta felértékelődött a magyar állampolgárság, illetve a magyar okmányok, ami hatással van az illegális bevándorlásra. Ezzel kapcsolatban említette Szilvásy, hogy több, Ázsiából érkezett, önköltséges egyetemi oktatásra beiratkozott illető tűnt el az első szemeszter végén, majd többükről kiderült, hogy még érettségivel sem rendelkeztek, vagyis a továbbtanulás csak ürügy volt a hazánkba való beutazáshoz.

Az évkönyv a gazdasági bűnügyek között első helyen említi a pénzmosást. (A kifejezés egyébként a híres maffiózó Al Caponéhoz fűződik, aki illegálisan szerzett jövedelme egy részét mosodahálózatba fektette, így keverve össze a legális bevételeket a maffiapénzekkel.)

A pénzmosásra törekvő cégeknél 2007-ben (is) megfigyelhető volt, hogy a tulajdonosok gyakran hajléktalanok vagy magyarországi elérhetőséggel nem rendelkező külföldi személyek. A számos esetben magasan kvalifikált elkövetők ugyanakkor a háttérben maradnak, onnan mozgatják a szálakat. Általában feddhetetlen előéletűek, kitűnő és magas szintű államigazgatási, politikai és gazdasági kapcsolatokkal rendelkeznek. Az NBH megfigyelései szerint sokszor alkalmaznak köztörvényes bűncselekményekért korábban már elítélt személyeket. “Az ilyen szervezetek működésének felderítését nehezíti, hogy jellemző rájuk a magas fokú centralizáltság” – írja az évkönyv, konkrét adatokat, leleplezéseket azonban nem említ.

Szilvásy szerint azért nem, mert amennyiben az NBH sikerrel jár egy-egy bűnügy elkövetésének a megakadályozásában, akkor azért nem beszél róla, ha viszont megtörtént a bűnügy, onnantól az a rendőrség hatáskörébe tartozik, így viszont ezért nem beszél róla. Összességében mindenesetre sikeresnek nevezte az NBH tavalyi működését Szilvásy, és ennek alátámasztására kiemelte, hogy drasztikusan emelkedett az információcsere a külföldi társszervekkel, ami a magyar szolgálatok jó minőségű munkáját igazolja.

Kiemelt problémaként említi az évkönyv az áfacsalást, amely az Európai Unió teljes területén jellemző, és amelynek mértéke meghaladja az unió által a közös mezőgazdasági politika finanszírozására fordított összeget.

Az internetes bűnözés terén 2007 újdonsága – a régebb óta jellemző anyagi károkozáson túl – a technológialopás. Emellett az NBH szerint kiemelten fontos, hogy az elkövetők sokszor a döntéshozók befolyásolására is törekednek, sőt, a támadások odáig is terjedhetnek, hogy lokális, országos vagy regionális számítógép-hálózatok megbénításával akaratukat megpróbálják rákényszeríteni a politikai, gazdasági döntéshozókra. A jelenségre jó példa a 2007. tavaszi észtországi eseménysorozat, amikor számítógépes bűnözők több napra megbénították az észt kormányzati rendszer hálózatát.

Az NBH értékelése szerint a számítógépes bűnözői körök tavaly megmutatták: a legváratlanabb helyeken és időben, valamint a legváratlanabb módszerekkel képesek támadást indítani a világhálón. Kiderült továbbá, hogy szervezetten működnek, hatalmas pénzügyi háttérrel és kitűnő szakembergárdával rendelkeznek.

A “Szélsőséges csoportok, szélsőjobboldal” alfejezetében az évkönyv meglepő módon a Blood and Honour (Vér és Becsület) Hungária illetve a Pax Hungarica és a Mi Magunk Mozgalom nevű hungarista szervezeteket említi név szerint, valamint a hozzájuk köthető Becsület napja nevű, ezer érdeklődő jelenlétében megtartott rendezvényt emeli ki.

Nem említi viszont a Magyar Gárdát, a Magyar Önvédelmi Mozgalmat, illetve a 64 Vármegye Ifjúsági Mozgalmat, noha ezekhez köthetők az elmúlt évek erőszakos cselekményei, az MTV-székház felgyújtásától a nemzeti ünnepek tönkretételén, a nyíltszíni antiszemita és rasszista koncerteken és tüntetéseken át a rendőrökkel történt összecsapásokig.

A társadalomra veszélyes vallási mozgalmak fejezetben egyetlen szervezetet sem nevez meg az évkönyv, ám megállapítja, hogy továbbra is működnek olyan csoportok hazánkban, melyek a vallási tevékenység álcája mögött mentálisan és anyagilag is kizsákmányolják tagjaikat. Az évkönyv bemutatóján ezzel kapcsolatban feltett újságírói kérdésre a miniszter nem erősítette meg, hogy a Szcientológia Egyházra utal a hivatal megállapítása, ám a sorok között olvasni képes érdeklődő számára ez nem kérdéses. Konkrét bűncselekmény ugyanakkor nem merült fel a nevezett közösséggel kapcsolatban.

Comments are closed.