Forrás: HETEK

Papp Levente

Az EU és a mediterrán térség

Az EU bővítése Horvátország jövőbeni csatlakozásával jó ideig lezárulhat. Némelyek sokkal grandiózusabb terveket szövögetnek, és az úgynevezett barcelonai folyamat keretében az unió déli szomszédait szeretnék egy szövetségbe terelni. A Bizottság most konkrét javaslatokkal állt elő.

Benita Ferrero-Waldner

„Mélyen el vagyunk kötelezve a földközi-tengeri térség iránt” – jelentette ki Benita Ferrero-Waldner, az EU külügyi biztosa. Az Európai Bizottság konkrét javaslatokat fogadott el a mediterrán térség és az EU közti kapcsolat megújítására. Közeleg a francia elnökség időpontja, sőt már a szlovén elnökség is a franciák aktív segítségével működik, és ez érződik is az unió politikai irányvonalaiban. Amint arról már korábban is beszámoltunk, Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök nagy álma az unió déli kiterjesztése, azaz a földközi-tengeri térség országainak csatlakoztatása, ha nem is az Európai Unióba, de valamiféle integrációs folyamatba. Az EU már 1995-ben, Barcelonában elkezdett nyitni az észak-afrikai és közel-keleti országok felé, ez a szándék azonban az unió keleti bővítése során a különféle politikai, gazdasági és vallási megosztottságok zátonyain megfeneklett. Az Európai Bizottság idén május 20-án konkrét javaslatokkal állt elő az együttműködés bővítésére. Az indítványban kétévente megtartott kormányfői csúcstalálkozók és miniszteri szintű euro-mediterrán bizottsági ülések is szerepelnek. A közös projektek előmozdítására közös titkárság felállítását és euro-mediterrán képviselőkből álló állandó bizottság létrehozását is javasolják.

José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke a bizottsági javaslatokat döntő fontosságúnak nevezte az EU és a mediterrán országok partneri kapcsolatában. Barroso szerint a Földközi-tenger mindkét partján határozottabb politikai akarat szükséges, hogy a kínálkozó lehetőséget megragadva „népeink, kultúráink és vallásaink közötti megértést, békét és prosperitást erősítsük polgáraink javára”. Nicolas Sarkozy álma egy mediterrán unió, amely földrajzi elhelyezkedésük alapján tömörítené a Földközi-tenger partján elterülő EU- és EU-n kívüli országokat. A történelmi előzmény megvan, hiszen a Római Birodalomban az egész térség összetartozott Mare Nostrum (a mi tengerünk) néven. Eredetileg a tengert nevezték így a rómaiak, később az egész térségre használták az elnevezést. A birodalom szétesése után többen is megpróbálták Mare Nostrumot feltámasztani, de eddig senkinek sem sikerült. Ez a térség ma már egy politikailag, gazdaságilag és vallásilag mélyen megosztott régió, ez a megosztottság pedig a tizenöt éve tartó barcelonai folyamatot újra és újra ellehetetlenítette. Sarkozy abban bízik, hogy sikerül félretenni a politikai és a vallási ellentéteket, és pusztán a földrajzi elhelyezkedés, valamint a gazdasági érdekek mentén sikerül minden eddiginél szorosabb együttműködést beindítani. Ez távolról sem jelentené, hogy az észak-afrikai vagy közel-keleti államok csatlakoznának az EU-hoz, csupán a bilaterális kapcsolatokat felváltó, erősebb partneri kapcsolatról lenne szó.

Az egykori Római Birodalom, a példa

Érdekes módon a németek támogatják a francia kezdeményezést, vélhetően azért, mivel így Törökország EU-csatlakozását sikerülne a lehető leghosszabb ideig elodázni. Némely kritikus szerint az egész terv csupán Törökország távoltartásáról szól. Sarkozy a mediterrán együttműködést francia vezénylettel képzeli el, amihez az olaszoknak és a spanyoloknak, a régió nagy EU-tagállamainak nyilván van egy-két szava. Az euro-mediterrán együttműködés 39 állam több mint 750 millió lakosát érintené. Az Európai Bizottság 1995 óta, a barcelonai folyamat keretében nem kevesebb, mint 15 milliárd eurót költött a földközi-tengeri térség EU-n kívüli országaival történő szorosabb együttműködés megteremtésére.

A térségben zömmel totalitárius rendszerek, illetve vallási diktatúrák működnek, amelyek elvileg kizárnák az EU-val történő szoros együtt­működést. Mi az oka, amiért az áthatolhatatlannak tűnő politikai, vallási ellentétek ellenére keresik a kapcsolódási pontokat?

A napokban Hágában az Európai Kongresszus 60. évfordulóján elhangzott beszédében José Manuel Barroso A jövő Európájának építése címmel kijelölte az integráció új politikai irányvonalát. Barroso Churchill hatvan évvel ezelőtt Hágában elhangzott mondatával méltatta az eddigi integrációt, amely az egész európai kontinens politikai térképét átrajzolta. Churchill az európai integráció híve volt, ezért előszeretettel idézik a biztosok. „Kicsiny szikra gyullad, mely lángra kap, és egyre fényesebben és erősebben izzik sok ország lakóinak a szívében és elméjében…” Barroso rámutatott, hogy hatvan év után az európai integráció az Atlanti-óceántól a Fekete-tengerig és a Földközi-tengertől a Balti-tengerig terjed. Több mint ötven éve „az alapító atyák” az európai integrációt a szén és acél együttműködéssel kezdték. Barroso szerint ennek szellemében kell meghatározni az EU jövőbeni fő politikai orientációját. A Bizottság elnöke szerint a jövőben az energia és a klímaváltozás alkotja az EU legfőbb politikai irányvonalát. Ez lefordítva az olajra épülő gazdaság modernizálását, illetve a gazdaság és a polgárok energiaszükségletének biztosítását jelenti, garantálva ezzel a stabil, hosszú távú gazdasági növekedést és a polgárok jólétét. Ezért is stratégiai jelentőségű az olajban gazdag észak-afrikai és közel-keleti térséggel stabil, zökkenőmentes kapcsolat kiépítése. Csak példaképpen: Líbia és Algéria jelentős kőolajkészletekkel, Marokkó a világ legnagyobb foszfátlelőhelyeivel és parafakészletével rendelkezik. 2008. július 13-án Párizsban A barcelonai folyamat: Unió a földközi-tengeri térségért címmel tartanak csúcstalálkozót, ahol terítékre kerülnek a Bizottság javaslatai.

A barcelonai folyamat

Az euro-mediterrán partnerség kezdete az 1995-ben Barcelonában elindított folyamat, mely az EU és 12 érintett mediterrán ország (Algéria, Ciprus, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Marokkó, Málta, Palesztin Nemzeti Hatóság, Szíria, Törökország és Tunézia, valamint megfigyelőként Líbia) kapcsolatainak keretéül szolgál. Ciprus és Málta időközben csatlakozott az EU-hoz. (Forrás: Kultúrpont Iroda)

Comments are closed.