Forrás: Origo

Szinte családias, bensőséges dedikálássá szelídült a június 5-én, csütörtökön kezdődő 79. Ünnepi Könyvhét és a hozzá kapcsolódó Gyermekkönyvnapok. Négyszáz magyar szerző új művével találkozhatunk, ebből ötven verseskötet, száz kortárs széppróza, kilenc-tíz antológia és ötven gyermekkönyv. Az idei Könyvhét ínyencségei közé tartozik Tarján Tamás irodalomtörténész szerint Hankiss Elemér Ikarosz bukása című kötete, Kerényi Ferenc Petőfi Sándor életét és költészetét feldolgozó monográfiája, valamint Kőszeghy Péter Balassi Bálint Magyar Alkibiadés című munkája. Závada Pál negyedik regénye, az Idegen testünk szintén az év ígéretes kiadványai közé tartozik.

Inbdul a 79. Ünnepi Könyvhét

“Írók ingujjban a köztereken” – ez a kép inspirálta Supka Géza javaslatát még 1927-ben Miskolctapolcán a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyletének közgyűlésén. Az első könyves ünnepre 1929-ben került sor, mint Magyarország rangos, ám családias irodalmi eseményére, melynek nem titkolt szándéka, hogy közelebb hozza az emberekhez a könyveket. Az elmúlt években azonban a könyvszakma igazán fajsúlyos eseményévé egyértelműen a nemzetközi Könyvfesztivál vált, kicsit háttérbe szorítva az alig két hónappal később nyitó Ünnepi Könyvhetet.

A rendezvény, mely idén főként a 100 éves Nyugat folyóirat kiadványai és a közelmúlt történelmét feldolgozó irodalom köré épül, Juhász Ferenc kétszeres Kossuth-díjas költő ünnepi köszöntőjével indul csütörtök délután négykor a fővárosi Vörösmarty téren, az Oroszlános kútnál. A neoavantgárd és a posztmodern irodalom mezsgyéjén mozgó költő egész pályafutását és életművét határhelyzetek formálták, hiszen maga Juhász Ferenc is kétnemzetiségű háttérből érkezett. Ez a határnélküliség jellemzi a könyves ünnepet is, ahol határon innen és túl alkotó szerzők kötetei egyaránt helyet kapnak. Budapest mellett több vidéki helyszínen is lesznek programok: Balatonfüred, Békéscsaba, Cegléd, Dunaújváros, Eger, Gödöllő, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nagykőrös, Szeged, Pécs, Sopron, Szombathely, valamint Zalaegerszeg is csatlakozott a fesztiválhoz. A nyitóbeszéd után a Szép Magyar Könyv 2007 Verseny elismeréseit és a kulturális tárca által alapított, minőségi könyvesboltokat jutalmazó Hermész-díjakat az Aranytíz Művelődési Központ Lovagtermében adják át.

Az öt napon át tartó fesztivál fő budapesti helyszínei a Vörösmarty tér és környéke, no meg a Ráday utca mellett idén az Óbudai Társaskör és a Centrális Galéria. Könyvbemutatók, kiállítások, színházi előadások, kórustalálkozók, kerekasztal-beszélgetések, koncertek és a legifjabb olvasókhoz szóló kézműves foglalkozások és műhelyek színesítik a Könyvhetet idén is.

A Vörösmarty téren felállított színpadra lép többek között Spiró György író, Földényi F. László esztéta-író, Kálmán C. György irodalmár-publicista, Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító, Závada Pál író és Kepes András közéleti személyiség. Az oroszlános kútnál Bereményi Géza író, dalszöveg- és forgatókönyvíró, filmrendezővel dedikál, de a könyves ünnepre Kányádi Sándor Kossuth-díjas romániai magyar költő is ellátogat. Elválaszthatatlan az irodalomtól a zene és a színház: fellép a Kaláka együttes, Mikrocirkusz címmel a Figurina Bábszínház mutat be egy játékot, míg az Ördögszekér Kompánia Hamupipőke történetét viszi színre. A Centrális Galériában Konkrétum címen nyílik különleges kiállítás; a június 7-ig látogatható installáció két köbméter betonból és a Szabad Európa Rádió kutatóintézetéből fennmaradt, zömében aktualitását vesztett könyvekből áll. Ugyanitt beszélget Magos György író Gramofon című könyvéről Parti Nagy Lajossal és Nádori Lídiával. A líra szerelmesei számára kellemes esti program lehet a Múzeumok éjszakája mintájára szervezett két Költészet Éjszakája rendezvény. Szintén érdemes ellátogatni a Ráday utcába, ahol vasárnap a Magyar Műfordítók Egyesülete rendez műfordító délutánt Metafora Matiné címmel.

Nyugat-évforduló és 1968: előtérben az ismeretterjesztő irodalom

Az idei Könyvhéten a szépirodalmi alkotások helyett, úgy tűnik, az ismeretterjesztő irodalom dominál: a monográfiák, szociológiai értekezések viszik a pálmát idén. De mit is várhatnánk 2008-ban, mikor a Nyugat 100. születésnapját ünnepli és az 1968-as események is kerek évfordulóhoz érkeztek?

A Nyugat-éra előtt tisztelgő könyvek sorában említésre méltó az Arion gondozásban megjelenő Volt egyszer egy lap: Nyugat; a Bába és Társai kiadványa, Juhász Gyula Alkohol és irodalom című kötete vagy Péter I. Zoltán az Ady és Csinszka című munkája, mely a Noran kiadó gondozásában jelenik meg. Utóbbi tudományos igénnyel készült, ám igencsak hangulatos olvasmány: hitelesen mutatja be a költő emberi és alkotói fejlődését, gyarlóságait, melyek végül vesztét okozták. Bemutat, de nem ítélkezik. 

Az Osiris Kiadó vezetője, Gyurgyák János szerint alig hihető, de igaz: 1896-ban írtak utoljára a világirodalomban legismertebb magyar költőről, Petőfi Sándorról átfogó, tudományos megalapozottságú, a szerző önálló kutatásain (is) alapuló életrajzot. Ezt a hiányt hivatott pótolni Osiris Monográfiák második kötete, a Petőfi Sándor élete és költészete, Kerényi Ferenc tollából. A kritikai életrajz tartalmazza a költő részletes biográfiáját, feltárja életműve keletkezéstörténetét, bemutatja egykorú fogadtatását, a Kiadások és értékelések című bibliográfiai esszében a recepció legfontosabb irányait is.

Kőszeghy Péter Balassi Bálint – Magyar Alkibiadés című monografikus részletességű életrajza Tarján Tamás szerint az idei év egyik alapműve. Az első magyar költő biográfiájának fő célja, hogy a fikció és a történelmi tény közötti szabad átjárás megszűnjön, a mitologikus életrajzi elemek eltűnjenek – a kiadatlan forrásokkal tarkított könyv azonban mégis olvasmányos, laikusok számára is élvezetes maradjon.

A rendszerváltás körüli időszak és az 1968-os eseményeknek szintén számos friss alkotás állít emléket. Tarján Tamás példaként említette Berecz János Duna Kiadó gondozásában megjelenő Kádár élt… című kötetét, mely a szerző saját személyes tapasztalatainak gyűjteménye. Berecz János könyvében arról a tizenhét évről ír, amíg közeli munkatársa volt Kádár Jánosnak: privát véleményt és állásfoglalást sem nélkülöző mű egy élettanú tollából. Szintén a közéleti-történelmi témák vonalán mozog G. Fodor Gábor és Stumpf István Végjáték című, a múlt év politikai folyamatait, eseményeit elemző válogatása.  

Hankiss Elemér Széchenyi-díjas szociológus, az irodalomtudományok doktora kilencedik publikációja az Ikarosz bukása, Az emberi kaland című trilógia befejező kötete. A kötet alaptémája a Lát és a Sors kérdése az európai civilizációban – filozófiai, erkölcsi villanások egy olyan társadalomban, ahol az emberek a mindennapi megélhetés gondjaival néznek farkasszemet újra és újra.

Závadától a cseh drámáig: a három szépirodalmi műnem a Könyvhéten

Történelmi vonatkozású mű ugyan, de egyértelműen a szépirodalmi alkotások  körébe tartozik a Kossuth-díjas Závada Pál Idegen testünk című új kötete, egy igazi XX. századi történelmi regény “históriánk legsötétebb évtizedéről”. A történet Észak-Erdély visszacsatolásával kezdődik és a Magyar Testvári Közösség perének idején ér véget, 1947 végén – a történelmi téboly szerelmi tébollyal megspékelve, hazatérések, eltávolodások, ünnepek és tragédia, mindez érzelmek által vezérelt, intenzív narrátorok által elbeszélt sztori köntösében.

Szabó Lőrinc Vallomások névre hallgató kötete a költő önéletrajzi vonatkozású nyilatkozatainak tárháza, az Osiris Kiadó gondozásában. A korábban már közzétett naplórészletek, cikkek mellett előkerülnek a fiókból számos eddig csak napilapokban publikált interjú, prózai írás és érdekes álomleírás, privát feljegyzés.

Az Európa Könyvkiadó Virginia Woolf-sorozatának utolsó darabja a fordító, Tandori Dezső “Woolf-könyvecskéje”, a Kilobbant sejtcsomók – Virginia Woolf fordítója voltam. A könyv voltaképpen két nagy író, egy angol és egy magyar korokon átívelő olvasményos, érdekfeszítő párbeszéde.

Gantner Ádám novelláskötete, a Jaffa Kiadó égisze alatt megjelenő Ősz Jeruzsálemben a kilencvenes évek közepének Izaeljébe kalauzolja az olvasót a szerző szubjektív, személyes nézézőpontján keresztül. Bibliai tájak, az Óváros és az ortodox negyed titkai tártulnak fel az olvasó előtt, bekukkantunk jesivákba, zsinagógákba, rácsodálkozunk az örmény negyedre, de a muszlimok szűk sikátoraiba, életükbe is bepillantást nyerhetünk.

Dráma-fronton említésre méltó a kimondottan az Ünnepi Könyvhét alkalmából megjelenő Svejk unokája – Kortárs cseh drámák című kötet, mely a rendszerváltás óta eltelt közel két évtized kortárs cseh drámairodalmáról ad képet. A szerzők többsége a fiatal generációhoz tartozik, összesen hét mű szerepel a könyvben. A cseh drámairodalomról szóló áttekintéssel csütörtök este ismerkedhet meg az olvasóközönség Budapesten, a Prága kávéházban.

Az epikai és drámai szépirodalmi alkotások seregszemléje után ne feledkezzünk meg a líráról sem. Ötvenegy verseskötet láp napvilágot a Könyvhét alkalmából: Bereményi Géza dalszövegei, Bodor Béla verseskötete, Jász Attila vagy Szilágyi Ákos új könyve éppúgy szerepel a listán, mint Babits Mihály, Füst Milán vagy Somlyó Zoltán kötetei.

[origo]

Comments are closed.