Forrás: NOL

Népszabadság * Kovács András * 2008. június 5.

A Másik szeme tanulmánykötet. Első darabja, a Zsidókérdés az 1945 utáni Magyarországon, a párizsi Magyar Füzetek sorozatában (meg a magyar szamizdatban) jelent meg először, 1979-ben. Az utolsó 2007-ben. Ebben a harminc évben mindvégig az érdekelt, hogy érvényes-e a XIX. század végétől kezdve mind zsidó, mind nem zsidó közegben hangoztatott tétel, miszerint Magyarországon legfeljebb vallási értelemben létezik zsidóság, amúgy a zsidók teljes mértékben aszszimiláltak, és ha valaki nemcsak vallási, hanem más értelemben is csoportként tekint rájuk, az vélhetően antiszemita.

Azt feltételeztem, hogy ha volna is a zsidókra, vagy nagy részükre jellemző sajátos értékrend, életszemlélet, életvitel, jellegzetes csoportkommunikáció, társadalmi viselkedési forma, ezek csakis a csoportközi interakciók során tesznek szert olyan jelentésre, amelynek aztán szerepe lesz a csoporthatárok kijelölésében. Ezeket a határokat sosem az esetleg érzékelt különbségek jelölik ki, hanem a határhúzás szándéka.

Tény, hogy a mai magyar zsidóság legnagyobb csoportjainak identitáskonstrukciói az emancipáció után elindult asszimilációs folyamat konfliktusaiból alakultak ki. A magyarországi zsidók asszimilációja azonban olyan társadalmi közegben zajlott, amelyben mindvégig jelen volt az antiszemitizmus. Az asszimilációra törekvő magyar zsidóságnak pedig ezzel a közeggel való interakciói során kellett kialakítania az alkalmazkodás, a hasonulás folyamán szükségszerűen változó identitását. Következésképpen a zsidók magától értetődő természetességgel tekintenek magukra a “Másik” szemével, és próbálják kitalálni, hogy miként jelennek meg ők annak a szemnek a recehártyáján. És így vannak ezzel a nem zsidók is. A zsidókhoz való viszonyukat jelentősen befolyásolja, hogy hogyan képzelik el a zsidók róluk alkotott képét. Ez egy “tükör a tükörben” jellegű helyzet: a partnerek mindegyike hajlik arra, hogy önmagát a másik szemével nézze, és amikor a másik szemében róla alkotott képet igyekszik rekonstruálni, ehhez azt a képet használja, amely őbenne a másikról él. Ez a kép aztán nagy szerepet játszik a csoportok közötti interakciók alakulásában – következésképp a határok kijelölésében.

Gondolat, 316 oldal, 3450 forint

Hirdessen Ön is az ETARGET-tel!

Comments are closed.