Az orr
Izraeli szagértők elkészítették a világ első szagtérképét, amely ékes bizonyítéka annak, hogy a szagok világában is alapvető törvények uralkodnak.
Vajon a mandula illata a rózsáéhoz vagy a banánéhoz áll közelebb? Az izraeli Rehovotban működő Weizmann Intézet szagértői az új térkép segítségével megadták a választ: a rózsáéhoz.
A szagemberek 250 szagmintát vettek alapul, és mindegyiknek meghatározták ezerhatszáz kémiai sajátosságát. Ezen adatbázis alapján hozták létre azt a többdimenziós térképet, amely megmutatja, hogy az egyik szagmolekula milyen messze van a másiktól. Persze a szagmolekulák azonosítása sokkal bonyolultabb feladat, mint a hangfrekvenciáké.
A későbbiekben egy-egy szag kémiai sajátosságait negyvenre csökkentették, és megvizsgálták, hogy ezek alapján az agy felismeri a szagokat. A kottaolvasáshoz hasonlóan az agy be tudta azonosítani a szagtérkép adatait. További vizsgálatok után a szagemberek arra jutottak, hogy minél közelebb helyezkedik el egymáshoz két szag a térképen, az agyban annál hasonlóbb idegi reakció történik.
A kutatás eleven cáfolata annak a közkeletű nézetnek, hogy a szagok szubjektív jelenségek. Most már a szagértők tudják, hogy a szagok mögött általános biokémiai törvények rejlenek, s ezek határozzák meg, hogy az orr, illetőleg az agy milyennek érzékeli őket.
A szagemberek szerint elképzelhető az is, hogy a szagok digitalizálhatóak lesznek, és számítógép segítségével a jövőbe lehet küldeni őket.
E szagtudományos vállalkozás hasonló ahhoz a két évvel ezelőtti kutatáshoz, amelynek során elkészítették az első nyelvtérképet, miáltal megdőlt az tévhit, hogy csupán négy ízlelő pont van az emberi nyelven.
