Forrás: NOL

Népszabadság * Zalán Eszter * 2008. május 10.

Biztonság és honvédelem

Izraelben 1948-as megalapítása óta az első számú prioritás a honvédelem. Függetlensége kikiáltásának napjától folyamatos, létezéséért folyó harcban vagy fenyegetettségben edződik, fejlődik. Az országban 450 cég foglalkozik olyan biztonságtechnológiai fejlesztésekkel, mint az automatikus beszédfelismerő rendszerek, mozgásérzékelők vagy arcfelismerő programok. Különösen a terror elleni háború óta repülőtereken, kikötőkben, kormányzati és pénzügyi központokban világszerte használják Izrael hat évtizedes tapasztalatát.

Bor

Az utóbbi években Izrael fölkerült a világ bortérképére is. A világ legbefolyásosabb bormagazinja, a Robert Parker által alapított Wine Advocate 14 izraeli bort sorolt a legjobbak közé. A kritika szerint “vonzó, a fajtajelleget tükröző, helyenként kiváló borokat készítenek.” A legjobb borok a júdeai dombokról, a Golán-fennsíkról és a galileai hegyekből kerülnek ki. Az ország 130 pincészete az elmúlt évben 140 millió dolláros forgalmat bonyolított.

Dana sikerei

Dana International, az 1972-ben született izraeli popénekesnő (eredeti neve: Sharon Cohen) 1998-ban Diva című számával megnyerte az Eurovíziós Dalfesztivált. A transszexuális művésznő részvételét a dalversenyen Izraelben hevesen ellenezte a vallásos közösség. A szomszédos Egyiptomban is betiltották arab számait. Dana már 1995-ben is részt vett az Eurovíziós Dalfesztivál izraeli selejtezőjében, de akkor csak a második helyezett lett Layla tov Europa című számával. A 2005-ös 50. dalfesztiválon Koppenhágában, vendégként újra előadta az 1998-ban győztes dalát a közönségnek.

Ékszeripar

A kultúrák és hagyományok keresztútján lévő Izraelben keverednek a nemzetközi minták, anyagok, technikák és színek legjobbjai. Az itteni mesterek kitűnően vegyítik az ősi és a modern, a zsidó-keresztény és az iszlám hagyományokat. A gyémántipar és az ékszerkereskedők között nincsenek közvetítők. Izrael a világ egyik legnagyobb csiszoltgyémánt-központja.

A héber nyelv

Az ivrit a héber nyelv modern változata, ezt beszélik Izraelben országszerte, az izraeli arabok jó része is használja. A bibliai héber nyelv megszűnt mint beszélt nyelv, de a zsidó liturgiában, irodalomban, és a közösségi ügyek intézése során fennmaradt.

A XIX. század közepén éledt fel, a cionizmus hatására. A britek 1921-ben az angol és az arab mellett hivatalos nyelvként ismerték el a hébert is Palesztinában, így a kiépülő zsidó intézmények nyelve már a héber lett. A héber nyelv szókincse a bibliai idők 8000 eleméről több mint 120 ezerre emelkedett. A héber nyelvújító mozgalmat Eliezer Ben Jehuda (1858-1922) vezette Izraelben.

Új szavak ezreit alkotta. 1884-ben héber nyelvű folyóiratot alapított, s az Ó- és Újhéber Szótár számos kötetét állította össze.

IT

Izrael 7,1 milliós népességének 99 százaléka rendelkezik vonalas telefonnal, és a mobiltelefonok aránya 110 százalék, ezzel mindenképpen a világ élvonalába tartozik. Ez nem véletlen: egy főre számítva itt található a legtöbb high-tech vállalat a világon – a Szilícium-völgyet leszámítva. Több mint 100 millió wirelessre alkalmas laptopot működtet az Izraelben tervezett Intel Centrino processzor, az izraeli Vocaltec pedig kifejlesztette a Voice-over-Internet protokolt. Az IT üzletág ötmilliárd dolláros forgalmat bonyolított le 2006-ban, évi 17 százalékos növekedést produkálva.

Jerida

Jerida – az Izraelből hosszú időre, esetleg örökre “lemenő”, kivándorló zsidót jelenti. 2007-ben a csaknem 20 ezer bevándorló ellenére majdnem ugyanennyien távoztak az országból. Utoljára az 1973-as jom kippuri háború után hagyták el többen a zsidó államot, mint ahányan alijáztak (bevándoroltak). Egy tanulmány szerint Izrael fiatal lakosságának a fele gondolkozik azon, hogy elvándorol Izraelből a kormánnyal és a biztonsági helyzettel való elégedetlenségük miatt, és jobb karrierlehetőségek érdekében. Sok európai ősökkel rendelkező izraeli uniós útlevelet szerez (2007-ben a lakosság 42 százaléka jogosult ilyenre), vagy esetleg az Egyesült Államokban próbálnak papírokat szerezni.

Kibuc

A héberül “csoport”, “összegyűjteni” az izraeli társadalom egykori alapegységének a neve. 1908-ban a zsidók palesztinai letelepedését segítő “zsidó nemzeti alap” egy Bejrútban élő perzsa családtól megvásárolt kb. 3000 hektár földet a Genezáreti-tó partján, majd a földet átadták 12 vállalkozó szellemű fiatalnak. Ez volt az első kibuc, Deganya alef. Mára már ezt is elsodorta a privatizációs hullám. A kibucok ma már egyre inkább élnek iparból és turisztikából. A kibucok lakói egykor, talán naivan azt szerették volna elérni, hogy Izrael kibucok hálózata legyen. Ma már viszont a kibucok alig különböznek a többi településtől, várostól.

Nobel-díjasok

Izrael nyolc Nobel-díjjal büszkélkedhet, köztük három Nobel-békedíjjal. Kettőt 1994-ben Jichak Rabin és Simon Peresz kaptak, a palesztin Jasszer Arafat társaságában az oslói békeegyezmény aláírásáért. 1978-ban Menahem Begin vehette át a Nobel-békedíjat az Egyiptommal kötött békéért. Emellett Izrael egy irodalmi Nobel-díjjal (Smuel Joszef Agnon, 1966), két kémiai

(a Magyarországon született Avram Hersko és Aaron Ciechanover 2004-ben a fehérjék lebontásának kutatásáért nyert) és két közgazdasági kitüntetéssel (2002-ben Daniel Kahneman, és 2005-ben Robert Aumann) büszkélkedhet.

Vallás

Zsidók: 76 százalék, muzulmánok: 16,3 százalék, keresztények 2,1 százalék, drúzok 1,7 százalék. Egy 2004-es felmérés szerint a zsidó lakosság 8 százaléka vallja magát haszid, ultraortodox zsidónak (ruhájuk miatt “feketék”-nek hívja őket a köznyelv), további 9 százalék mondja magát vallásosnak (főleg vallásos cionistákat, horgolt kipásokat jelent), 12 százaléka a társadalomnak vallásos tradicionálisnak tartja magát (hagyománytartók), 27 százalék nem vallásos tradicionalista (csak nagyobb ünnepeken vesznek részt a vallási szertartásokon), és 43 százalék szekuláris. Ugyanakkor a szekulárisok 53 százaléka hisz Istenben.

Hirdessen Ön is az ETARGET-tel!

Comments are closed.