Több százezer zarándok vesz részt az idei csíksomlyói körmeneten. A szombati búcsúra az erdélyi katolikusokon kívül a világ minden tájáról érkezett hívők teljesen megtöltötték a „Nyereg”-nek nevezett völgyet. Láthatóak voltak a szentkoronás magyar lobogók, itt-ott egy-egy Árpád-sávos zászló is. Magyarországról is sokan jöttek a búcsúra.
Százezrek jelenlétében kezdődött szombaton délben a székelyföldi Csíksomlyón a 442. hagyományos pünkösdi búcsú.
Budapestről pénteken különvonat indult a pünkösdi búcsúra, a szerelvényt az ipartörténeti érdekességként számon tartott 017-es számú, magyar címeres Nohab mozdony vontatta. A zarándokok utazásának megkönnyítéséért az Országos Útkezelő Társaság mintegy negyvenezer útmatricát helyezett el az ország különböző üzemanyagtöltő állomásainál, a búcsú körzetében pedig százezer matrica áll a gépkocsivezetők rendelkezésére.
Mint minden esztendőben, az idén is keresztalják sokasága népesítette be a Csíkszereda mellett magasló két Somló-hegy közötti „Nyerget”, ahol Erdélyből és világ számos más tájáról több százezer magyar gyűlt össze. Az ünnepség megkezdésekor emlékeztették a jelenlévőket, hogy zarándoklat a legdemokratikusabb intézmény, itt mindenki egyenlő, mindenki zarándoknak számít.
Csak egy hivatalos meghívottja van a búcsúnak, a celebráns ünnepi szónok, aki az idén Schönberger Jenő szatmári püspök. Az idei búcsú mottója egy katolikus népénekből vett sor: „Egészen szép vagy, Mária!”.
A megtestesülés misztériuma
Jakubinyi György gyulafehérvári érsek a tömeg előtt bejelentette, hogy szeptember 13-án Csíksomlyón kezdődik a Gyulafehérvári Főegyházmegye alapításának ezredik évfordulója alkalmából szervezett ünnepségsorozat. A jubileumi év 2009. szeptember 29-én ér véget Gyulafehérváron – mondta az érsek.
Schönberger Jenő szentbeszédében hangsúlyozta: a jelenlévők nem csupán a nyelvben és a hitben vannak együtt, hanem a szeretet is összetartja őket. Beszédét a megtestesülés misztériumának gondolatára építette. Felelevenítette a bibliai történést, amely szerint az arkangyal meglátogatta Máriát, és közölte vele, hogy az Isten őrá bízta a nagy küldetést, őt választotta ki arra, hogy „fia anyja legyen”.
Mária ezáltal „Krisztus-hordozó”, „élő tabernákulum” lett – mondta a püspök, hozzáfűzve: a keresztény embernek sem lehet más útja, mint Máriáé, vagyis hogy ő is „Krisztus-hordozóvá” váljék.
Krisztus-hordozóvá kell válni (Fotó: MTI)
Emlékeztetett a globalizáció folyamataira, megállapítva, hogy ilyen körülmények között egy olyan kis nemzet, mint a magyar nem diktálhatja a világot meghatározó törvényeket. Rajtunk múlik azonban, hogy életünkbe beengedjük-e az életellenes törvényeket – hangsúlyozta a püspök.
„Hiába mond a törvény nemet az életre, ha mi igent mondunk, nem a törvény öl, hanem az ember”. A püspök hangsúlyozta: életünket az Isten, a haza, a család, a tisztaság, a becsület, a munka, a felelősségtudat, az áldozat és az élet szentsége kell, hogy vezérelje.
Bányászok és keresztalják
A tömeg az idén is „belepte” a hegy oldalát, egyaránt láthatóak voltak a szentkoronás magyar lobogók, itt-ott egy-egy Árpád-sávos zászló is. Nemcsak Románia különböző vidékeiről, hanem más országokból is érkeztek magyar ajkú hívek. Magyarországról is sokan jöttek a búcsúra.
A hagyományoknak megfelelően az idén is részt vettek a szertartáson a szerzetes- és lovagrendek képviselői, a díszegyenruhás hagyományőrző huszárok, az ugyancsak egyenruhás bányászok, akárcsak az úgynevezett keresztalják (egy-egy egyházközség zarándokcsoportja, amelynek tagjai egy közös kereszt alatt vonulnak). A búcsún ott volt a Magyar Gárda mintegy negyven fős alakulata is.
A búcsút követően május 11-én, Pünkösd vasárnapján Gyimesbükkön a történelmi Magyarország legkeletibb őrházának felújított – ma már használaton kívüli – épületét is átadják. A Magyar Királyi Vasutak 30-as számú őrháza elé gurul majd be a zarándokok különvonatát vontató, 1963-ban üzembe helyezett svéd gyártmányú mozdony.
A román állam által egy magánszemélynek eladott, majd a helyi önkormányzat tulajdonába került őrház épületének helyreállítását a gyimesbükki önkormányzat, valamint erdélyi és magyarországi civil szervezetek végezték el. Az épületet egyébként a hajdani magyar vasúti szabványoknak megfelelően hozták rendbe.
Zarándok-turizmus
A környéken egyébként a zarándokok elszállásolása lendítette fel egyebek között a turizmust is, a Hargita megyében a szállodákban, motelekben, panziókban és falusi vendégfogadókban több a szálláshely, mint más, szintén turisztikai potenciállal rendelkező megyében. Az egyszeri zarándokokból visszajáró vendégek lettek, akik az év más időszakában is felkeresik a környéket.
Csíksomlyón már a kommunizmus idején is tartottak körmenetet. A zarándoklatra ekkor még csak magánúton lehetett elmenni, szervezetten nem. Az 1990-ben tartott első szabad búcsún 80 ezren voltak, ez a szám évről évre nőtt, múlt évben 4-500 ezerre becsülték a résztvevők számát.
(Forrás: MTI, FH)
Hírszerző összeállítás
